Kevés nagyobb illúzió van annál, kint amikor a tanár azt gondolja, hogy ő tisztában van azzal, mi is történik az óráján. Az óravázlatok időbecslései általában pont olyan megbízhatóak, mint a költségvetés előzetes számai. Sokat megmutatnak a reményekből, némi kapcsolatuk lehet a valósággal is, de a mi a végén történik, az gyakran nagyon más. Elég egy mókus az iskola előtti fán ahhoz, hogy teljesen felboruljon, az eltervezett időrend. Éppen ezért érdemes megpróbálni valóban megnézni, hogy mire mennyi idő megy el egy órán. Ehhez ajánlunk egy egyszer módszert.

Ma egy egyszerű, de mégis remekül működő eszközt hoztunk nektek, amely menamonikán alapuló memoritereket gyárt kedvünkre, amely segít megtanulni gyakorlatilag bármit. Az angol-szász oktatási rendszerben nagy keletje van az ilyen memoritereknek, most az oldalt meglátogatva gyorsan kipróbálhatjuk, esetleg ajánlhatjuk diákjainknak tanulásmódszertan kapcsán. A lapozás után mutatjuk, hogyan készíthetsz 1 perc alatt bármiből saját memoritert (mnemonik-ot)

Mit csinál az űrhajós, a szomjas? Űrkutat ás. Erről, az űrkutatásról szól a látványos Space Challenges oldal (ITT TALÁLHATÓ). Küldetéseket kapunk, amik mindenféle űrkutatással kapcsolatos ismereteket takarnak. Neves előadók, tudósok előadásait nézhetjük meg és a feltett kérdésekre is válaszolnunk kell. Ha bizonyos küldetéseket teljesítettünk, akkor a megfelelő jelvényt is megszerezhetjük. Az oldal nagyon nyelvfüggő, de érdemes csak azért is megnézni, hogy milyen egy látványosan felépített, a tanulónak sok szabadságot engedő tananyag.

Többet tud a Google Chrome, mint egy egyszerű böngésző. Rengeteg vicces kiegészítő található hozzá, én most a Simple Blocker nevűbe szerettem bele (IDE KATTINTVA tölthető le a Chrome böngészőhöz). Ha sokat dolgozunk online, gép előtt, vagy csak hajlamosak vagyunk arra, hogy a legkevésbé fontos Facebook üzenetre a munkát otthagyva azonnal válaszoljunk, esetleg azon kapjuk magunkat, hogy percenként nézzük, hogy történt-e valami fontos a világban, és nem, netán a Twitter-en vagy a Facebook-on percenként nézzük, hogy a legújabb posztunk hány lájkot, re-tweet-et kapott, akkor a Simple Blocker a mi barátunk. Letöltjük, beállítunk egy időszakot (pl. de. 10-12 között), majd beírjuk a blokkolni kívánt oldalak címét, és már ki is van minden zavaró tényező iktatva. Természetesen az idő lejártával ismét szabadon vadászhatunk lájkokra, vagy nézhetünk macskás videókat.

A Dictanote nevű kiegészítő (vagy app, ha úgy töltenénk le) kiválóan segítheti a munkánkat, főleg ha jegyzetelésről van szó, és lusták vagy lassúak vagyunk gépelni. A program annyit tud, hogy leírja nekünk, amit mondunk. És lássuk be, ez nem kevés. Már régebben is írtunk az akkor még nem Dictanote néven ismert alkalmazásról, ám akkor még közel sem éreztük, hogy teljesen használható lenne (főleg magyarul). Most viszont azt kell mondanunk, hogy de. Én személyesen próbáltam ki, egy tudományos cikkből készítettem vele jegyzeteket és valóban megéri. Legközelebb már ezt fogom használni, mert keveset hibázik és kétszer annyi jegyzetet tudok egységnyi idő alatt elkészíteni. Az alkalmazás IDE KATTINTVA telepíthető akár a böngészőnkbe is (feltéve, hogy Chrome az), illetve, ha valakinek bizonyíték kell, nem ígéret, hát csináltam egy rövid demo felvételt, ahol egy videón lehet követni, hogy a Dictanote hogyan dolgozik. Azoknak, akik nem akarnak semmit letölteni, és Explorer vagy Mozilla van a gépükön, a Dictanote oldalát érdemes felkeresni, MÉGPEDIG ITT.

Sokan és sokszor próbálták a nyelvoktatást (vagy még inkább a nyelvtanulást) automatizálni és online platformra terelni. Ennek a trendnek az egyik legismertebb (és talán legnépszerűbb) képviselője a Duolingo (ITT TALÁLHATÓ), ahol már több nyelven lehet más nyelveket is tanulni. A rendszerben elmerülve sok érdekes és hasznos apróságot találunk (pl. mikrofonnal felvehetjük a saját hangunkat, hogy a kiejtést gyakoroljuk), ugyanakkor nyelvtanárként komoly hiányérzetem is van, hiszen leginkább fordításokkal operál az oldal, illetve olyan drillekkel (magolós feladatokkal), amelyek nem képezik a modern nyelvtanítás kurrens irányvonalát. Szóval egy izgalmas, érdekes, ám zárt rendszerről beszélünk, amely technikailag előre viszi a nyelvoktatást, de saját rendszerének jellegéből fakadóan, módszertanilag talán pont az ellenkező irányban hat.

Érdemes havonta visszanézni az Open Culture oldalára (ITT TALÁLHATÓ), hiszen mindig valami érdekességbe boltik az ember. Most egy érdekes film kapcsán látogattam meg az oldalt, amely IDE KATTINTVA nézhető meg, és még a tűzvész előtti, 17. századi Londont járhatjuk be egy izgalmas animáción. Nem kell hozzá angolul tudni és valóban elég látványos. Természetesen ez csak egy csepp a kultúra tengerében, hiszen most már 575 filmet nézhetünk meg és tölthetünk le, vagy éppen szemezgethetünk a leghasznosabb YouTube csatornák között. Most már egészen megdöbbentő az ingyenesen elérhető tananyagok, alkalmazások mennyisége, az Open Culture abban is segít, hogy menetet vágjunk az információ dzsungelének vasába.

Nemrég mutattuk be a Moovly alkalmazást, amivel nagyon látványos animációkat készíthetünk egyszerűen (ITT ÍRTUNK RÓLA), készítettünk hozzá egy a használatát szemléltető videót is (EZ ITT VAN). Diákjaimnak is megmutattam a programot és azt is, hogy miként kell használni. Készítettem egy minta animációt is a newtoni törvényekről. Szorgalmi feladatnak kapták, hogy maguk is csináljanak ilyen, a mozgástörvényeket ismertető animációkat.

Az elkészült filmek (együtt a témakört bevezető kisfilmmel) IDE KATTINTVA nézhetők meg. Mindegyik viszonylag pontosan szemlélteti a törvényeket, de csak kevés van, ami a bemutatott példától igazán elrugaszkodva, valamilyen eredeti ötlettel állt volna elő (leginkább talán ez és ez). A záródolgozatból az is kiderült, hogy azok, akik készítettek videót, jobban meg tudták oldani a Newton törvényekkel kapcsolatos kérdéseket. Természetesen lehet, hogy azok fogtak neki ennek a szorgalmi feladatnak, akik amúgy is jobban értették, miről van szó, de én azt gyanítom, hogy fordított az oksági viszony. Akik legalább egy órán át foglalkoztak a filmkészítéssel, felmondták a szöveget, jobban meg is értették, hogy miről van szó.

Ha írott szöveg, akkor hangként kellene, ha viszont hanganyag, akkor meg legyen leírva. A text-to-speech (szövegfelismerő, hangosító) alkalmazások után megérkeztek a speech-to-text testvéreik is, amelyek segítségével a kimondott szöveget tudjuk írássá konvertálni. Ha valakinek nincs a telefonján Siri, a DictaNote nevű alkalmazás segítségével kiváló pótlékra tehet szert, hiszen a DictaNote rengeteg nyelven működik (még magyarul is!). És a legjobb az benne, hogy valóban működik és hogy ingyenes (mondjuk Százhalombatta kimondatásával ne gyötörjük, de ez érthető is talán). Már írtunk róla régebben, de akkor még nem DictaNote volt a neve, a cikkben minden info megtalálható, MÉGPEDIG ITT. A másik irányban egy angol oldalt ajánlunk, a neve árulkodó, hiszen egyszerűen Text-to-speech.org névre keresztelték (ITT TALÁLHATÓ).

Amikor valamilyen érdekes alkalmazás születik, gyakran panaszkodunk, hogy nekünk, magyaroknak nem elérhető, mivel magyarul nem tanítják meg. Nos, a Bab.la nevű szótár (ITT TALÁLHATÓ) tud magyarul, nem is akárhogyan. Szótárprogram sok van, elég csak a Google fordítóra gondolni, de ugyanezt tudja a Bing is. Aztán itt van nekünk a méltán népszerű SZTAKI szótár, amely diákok és nyelvtanuló tízezreit segíti ki (és csapja be néha, amikor egy többértelmű szóra keresnek rá). Amiért úgy gondolom, hogy mégis érdemes a Bab.la-ról beszélni, az a sok-sok lefordított példamondat, amit minden keresett szó minden jelentéséhez kapunk. Jelenleg csak angolul tud magyarul, de rengeteg egyéb nyelvről fordít más nyelvekre. Annyit azért érdemes még elmondani, hogy a példamondatok két részre látszanak osztódni - a 'gyári' mondatok jók, de ha a felkínált 'Több' gombra kattintunk, már vannak érdekes félrefordítások, azokat én nem annyira javaslom.