Ahogy egyre fejlettebbek az AI modellek, valahogy lineáris fejlődést szeretnénk feltételezni felhasználóként. Ehhez képest ez nem mindig van így. Az OpenAI bejelentette az o3 és o4-mini verziókat, amelyek tesztelésénél egy meglepő, váratlan, és a felhasználók számára esetenként kellemetlen tendenciát tapasztaltak. A lapozás után mutatjuk, mire kell ezekkel a modellekkel vigyázni.

Ahogy fejlődnek az AI alkalmazások, és egyre többet tudnak, folyamatosan tanulunk róluk, ahogy ők is tanulnak a világról. Egy érdekes kísérletben most arra keresték a választ kutatók, hogy vajon az AI képes-e arra, hogy saját érdekében (pééldául ha veszít egy játékban) felülírja azokata szabályokat, amelyeket az adott játékban adottak számára. A válasz a kérdésre egyáltalánnem megnyugtató. A lapozás után olvasható a kutatás eredményeinek összefoglalása. Tanulságos!

Nem nagyon értjük, érthetjük, hogy pontosan milyen ütemben is fejlődik a mesterséges intelligencia, de azt mindenki láthatja, hogy napról napra újabb funkciókkal bővül, újabb tudásra tesz szert. Ma egy olyan kutatásról számolunk be, amely nem kevesebbet ért el (állítólag), mint az emberi gondolatok dekódolását szöveggé, majd újrakódolását gondolatokká. Érdemes belelapozni!

A legjobb óra indig az, amikor nem mi, hanem a diákok dolgoznak ... végig. Ma egy B1 szint felett használható órai ötletet mutatunk be, nekem kiválóan működött (voltak gépek az órán). A témánk a média volt, és általában a jó, és a rosz hírek aránya. Ehhez találtam a Good News Network oldalát (ITT TALÁLHATÓ, ahol kifejezetten a jó hírekre koncentrálnak. A nap elején, az óra előtt kimásoltam és egymás mellé raktam hat képet az oldalról (ld. a cikkhez csatolt kép fent!), és erről kellett beszélniük ('Vajon milyen híreket illusztrálhattak?'). Párban dolgoztak, mindenki 3-3 képről beszélt. Ezután az oldalt meglátogatták, felismerték a képeket és elolvasták a valódi cikkeket. Végül mind a hat (3-3) cikket összefoglalták egymásnak. Ennyi, és már el is telt az óra, házi feladatként lehet újabb jó hír cikket írniuk.

Remek kis oldal indult világhódító útjára, a neve Álhírvadász, és legalábbis Záhonytól Gyékényesig biztosan igényt tarthat minden médiát olvasó vagy azzal az oktatásban foglalkozó figyelmére ( IDE KATTINTVA érhető el az oldal). Összesen négy szintet járhatunk be, Kezdőtől a Szerkesztőn át az Oknyomozóig. Az úton azt kell kitalálnunk, hogy vajon az elénk rakott hírek valódiak, vagy netán álhírek. Nekem tetszik, hogy valódi álhírekkel dolgozik a játék, azaz a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást ad. Aki a TanárBlog rendszeres olvasója, vagy csak a múlt héten is erre vetette az internet tengere, egy kicsit hasonló, angol nyelvű álhír-tinderrel találkozhatott (ITT). Hasznos vadászatot kívánunk!

Furcsa, lehetetlen vagy csak valószerűtlen híreket kerestem, mert ezt kívánta a tankönyv. Olyan rövid, érdekes, ám mégis nyelvileg talán használható történetekre volt szükségem, amelyek alapján érdekessé tudom talán tenni a cikkírást, ami - lássuk be - ritkán a diákok kedvence. Rengeteg oldalt átlapoztam, végül az Express nevű bulvárlapra esett a választásom (ITT TALÁLHATÓ, és nem bántam meg. Ezt csináltuk: először kiválasztottam hat hírt (pl. az időutazó Putyin, vagy az ember, aki 34(!!) évig ugyanazt a nejlonzacskót használta), a képeket a történetekről kivetítettem, a diákok pedig megbeszélték, hogy mi van a képen, illetve, hogy mi lehet a történet mögötte. Folytatás a lapozás után!!

Nagyon vicces, hasznos, ugyanakkor gyorsan és rendkívül egyszerűen használható ötletet osztunk meg a Classtools boszorkánykonyhájából. Televíziós hírműsorok képernyőképét készíthetjük el hitelesen, személyre szabhatóan, és azonnal le is menthetjük. A fenti képet (mármint itt, a cikkhez tartozót) nem egész egy perc alatt készítettem el, bármilyen hírt meg lehet énekeltetni a diákokkal, sokat, és szívesen beszélnek róluk. No meg jól is néz ki. Az oldal IDE KATTINTVA található, érdemes vele eljátszani.

Kérdés, hogy mennyire legyünk aktuálisak nyelvórán - vajon fontos-e, hogy foglalkozzunk azzal, ami a világban éppen történik. Ilyen lehet a bevándorlási hullám kérdése jelenleg, ez a három részes videó a Vice oldaláról (angolul, angol felirattal, IDE KATTINTVA) például arról szól, hogy mi a helyzet Líbiában. Sokszor tapasztalom, hogy diákjaink propaganda hírek, vagy egyéb érzelmileg túlfűtött kommentárok alapján formálnak gyakran szélsőséges véleményt egyes aktuális kérdésekről. Én jobban szeretem a magyar forrásoknál a BBC vagy egyéb külföldi források elemzéseit. Ebben nagy segítség például a héten ismét új anyagokkal jelentkező CNN Student News (ITT TALÁLHATÓ). Diákoknak szánt érdekes hírekkel lehetünk folyamatosan aktuális az órán, ellenben nem kell nekünk felkutatni és feldolgozni a forrásokat.

Hogy mik nem történnek, miközben az érettségik lázában égnek a középiskolák! Tizenöt ország angolos app-fejlesztő csapata verseng egymással, hogy ki tudja a legjobb angoltanulásra használható, ráadásul a társadalmi felelősségvállalás finom szövetével hálózott alkamazást készíteni. A verseny 2015 május 4-8. között zajlik, a csapatok bemutatkozó filmjeit már most meg lehet tekinteni (ITT TALÁLHATÓAK). De ez mind semmi, mert a szervezők a pénteki (május 8.) bemutatót, ahol minden csapat bemutatja az ötletét pár percben, ÉLŐBEN KÖVETHETIK az érdeklődők (délután 2 és 4 óra között) . Hol ebben a TanárBlog? Az asztal másik oldalán, a zsűriben :) És akinek még ez sem elég interaktivitás, az a bemutatók ideje alatt szavazhat is kedvenc appjára!

A hasznos webes tartalom gyűjtése mindig is hasznos tevékenység volt. Voltak az RSS feed-ek régebben, a Google read is ilyen volt, lehetett gyűjtögetni az oldalakt, rendszerezni és egy helyen minden megtalálható volt. Én az iGoogle piaci kivezetését a mai napig gyászolom, de mindegy is, nem rólam szól ez a poszt. Mindenesetre nehéz volt (annyira, hogy nem is sikerült) visszaszokni a böngészőben elmenthető bookmark-okhoz. Helyette aztán lett Delicious (ahol linkeket lehet gyűjtögetni, keresni és megosztani), ami később megszűnt és mindenki menekítette az anyagait máshová, majd mégis inkább jól működik a mai napig. Szóval ennek a hagyománynak a farvizén robbant be a Bibblio.org, amely sokkal összetettebb, ám sokkal hasznosabb is (első ránézésre), mint társai.