Nem lehet kérdés, hogy egyre komolyabb nyomás nehezedik a tanárokra és az iskolára a tudatos mégdiafogyasztási szokások kialakításában. Ahogy egyre erősebbek, kifinomultabbak és profibbak lesznek azok az alogoritmusok, amelyek mindket mozgatnak. Magyar szerzők billentyűzetéből készült az az interaktív 'könyv', (IDE KATTINTVA) érhető el) ahol folyamatos választások, döntések során jutunk el a megszerezhető tudáshoz. A játék angolul van, ami remek hír annak, aki angolt tanít, kevésbé annak, aki nem. MIndenesetre érdemes végigpörgetni a játékot, akár a magunk szórakoztatására is. Disclaimer: az egyik szerző évekig madjnem éppen szemben ült a tanáriban velem, eddig csak izgalmas és kreatív dolgokat láttam/tanultam tőle.

Összeállt a BBC és a Microsoft, és remek dolgot találtak ki, (ITT TALÁLHATÓ ) egy 10 fejezetből álló tudatos médiafogyasztást segítő digitális, videó-alapú tananyagot készítettek középiskolásoknak. A témák között szerepel az, hogy mi egyáltalán a média, forráselemzés, mit osszunk meg, és mit ne, valamint külön fejezet foglalkozik a médiamunkás felelősségével a független, pártatlan tájékoztatás tekintetében. A tananyag mindig egy videóra élül, amelyhez OneDrive mappát találhatunk (ez van a lap tetején lévő kék gomb mögött), részletes, igen profi óravázlattal, segédlettel. Órán, vagy digitális projektek során, otthontanulásban kész terméket kapunk, rengeteg felhasználási lehetőséggel.

Mindig lenyűgöz a BBC naprakész közszolgálatisága! Most éppen a média témában kerestem anyagokat, amikor a BBC Academy oldalán szembejött a Fake news óravázlat, tökéletesen előkészítve, minden oldalról megtámogatva a tanár munkáját, érdekes, változatos tevékenységekkel. Nekem a PPT remekül működött kiindulásként, bár érdemes akár egy bevezető feladatként akár azt kérni a diákoktól, hogy saját maguk hozzanak egy fake news alapot az iskolai életből. Fontos, hogy pár dolog igaz legyen benne azért, de lehet az bármi. A BBC tananyaga segít rendet vágni a hírekben, majd van egy Lying Times nevű fake újság álhíre (vagy csak szenzációhajhász híre?), amelyhez egy nyomozós feladat társul: a diákok megkapják a történetben az egyes szereplők nyilatkozatait az újságíróknak, és ez alapján újra kell írniuk a sztorit, immár az újságírás szabályainak figyelembe vételével. Zseniális tananyag, kiváló gondolat! Végül ... vannak az oldalon videók is, letölthető szövegkönyvvel. Itt az egyetlen kényelmetlenség az volt, hogy mintha a videókat nem lehetne megállítani, vagy csak pillanatmegállítani. Ettől ez nehézkesebb kicsit.

Milyen a modern, hiteles újságírás a digitális világban? Naná, hogy erre is a BBC fog valami érdekeset kitalálni. Az iReporter (ITT TALÁLHATÓ ) nevű interaktív játékban a közösségi médiával foglalkozó újságíró bőrébe bújhatunk, ahol a médiamunkások örök dilemmáját tapasztalhatjuk meg ... mi a fontosabb; a gyorsaság, a hatás, vagy a pontosság. Egy történetben kell folyamatosan döntéseket hoznunk (például egy chat app leállásáról Twitteren található személyes tweet-ek alapján tájékoztatunk (gyorsabban), vagy megvárjuk a hivatalos állásfoglalást, és reakciót a cégtől, amely esetben pontosabb és megbízhatóbb lesz a hír, ellenben nem mi leszünk az elsők, akik közzéteszik. Érdekes, változatos, és valódi döntéseket kell hoznunk a játék során. Nagyon tanulságos és izgalmas fejlesztés, média témakörben angolórákon kötelező feladat :)

Egyre gyakoribb, hogy a diákok már kifejezetten fiatalon nekifutnak a nyelvvizsgának (poétikusan ifjú korban, ahogy Gorcsev Iván nyerte el a Nobel-díjat), ez az örömteli helyzet azonban nehézségeket is kreál. A vizsgákon gyakran kerülnek elő újsághírek, amiket értelmezni kell. Nem könnyű azonban olyan híreket szerezni, amik a kisebb korosztálynak is érdekesek lehetnek. Ebben segít az MSN Kids (IDE KATTINTVA), itt főleg a természettel, tudománnyal, kultúrával kapcsolatos hírek találhatók meg, de a klasszikus hír formában.

Érdekes azon gondolkodni, hogy vajon mi és mitől lesz digitális tananyag. Ilyen az ITT ELÉRHETŐ Médiarendszer névre keresztelt e-learning oldal, ahol szerintem egy elég korrekt bevezetést találhatunk a média tudományához. Én azt képzelem, hogy ez érettségizőknek, vagy ezzel laikusként foglalkozóknak készült. Ha valaki tényleg nagyon szeretné megtanulni a médiarendszer című tételt, valószínűleg hasznosnak fogja gondolni, mert az anyag tömény, rendszerezett és süt belőle, hogy már eleve készen volt. Vagyis e-learningesült ismét egy alapvetően Powerpoint-ra kitalált, előadásnak tűnő anyag. Ami alapvetően nem probléma, és biztosan lesznek olyanok, akik ezt tudják majd valamire használni, de az érdekes, hogy így 2010 után jóval még mindig azt gondoljuk, hogy ez egy e-learning tananyag. Persze, a definíció értelmében biztosan az, ugyanakkor a célközönség és a világunk megváltozásait vajon mikor érik be az e-learning fejlesztések? Mikor mondjuk ki már végre - nem viccesen -, hogy rendben, persze, de azért ez elég 2002-es már.

Mi is sokszor hangoztattuk már, hogy a mesterséges intelligencia alapjaiban tudja megváltoztatni az életünket, de nem könnyű elképzelni, hogy milyen formában teszi majd ezt. Jó példa lehet az A migráció arcai nevű elemzés (ITT TALÁLHATÓ), amit a Precognox nevű cég készített a Nyelv és Tudomány oldalára. Ebben a migrációval kapcsolatban a médiában megjelent képeket gyűjtötték egybe, majd azonosították a témájukat, a rajtuk látható érzelmeket is, mindezt a mesterséges intelligencia segítségével teszik. Mindezt egy nagyon látványos formában mutatják be a számunkra.

Bevallom, régi, és eleddig be nem teljesült vágyam, hogy egy igazi, demokratikus, diákok által írt online diákportált hívjak életre. Többször is megpróbálkoztam pl. a DiákBlog felélesztésével, és nagyon sikeres is volt, de egész egyszerűen nem bírtam energiával, mert azért egy szerkesztőség életének a menedzselése nem kis feladat, akármennyire is alulról szerveződik. Nos, lehet, hogy nem kell tovább keseregnem, mert elindult a megtévesztően angol nyelvű Kidsnews nevű oldal ( IDE KATTINTVA látogatható meg), amely teret ad a diáktehetség kibontakoztatásának. Az érdekes kezdeményezés azért kérdéseket is felvet, pl. ha valaki Julius Caesar-ról ír egy cikket, akkor saját kutatások alapján dolgozott, vagy esetleg fordított, vagy több forrást használt-e? És ha igen, akkor fontos-e a források jelölése. Hasonló kérdések merülnek fel a képekkel kapcsolatban is, én egyetlen forrásmegjelölést sem láttam, pedig ezt hasznos lenne elsajátítani a helyenként akár 121 éves örök fiatal szerzőknek :) A legizgalmasabb számomra a valóban saját gyártásúnak tűnő tartalom, mint pl. egy interjú egy YouTuber-rel. Az oldal tehát adott, szerintem akár média szakkörök remek publikációs terepe is lehet, biztosan szívesen vesznek bármilyen érdekes, jó minőségű tartalmat.

Remek kis oldal indult világhódító útjára, a neve Álhírvadász, és legalábbis Záhonytól Gyékényesig biztosan igényt tarthat minden médiát olvasó vagy azzal az oktatásban foglalkozó figyelmére ( IDE KATTINTVA érhető el az oldal). Összesen négy szintet járhatunk be, Kezdőtől a Szerkesztőn át az Oknyomozóig. Az úton azt kell kitalálnunk, hogy vajon az elénk rakott hírek valódiak, vagy netán álhírek. Nekem tetszik, hogy valódi álhírekkel dolgozik a játék, azaz a gyakorlatban azonnal hasznosítható tudást ad. Aki a TanárBlog rendszeres olvasója, vagy csak a múlt héten is erre vetette az internet tengere, egy kicsit hasonló, angol nyelvű álhír-tinderrel találkozhatott (ITT). Hasznos vadászatot kívánunk!