A tudomány működését gyakran a tudománytörténetből lehet jól megérteni, de kevés lelekölőbb dolog van, mint amikor diákok wikipedia szócikkekból sorolnak életrajzi adatokat. Hogyan lehetne ezt egy kicsit élőbbé tenni? Természetesen itt is segítségünkre lehet a mesterséges intelligencia, mutatun agy jól használható promptot és még ahhoz is adunk ötleteket, hogy miként lehet ezt egy foglalkozásban felhasználni.

A 21. századi iskola egyik fontos jellemzője, hogy a tanulást minél jobban közelítsük a valósághoz. Ahelyett, hogy mindenféle kitalált feladatokat adnánk a diákoknak, amik leegyszerűsítve tartalmaznak olyan elemeket, amikről az adott tudomány szól próbáljuk meg valós helyzetekbe helyezni a gyerekeket és ott kapnának lehetőséget a megfelelő képességek elsajátítására. Ezzel párhuzamosan a tudományban is egyre kiemeltebb szerepet kap a laikus kutatás, vagyis citizen science, amikor bárki bekapcsolódhat egy kutatás adatgyűjtésébe vagy akár az adatok feldolgozásába is. Az ilyen projektek kiválóan alkalmasak lehetnek arra, hogy bevigyük őket a tanításba, valós kontextust teremteni a tanulásnak.

A valós problémák használata a tanításban a 21. századi pedagógia egyik sarokköve. Ahogyan az információforrások száma egyre nő, az iskolának tudatosítania kell a diákban, hogy mindaz, amit megtanul, azok a képességek, amiket elsajátít valóban használhatóak, ha ezt nem teszi, biztosan elveszti a diákok figyelméért folytatott versenyt. A modern technika ráadásul segít abban, hogy a bonyolultabb kérdések is megközelíthetőek legyenek a gyerekeknek, ma már nem kihívás egy egyszerű robotot megépíteni és programozni, valós idejű adatokat szerezni a világóceán hőmérsékletéről vagy akár rakétakilövéshez ideális légköri körülményekről. A Microsoft által publikált óravázlatban (IDE KATTINTVA) egy olyan foglalkozást kapunk (angolul), amiben adaelemzéssel dönthetik el a diákok, alkalmas-e az időjárás a rakéta indítására. Ehhez maguk készítenek el egy gépi tanulásos algoritmust is.

Sokat lelkendeztünk már a micro:Bit nevű mikrokontrollerről. Nem nagyon van még egy olyan elérhető árú eszköz, amivel ilyen könnyen lehtne a diákoakt bevezetni az elektronika, programozás világába. Nemrég megjelent a v2-s változata, ami több memórián, beépített hangszórón, érintésérzékeny logón kívül más izgalmakat is tartogat. Ezek egyike az adatrögzítés képessége. Sokan, akik erre-arra akartuk használni a micro:bitet beleütköztünk abba a korlátba, hogy nem képes megjegyezni adatokat. Ha rögzítünk is valamit, például egy fizikai méréshez, azok csak addig lesznek meg, amíg a kis eszköz be van kapcsolva. Amint lemerül az elem, vagy valamiért megszűnik az áramellátás az addig rögzíett adatok elvesznek.

A Tree.fm nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) a világ minden tájáról hozza el nekünk az erdőket. Az oldalra érve egy véletlenszerű erdőben dob le minket, Ghánában, Vietnámban, vagy éppen Oroszországban, és meg is mutatja az erdő képét. Ezután akár a háttérben bekapcsolva hagyhatjuk az erdő hangjait, így akár egy monszunerdő közepéről dolgozva :) Természetesen vannak kockázatai is, hiszen ha bekapcsolva hagyjuk, tényleg el lehet felejteni, hogy éppen egy erdő a háttérzaj, és kifejezetten ijesztő, amikor hirtelen beszól egy majom. De, ahogy a repülőgépen mindig hányingerrel küszködő világutazó is mondta: Valamit valamiért :).

Egyre több olyan oldal van, amelyek rendkívül izgalmas tartalmakat tesznek közzé, de már a Facebook-on. Régebben megszokhattuk, hogy lenyomozhatóak voltak könnyen a Facebook-on megosztott videók eredetijei, most azonban fordulni látszik a kocka. Egyre többen eleve a közösségi oldalon posztolnak. Furcsa egy közösségi oldalra úgy (is) gondolni, mint tartalomszolgáltató portálra, de hát ha ez van akkor ez van. Szóval ma a TED-nek egy ilyen aloldalát ajánljuk, amelyet nagy szeretettel és lelkesedéssel használhatunk ... hát nyelvórákon biztos. Miért és hogyan találták fel a hyperlink-et? Érdekel a kapucni története? Netán a gombok evolúciója és eredeti szerepe? Hogyan változtatják meg életünket a lépcsők? Netán a londoni metró térkép sikerén töprengsz? Nos, egyre bővülő választékkal várnak érdekes videókkal minket. Én nem hagynám ki!

A Csipogó (IDE KATTINTVA ÉRHETŐ EL) online verziója kicsiknek szól és madarakról tanít. Találhatunk néhány madárfajról (mérsékelten) interaktív játékokat, kis madárhatározót (de csak nagyon kicsit), illetve viszonylag egyszerű szerkezetű, vizuálisan egy kisiskolás igényeihez alkalmazkodni próbáló kisokost. Összességében használhatónak tűnik az oldal, és pedagógusok számára is tartogat kellemes meglepetéseket, hiszen a letölthető anyagok adatbázis (*ITT TALÁLHATÓ igazán számukra lehet hasznos. Akárhogyan is van, egy-két tanórányi érdekes tananyagot feltétlenül össze lehet szedni a Csipogóban.

Olimpiai év van, az augusztust rengetegen ülük végig a tévék előtt szurkolva. Talán most a kihűlőben lévő olimpiai láz hevében talán érdemes a sportok mögött megbúvó természeti jelenségek vizsgálatára is időt szánni. IDE KATTINTVA a jobb oldalon található Expand all gombra kattintva az összes sport és a hozzá tartozó interaktív tananyag is megjelenik. Megtanulhatjuk, hogy kosárlabdában mennyi matematikailag az esélye különböző helyekről a sikeres dobásnak, megtanulhatjuk az íjászat mögött a fizikát, vagy egy toronyugró sebességét, és a rá ható erőket Összesen 12 sporthoz tartoznak érdekes, interaktív tananyagok. Sajnos az oldal nyelve angol, de hátha nem riaszt el ez mindenkit.

Izgalmas és kifejezetten az otatásnak szánt alkalmazást tett mindenki számára hozzáférhetővé a Google. Az Expeditions lényege, hogy a Google virtuális valóság szemüvegével egy egész osztály utazhat el izgalmas helyekre. A Google cardboard szemüveg bármely Androidos telefont átalakítja virtuális valóság szemüveggé. Nem túl drága mulatság (ide kattintva például kevesebb mint 300 forintért vehető darabja). Ha feltelepítjük a megfelelő alkalmazást (ITT TALÁLHATÓ), akkor választhatunk, hogy egy kalauzolt túrát szeretnénk, vagy magunk kalauzoljuk az osztályt. Ezt követően ki kell választanunk a helyszínt, erre már most sok száz lehetőségünk van és a lista folyamatosan bővül. Ha ezután a diákok is bekapcsolódnak, látni fogjuk, hol vannak és kijelölhetünk nekik pontokat, amire fel akarjuk hívni a figyelmüket. Az érzés tényleg olyan, mintha az adott ponton állnánk, hiszen körbe-körbe lehet nézni.

A Nature Soundmap (ITT TALÁLHATÓ) egy interaktív térkép valójában, amely segítségével meghallgathatjuk a világ hangjait. Ellátogathatunk Borneo szigetére például, hogy meghallgathassuk a monszun hangjait. és hogy honnan tudom, hogy éppen a monszun hangjait hallgatom? Nyilván felismerhetném, de nem ez történt. Minden felvételhez magyarázat tartozik, így nem csupán a hangokat hallgathatjuk, hanem tanulhatunk is a helyről, ahol a hangokat rögzítették, illetve elmondják nekünk, hogy pontosan mit is kellene hallanunk. Hangok leírására nyelvórán remek lehet, sőt segédigék használatának gyakorlására is (hol lehetünk? stb.).