• Új világot teremtünk

    Hírek - 3 napja

    Írta: Nádori Gergely

    hello worldÚj könyv készül a TanárBlog szerkesztőségében, ezúttal az AI-val asszisztált kódolásról és mi nagyon lelkesek vagyunk tőle. A könyv előszavát, kedvcsinálóként meg is osztjuk:

    Az elmúlt, több mint tizenöt évben sok kiadványunk jelent meg, volt közöttük CD-ROM, papír alapú könyv és sok elektronikus kiadvány. Szerencsére nagyon sok pozitív visszajelzést is kaptunk róluk, mégis ez a mostani kiadvány az, ami minden korábbinál lelkesebbé tesz minket. Ha nem lenne már rettenetesen elcsépelt, akkor azt is le mernénk írni, hogy egy pedagógiai paradigmaváltás, egy oktatási korszakhatáron érezzük magunkat, de nem meglepő, ha az ilyen kijelentéseket mindenki kellő szkepszissel kezeli. Az elmúlt évtizedekben se szeri, se száma nem volt az olyan technikai újdonságoknak, amikről azt állították, hogy majd forradalmasítják a tanítást, de aztán valahogy mindig elmaradt a nagy változás. Ki emlékszik már a nyelvi laborokkal, interaktív táblákkal, szavazórendszerekkel, osztályfelügyeleti rendszerekkel kapcsolatos ígéretekre? Teljesen jogos minden szkepszis a nagyívű állításokkal szemben, de azért annak az esélyét se vessük el teljesen, hogy valami tényleg transzformatív lehet.

    Amikor megérkezett az AI, mi is éreztük, hogy itt valami lényeges dolog történik a tanítással, alapjaiban változtatja ugyanis meg azt, hogy mi számít (releváns) tudásnak. Ezzel együtt sokféleképpen próbálkoztunk azzal, hogy miként tudjuk beépíteni a tanítási folyamatba. Erős távolságtartással kezeltük az első pillanattól azokat az ígéreteket, amik szerint az AI rendszerek megcsinálják a munkát a tanárok helyett, óravázlatokat raknak össze, kijavítják a dolgozatokat, megtanítanak dolgokat a tanár helyett. Egyrészt azért, mert tapasztalatunk szerint a tanítás mindig is személyes, a tanár és a tanuló közti viszonyra építő folyamat, ahol a tanulás eredményessége nagyban múlik a kapcsolaton, másrészt pedig azért, mert mi nem azt szerettük volna, hogy gyorsabban tudjuk elvégezni a munkánkat, hanem, hogy jobban, mélyebben, olyan módokon, ahogy arra korábban nem volt lehetőségünk.

    Még egy éve sincs, hogy sorban írtunk arról, milyen promptok lehetnek hatékonyak egy tanárnak a munkájában, milyen órákon lehet használni az AI-t, hogyan tudják a diákok használni a saját tanulásukban. Vannak dolgok, amik ez alatt az egy év alatt is kifáradtak, senki nem gondolja például, hogy a prompt engineer, a hatékony promptok írója lesz a jövő legmenőbb szakmája és az Ai generált képek is nagyon gyorsan váltak a lenyűgözőből a fárasztón át dögletesen unalmassá. Közben azonban rátaláltunk valamire, ami a legmerészebb álmainkat is felülmúlta.

    Rájöttünk, hogy a mesterséges intelligencia remekül használható programozásra, arra, hogy elkészítsük azokat az eszközöket, amiket szeretnénk. Ráadásul ehhez semmiféle programozási tudásra nincsen szükség, tényleg bárki belevághat. Elsőre talán nem egyértelmű, hogy ez miért olyan nagy dolog, de ha belegondolunk, hamar egyértelmű lesz, hogy egy minden eddiginél erőteljesebb eszközt kaptak a tanárok arra, hogy a tanításukat magasabb szintre emeljék. A századfordulón a modern iskolával egy időben született meg a differenciálás gondolata, amit azóta úgy hajszol a pedagógia, mint a Kerekasztal Lovagjai a Szent Grált, nagyjából ugyanolyan sikerrel. Az AI segítségével történő programozás egyfajta differenciálást kínál, de nem az egyes diák, hanem az egyes tanár szintjén. Ahelyett, hogy válogatnunk kellene a meglevő eszközök közül, hogy ráakadjunk arra, ami még legjobban megfelel az éppen szükséges kívánalmainknak, egyszerűen elkészíthetjük magunknak azt, amire éppen szükségünk van. Sokban hasonlít ez arra, amilyen változást a biotechnika fejlődése hozott a gyógyításban. Amióta képesek vagyunk megismerni a DNS-ben tárolt információt, megváltozott a gyógyítás algoritmusa, létrejöhetett a személyre szabott medicina. Korábban, az orvos megismerte a tüneteket, majd azt a kezelést rendelte el, ami az esetek legnagyobb részében ilyenkor hatásos volt, ha az nem működött, jött a következő terápia a sorban és így tovább, amíg rá nem akadtak arra, amelyik működött. A személyre szabott orvoslás esetében megvizsgálják a genetikai hátteret és ennek tudatában tudják kiválasztani a megfelelő kezelést. Kicsit hasonló az is, amit az AI segítségével történő programozás kínál, ahelyett, hogy hosszasan keresgélnénk és próbálgatnánk, hogy melyik digitális eszköz csinálja nagyjából azt, amire szükségünk lenne, nagyon gyorsan és egyszerűen elkészíthetjük magunknak azt, amire szükségünk van.

    Az utóbbi években nem egyszer tapasztaltuk meg azt, hogy milyen visszás tud lenni, amikor a tanár, aki tudja és érti, hogy mire lenne szüksége, ki van szolgáltatva az informatikusok kénye-kedvének, amire ők azt mondják, hogy az túl bonyolult, vagy nem lehet megcsinálni, az nem lesz. Ennek vége, egy kicsit olyan Bolyai érzés ez, a semmiből egy új, más világot teremthetünk, minden tanórára. Erről szól ez a könyv.

    Bővebben...

  • JÖN! JÖN! JÖN! Könyvet írunk, a címe: A 21. századi iskola

    Vezércikk - 8 éve

    Írta: Nádori Gergely

    Kedves Lelkes és Kitartó olvasóink! Az elmúlt időszakban kicsit szórványosabban jelentek meg itt, a TanárBlogon a posztok. Ennek nem a lelkesedésünk hanyatlása volt az oka, hanem az, hogy nagy fába vágtuk a fejszénket: úgy döntöttünk, lassan itt az ideje, hogy a 21. századi pedagógia talaján szilárdan megvetve a lábunkat olyan kézikönyvet írjunk, amely segít abban, hogy a lassan minden intézményben bekövetkező digitális transzformáció valódi pedagógiai haszonnal mehessen végbe.

    A 21. századi iskola három részből áll: először az elméleti hátteret szedtük össze, ahol többek között diákközpontú oktatásról, 21. századi képességekről, digitális tanulókról, a 21. századi tanításról, gamification-ről szólunk . Ezt követi az elvek gyakorlatba való átültetésének a több lehetséges módja. Itt már digitális tanórákról, tanulásszervezésről, óravázlatokról stb. van szó. A harmadik rész pedig még ennél is konkrétabb lehetséges terveket javasol, lépésről lépésre bevezethető módon.

    A könyv tehát mindkét végén elkezdhető: lehet a gyakorlati lépések tanórai vetületeit tanulmányozni a fontosabb pedagógiai elvek alapján, de el lehet kezdeni az elméleti alapoknál, majd megnézni, hogy mindez hogyan változtatja meg az iskolai gyakorlatot, végül kísérletezni ezek bármelyik elemével a harmadik rész útmutatója alapján. Fontosnak érezzük, hogy arról is beszéljünk, hogy pontosan milyen elvek alapján érdemes egy ilyen folyamatnak nekifogni, és azt is jó látni, hogy milyen nehézségekkel, buktatókkal kell szembenéznie annak, aki erre vállalkozik. Mivel mindketten, akik szerzői vagyunk a műnek (Nádori Gergely és Prievara Tibor) már elég régóta a digitális transzformáció pedagógiai megvalósításán dolgozunk a saját iskolánkban, bőven tudunk érdekes tapasztalatokkal szolgálni - akár azzal, hogy leírjuk azt is, hogy nekünk mi nem működött. :) A könyv a TanárBlogon lesz rendelhető már tavasszal, a részletekről később értesítjük minden kedves olvasónkat.

    Bővebben...