Pár éve futottak fel a felnőtt színezők, amik gyorsan felzárkóztak a sodoku és a kersztrejtvény mellé egyfajta rekreációs tevékenységként. Órán is jó hasznát vehetjük ezeknek, főleg akkor, amikor csoprotokban dolgoznak a diákok és egyik vagy másik csoport hamarabb végez, mint a többi. Ha a továbblépéshez szükség van arra, hogy mindenki végezzen, a gyorsabb csapatoknak várnia kell, ilyenkor lehet életmentő az időkitöltő feladat. A jó időkitöltő egyszerre jutalom, de azért valamenynire kapcsolódik is a tanultakhoz. Mint például egy tematikus színező, a mesterséges intelligencia ezek készítésében is segít.

Megnéztem, 2014 szeptemberében írtunk először a Kahoot!-ról, ami azóta sem vesztett a népszerűségéből. Tulajdonképpen a Kahoot! a digitális oktatás kapudrogja, ami már számtalan tanárt vett rá a módszertani frissítésre. Nem véletlen, hogy gyorsan akadt sok követője, olyan oldalak, amik a kvíz formátumot teszik könnyen alkalmazhatóvá az osztályteremben. A lapozás után egy vicces, izgalmas alternatívát ajánlunk, ami - főleg a kisebbeket, de gimnazistákat is simán - nagyon szórakoztatja.

Fontos ugyanakkor azt is megjegyeznünk, hogy -ha lehet - keressünk az alkalmazásnak értelmes helyet, teret, a tanóráinkon, ne csak azért vigyük be, hogy bevigyünk valamit.

Olyan jó lenne, ha mindenki építhetne mondjuk a saját adataiból, teszem azt egy tankönyv fejezetéből, egy chatbotot, amivel a diákok kedvükre gyakorolhatnak ... nos, eljött ennek is az ideje, építhetünk saját chatbotot, bármire, tényleg 2 perc alatt, és ezt meg is oszthatjuk a diákjainkkal, akik otthon a házi feladat felett görnyednek.

Érdekes oldalt találtunk, elsősorban angolul tudóknak, vagy angol nyelvtanulóknak. A lapozás után részletesebben leírjuk, mi ez, mire jó, és hogyan lehet az órán használni!

Sokan sokféleképpen kárhoztatták már a modern technológiát, hogy az miképpen rontja meg az ifjúságot. A brit neurológus Susan Greenfield szerint a mai gyerek agy a digitális eszközök használata miatt már teljesen másképpen van huzalozva, mint a korábbi generációké. Az állítása sokkal népszerűbbek a bulvársajtóban mint a témával foglalkozó tudósok között, akik sokkal visszafogottabban nyilatkoznak arról, milyen hatással is van a digitális világ a mindennapjainkra. Ha mégis egyetlen dolgot kellene megnevezni, ami biztosan változott, az az azonnaliság megjelenése. Ha belegondolunk, hogy korábban keddről keddre kellett várni az Onedin kapitány részeit, vagy akár egy hetet is arra, hogy a fotót előhívják és nagyítsák, látható, hogy milyen drasztikus a változás, ma már egyben darálhatunk le évadokat sorozatokból és tulajdonképpen végtelen képet készíthetünk a mindig a kezünk ügyében levő telefonunkkal.

Nehéz lenne azzal vitatkozni, hogy jobb dolog, ha az ember azonnal elolvashatja, mit is írt a Szabad Nép 1949 április 4-én, nem kell először megtudnia, hogy melyik könyvtárban őrzik ezt az újságot, majd elmennie oda, kikérni és úgy megnézni. De tény, hogy amiként egyre jobban szokunk hozzá az azonnal kapott válaszokhoz és reakciókhoz, úgy csökken a kitartásunk is (a miénk is, nem csak a diákoké). Márpedig az AI hatékony használatához nélkülözhetetlen készség a kitartás, gyakran szükség lesz arra, hogy sokat birkózzunk a rendszerrel, amíg hajlandó azt csinálni, amire nekünk szükségünk van, gyakran kell majd újabb és újabb megközelítésekkel is próbálkozni ehhez. Szerencsére a kitartás egy fejleszthető képesség, adunk pár ötletet ahhoz, hogy miként.

Egyre inkább emelik a tétet az AI alkalmazásokat szakmányban készítő cégek. Tényleg igaz lesz, hogy mindenre van már valami mesterséges intelligencia megoldás. Most egy olyan oldalt mutatunk be, amely nemes egyszerűséggel annyit állít, hogy bármit megtanít nekünk (sajnos még magyarul nem tud, de angolul, németül, spanyolul például igen). Megnéztük, mennyi igaz mindebből, a lapozás után mutatjuk az oldalt, és elmeséljük a tapasztalatainkat.

Amennyiben a világban zajló folyamatok, fontosabb kérdések, problémák témakörét tárgyaljuk, és nincs esetleg ötletünk, vagy érdekel egy újszerű megközelítés, feltétlenül lapozzunk bele ebbe az intelligens, interaktív adatbázisba, ahol egy kördiagrammon vannak a problémák ábrázolva, és ezen belül lépdelhetünk, amíg egy problémától eljutunk egy másikig. Minden témakör esetében láthatjuk, hogy miként viszonyul egyéb problémákhoz, azaz csak barangolni is roppant érdekes a felületen. Ha egy projektet szeretnénk felhúzni rá, az is nagyszerűen működik, vagy csak azt a kezdőlökést adja meg, ami túllendíti a diákokat azon, hogy "nem tudom, miről lehetne írni". Az oldal linkje a lapozás után!

A LEGO DUPLO nagyobb kockákból áll, a kisebb gyerekeknek találták ki, de ha felnőttek a gyerekek, remek csapatépítő eszköz lehet belőle. IDE KATTINTVA a LEGO Alapítvány hat kis kártyája angol nyelven, mindegyiken egy-egy jópofa feladt, amihez csak hat DUPLO kocka kell. Csapatépítésre, jégtörőnek, kreativitás fejlesztőnek nagyon jók lehetnek ezek a feladatok szinte bármilyen korosztálynak.

A pedagógus egyik legfontosabb feladata, hogy elismerje diákjai teljesítményét, és ezt képes legyen megfelelő módon kifejezni. Dicsérni mindenkit lehet, mindenkit kell, de nem biztos, hogy mindig mindenkit ugyanazért, és ugyanúgy. Szintén érdekes abba is belegondolni, hogy a tanítványaink mennyire nem képesek, vagy csak nagyon nehezen, arra, hogy elismerő szavakat mondjanak egymásnak - hát még a tanárnak.

Ma egy egyszerű, de (legalábbis nekem) elég gyakran nagyon hasznos alkalmazást ajánlunk, amely bármely képről eltávolítja a hátteret - így például dokumentumokba, akár interaktív táblás tananyagba sokkal egyszerűbben, szebben, esztétikusabban lehet képeket beilleszteni. Ha két-három kép hátterét kitöröljük, remek kollázsokat is készíthetünk. Ami külön jó hír. Az alkalmazás (jelenleg) ingyenes, és elég megbízhatóan működik.