A földrajz tanítás elengedhetetlen része az atlasz nézegetése, lapozgatása, a diákok úgy kapnak valamiféle képet arról, hogy miként is helyezkednek el a dolgok a Földön, ha sokat nézik a térképet, de talán még jobb, ha dolgoznak is vele. Ilyen interaaktív térképes feladatokhoz lehet hasznos, ha az ásványkincsek, ipar klasszikus jelöléseit maguk tudják elhelyezni, nem csak látják, hogy hol van. Ehhez készítettük el a hagyományos jelek grafikáját svg állományban. Ez a fájl remekül szerkeszthető az ingyenes Inkscape programmal, ezután kinyomtathatjuk például öntapadós lapra, vagy felhasználhatjuk digitális feladatokhoz is.

A Google térképre fejlesztett elég vicces, és pl. angolórán jól használható alkalmazást ajánlunk ma! Egyszerűen megtanulható, hiszen egyetlen kattintás, és már indul is a vicces nyelvóra. A lapozás után mutatunk órai felhasználásra is elvihető példákat.

A földrajz és a biológia egyik méltatlanul elhanyagolt területe az iskolában a talajtan. megemlítjük esetleg a talaj szintjeit, esetleg a szikesedést vagy az éghajlatokra jellemző talajokat, de komolyabban nem foglalkozunk vele. A DOSoReMI projekt online atlaszai (IDE KATTINTVA) segíthetnek abban, hogy azt a kis időt, amit ezzel foglalkozunk izgalmasabbá, érdekesebbé, interaktívabbá tegyük. Akár ökológia, akár mezőgazdasági szempontból is vizsgálhatjuk, hogy a talajok tulajdonságai milyen következményekkel járnak.

Ezerszer hagzott már el, hogy semmi sem jobb annál, mintha a diákok a különféle dolgok megismerése során valós, élő helyzetekkel és adatokkal dolgoznak. Erre ad lehetőséget MAgyarország Nemzetti Atlasza (IDE KATTINTVA) is. Az atalaszban mindenféle statisztikai mutatókat jeleníthetünk meg térképeken és sokat lehet azon gondolkodni, hogy ezek vajon mit jelentenek, miért alakulnak úgy, ahogyan. Természetesen azon is lehet vitatkozni, hogy az atlasz éppen Magyarországot vagy a magyar nemzetet ábrázolja, de ezt a fogas kérdést azzal oldják fel a szerzők, hogy a térképekből találunk olyat, ami részletesen az országhatáron belüli részeket ábrázolja és olyat is, ami a "Kárpát-Pannon térséget", ami egy furcsa négyzet a térképen, éppúgy része Nyékládháza mint Kutná Hora. De ez legyen a legkisebb baj, alnyeg, hogy egy remekül használható eszközt kapunk ahhoz, hogy társadalomföldrajzi, társadalomismereti témákat vitassunk meg a diákjainkkal.

Tudjuk jól, hogy egy kép ezer szóval, de vajon mennyi képpel ér fel egy interaktív vizualizáció? Szerencsére nem kell töprengenünk, kipróbálhatjuk az Engaging Data nevű oldalon (IDE KATTINTVA), ahol kedvünkre válogathatunk az érdekes vizualizációk között. Vannak itt kifejezetten a természettudományokhoz kapcsolódók, mint például az, amin azt nézhetjük meg, melyik bolygó van egy adott pillanatban a legközelebb a Földhöz (ITT). Környezetvédelemmel kapcsolatosak, mint az, ami azt mutatja meg, mekkora terhelést is jelent egy repülőút (ITT). Érdemes keresgélni, ha másért nem, hogy lekössük pár ilyen azokat a diákokat, akik esetleg a többieknél gyorsabban végeznek egy-egy feladattal.

Kevés becsapósabb dolog van térképeknél. Amikor egy gömb (vagy méginkább geoid) felületet síkban akarunk ábrázolni, elkerülhetetlen, hogy valahogyan ne torzítsunk. A leggyakrabban használt Mercator-vetület például a sarkok felé sokkal nagyobbnak mutatja a dolgokat, mint amilyenek azok valójában. Ezért van aztán, hogy sok diák (és felteszem nem egy felnőtt is) azt gondolja, hogy Grönland nagyjából akkora mint Afrika, vagy hogy Kanada sokkal nagyobb, mint az USA (valójában nagyjából egyforma méretűek). A torzítást talán segít megérteni, ha nem a megszokott központtal késítünk el egy vetületi térképet és ezt meg is tehetjük IDE KATTINTVA. Elég csak egy országra bökni, vagy bármely pontra a térképen és már láthatjuk is, hogyan nézne ki a térkép, ha az a pont vagy ország lenne a középpontja. Magyarország középponttal például így nézne ki, egészen izgalmas méretű Szvázifölddel.

Noha a magyar nem egy klassikus engeri nemzet, az Európai Unió tagjaiként egy kicsit mi is tengerbirtokosok lettünk. Talán nem is érdemes hangsúlyozni, hogy a tengereknek milyen fontos biológia, környezeti és gazdasági szerepe van. Biztosan érdemes egy-két tanórán részletesebben foglalkozni velük. Ebben lehet segítség az Európai Tengeri Atlasz (IDE KATTINTVA), ahol mindenki elkészítheti a saját temgertérképét közel száz különféle mutatóból válogatva. Izgalmas gyakorlat a diákoknak, hogy készítsenek egy olyan térképet, amiről azután tudnak két-három bekezdésnyi magyarázatot írni.

Eredetileg a fantasy szerepjátékosok számára készült az Inkarnate nevű oldal (IDE KATTINTVA) amivel csinos térképeket lehet rajzolni. De elképzelt világok nem csak a fantasy világokban vannak, így könnyedén felhasználhatjuk az órán is. Az eszköz ingyenes változatával is nagyon csinos térképek rajzolhatók, amiket képként tölthetünk le. Semmi akadálya nincs, hogy így pontos térképek készüljenek a Százholdas Pagonyról, a Négyszögletű Kerekerdőről vagy éppen Rumini utazásairól.

A térképek sokakat képesek lenyűgözni, de milyen jó lehet, ha teljes történeteket lehet elmesélni velük! Erre ad lehetőséget a Esri Story Map, ahol a videóinkat vagy éppen a képeinket helyezhetjük el egy térképen, amikhez még leírást, szöveget is fűzhetünk (IDE KATTINTVA). Mindez pár perc alatt megoldható, dolgozhatunk egy YouTube fiók videóival vagy feltölthetjük a saját videónkat, képeiket is. IDE KATTINTVA látható például az AKG robotika szakkörének videócsatornája térképre helyezve.

Ugyan a dinoszauruszok és általában az ősi világok szite minden gyereket érdekelnek, nem könnyű megmutatni azt a kontinuitást, ami a régen volt és a mai világ között fent áll. Gyakran nehéz elképzelni, hogy mikor mi is volt egy adott területen, hogyan változott az idők során. Ebben segít egy remek interaktív térkép, ami IDE KATTINTVA található. Csak beírjuk egy település nevét, aztán pörgethetjük vissza az időt, hogy mennyivel korábban akarjuk megnézni, hol is helyezkedett el a Földön. Sajnos a magyar területek legfeljebb 60 millió évvel ezelőttig követhetők, azután már nem látszanak, mivel akkoriban jött létre az a kontinens darab, amin lakunk.