Sokszor elhangzott már, hogy a 3D lesz a következő nagy dolog, akár a moziban akár az oktatásban, de valahogy csak nem akarózik eléggé nagy lenni. Az érthető, hogy nem akar az ember furcsa szemüvegben ülni az órán vagy éppen ilyen szemüvegben lapozgatni egy tankönyvet, így szerintem az ilyen értelemben vett 3D mindig csak a következő nagy dolog lesz. A 3D modelleknek azért mégis lehet szerepe a tanításban, vannak olyan esetek, amikor kifejezetten hasznos lehet, ha valamit látunk térben is (például a molekulák felépítését tanulva), vagy akár ki is nyomtathatjuk egy 3D nyomtatóval. A Sketchfab nevű oldalon (IDE KATTINTVA) mindenféle 3D modelleket találunk, amiket nézhetünk a böngészőből vagy ki is nyomtathatunk, sőt akár máshová is beilleszthetjük!

A Microsoft ingyenes rapid prezentció-, dokumentum- bármi egyéb készítő alkalmazásáról már sokszor írtunk (pl. ITT). Most azért írunk újra róla, mert egy csodálatos lehetőséggel bővült. A beszúrható kártyák között megjelent ugyanis a Beágyazás nevű is, amivel beágyazási kódokat rakhatunk be a Swaybe. Bekerülhetnek így YouTube videók, de tulajdonképpen bármi, aminek beágyazási kódja van (pl. egy Geogebra). Az Embed.ly oldal használatával tulajdonképpen bármit beszúrhatunk.

Egy olyan projektet szeretnék bemutatni, amit a Digitális Témahét keretében valósítottunk meg az iskolában. A lényege, hogy a diákok Sway-ben készítettek a Föld történetének fontos pillanatairól bemutatót, majd ezeket helyeztük el a folyosón az idővonalnak megfelelően. Megvallom, amikor elsőként találkoztam a Sway-jel nem értettem, hogy mi olyan nagyszerű benne. Tény, hogy az esztétikailag elmaradottaknak (és én is ilyen vagyok) segít azzal, hogy csak kevés lehetőségből lehet választani és maga a rendszer készíti el a kinézetet, de ezt azért egy Powerpoint sablon is tudja. Azután hamar kiderült, hogy a Sway nagy előnye, hogy mindenféle eszközről jól olvasható, jól látható. Ideális tehát arra, ha olyan dolgot akarunk készíteni, amit mobilon fognak nézni.

A nagy digitális oktatási forradalom ígérete ma még inkább csak ígéret. Az ígéret arról szólt, hogy a tanárok majd személyre szabott, differenciált. adaptív. kompetenciákat fejlesztő, valódi interaktivitást kínáló anyagokat tudnak adni a diákjaiknak. Ehelyett azt látjuk, hogy vannak a nagy kiadók által megjelentetett, gyakran könyv-szerű (pdf, amiben akár a lapozás hangját is lehet hallani) egyenkönyvek, esetleg bennük pár párósító, memory vagy tologatós feladat (1998-ban Forgács Tamás mutatott be egy rendszert, ami minden olyan feladattípust tudott már, mint a mostani digitális tananyagok, csak még 256 színben). "Repülő autókat ígértek és kaptunk 140 karaktert." - mondta csalódottan Peter Thiel a Paypal alapítója és ez a csalódottság fokozottan igaz lehet az oktatásra. A nagy digitális tananyag forradalom egyre inkább olyannak tűnik, mint a fúziós reaktor és a Marsra szállás, mindig 5-10 év múlva fog megtörténni. Vagy lehet, hogy mégsem és egyre jobban a kezünkben van az a technika, ami segíthet elhozni az áttörést.

Nagyon sokat lelkendeztünk már a Fortepan nevű oldalról (pl. ITT meg ITT, az oldal IDE KATINTVA érhető el), öt év alatt a hobbinak induló amatőr fotó gyűjtemény valódi nemzeti intézménnyé nőtte ki magát. A minap az Index adott hírt arról (ITT), hogy katonaiskolákban készült képekkel gazdagodott a kollekció. Cikküket a Iskola a határon-ból vett idézetekkel színesítették. Ez adta az ötletet ahhoz, hogy milyen remekül is lehetne használni a Fortepant nem csak a történelem, hanem az irodalom órán is.

Nagyon nehéz jól megragadni az összetett történelmi eseményeket, főleg, ha a minél több oldalról és minél több nézőpontból szeretnénk megmutatni. Milyenek voltak a mindennapok egy háború alatt, hogyan élték meg akik részt vettek benne és mi alakította a sorsukat? Nehéz minden kérdésre választ adni. A Fríz Ellenállási Múzeum olyan érdekes módszert választott a második világháború bemutatására, amit akár mi is elleshetünk. Weboldaluk a Világháború 100 tárgyban azt teszi, amit a címe is ígér: 100 tárgyon kersztül mutatja be a háború hollandiai történetét, eseményeit, mindennapjait (ITT TALÁLHATÓ). Bár az oldal maga is nagyon izgalmas még érdekesebb lehet lelopni az ötletet és projektet építeni rá.

Az idei tanévben iskolám (az AKG) nagy újításba fogott: a hetedikes évfolyamon minden diák felszerelésének része egy tablet PC is. A tapasztalatokról majd beszámolok a későbbiekben, de az már most is egyértelmű, hogy a digitális osztályteremnek választott OneNote osztályjegyzetfüzet remekül működik. Megbízható és minden igényt kielégít. Külön előnye, hogy teljesen ingyen van. A használatához csak annyi kell, hogy az iskola bevezesse az Office 365 rendszert (ez is ingyen van), utána már rendszergazdára sincs szükség a füzetek létrehozásához és működtetéséhez.

Készítettünk egy bemutatót arról, hogy miként kell osztály-jegyzetfüzetet készíteni, ami lépésről lépésre vezet végig a folyamaton: