Ahogy változik tanítás egyre gyakrabban találhatja magát a tanár a tankönyvszerző helyzetében. A modern eszközökkel semmi akadálya nincs annak, hogy belenyúljunk egy digitális tankönyvbe, amit két céllal is tehetünk: vagy azért, hogy a legújabb ismereteket beemeljük a tanítottak közé, vagy azért, hogy a csoport vagy akár az egyén iglnyeinek megfelelőre szabjuk a tananyagot. Amiképpen ezt már Maria Montessori is megfogalmazta, a tanári munka jelentős része a megfelelő, előkészített környezet megteremtése, ami a felsőbb szakaszokban leginkább a megfelelő tananyag és feldatok összeállítását jelenti. Ami ilyenkor gyakran a legnehezebb az a megfelelő illusztrációk megtalálása. Magam irigykedve szoktam nézni a modern tankönyvek grafikáit, de gyakran vagyok úgy, hogy pont egy-két dolog hiányzik róluk vagy éppen túl sok dolog szerepel a képen. Milyen jó lenne, ha magam tudnék profi kinézetű illusztrációkat, képeket készíteni!

A természettudományos oktatás egyik fontos célja az lehet, hogy a diákok megismerjék a kutatás módszertanát. Akkor fog kialakulni bennük a természettudományos világkép, ha nem csak bemondásra hiszik el a tudományos tényeket és törvényszerűségeket, hanem azzal is tisztában vannak, hogy hogyan és miképp jutottunk el ezekre a következtetésekre. A legjobb eszköz erre, ha a diákok maguk végeznek kísérleteket, vizsgálatokat, megfigyeléseket és azzal is megismerkednek, hogy ezekből milyen módon lehet következtetéseket levonni. A biológiában a növények kiváltképp alkalmasak ilyen vizsgálatokra, mivel nem szaladnak el. Kísérletezhetünk a laborban, de akár a terepen is vizsgálódhatunk, erre az erdei iskola lehet ideális alkalom. A vizsgálódásokat pedig remekül segítheti akár a mobiltelefon is. Mutatunk egy remek alkalmazást erre!

Rendkívül izgalmas időt élünk, amikor itt van egy új eszköz, a meseterséges intelligencia és még nem tudjuk igazán, hogy miként is kellene használni. Van tehát terepe a próbálkozásnak, a kísérletezésnek. Amikor előkerültek a szabadon használható AI-re épülő oldalak az első gondolatom nekem is az volt, hogy milyen jól lehet majd ezeket feladatok készítésére használni. Nem is kellett sokat várni, meg is jelentek a feladatgeneráló AI-k, amik nekem viszont igazi csalódást okoztak. Végtelen mennyiségben ontották ugyan a feladdatokat, de nem túl jókat. Jelelmzően egy-egy ismeretre, kiragadott tudáselemre kérdeztek rá egy anyagból. Leginkább a diákok által készített Kahoot!-okra emlékeztetve. Nem csoda, ó feladatot csinálni nem egyszerű.

Most újra nekivágtam, de nem azzal az elvárással, hogy majd az AI lesz a varázsló, ami helyettem megcsinálja a feldatot, hanem inkább úgy kezelve, mint egy ügyes, de nem túl képzett asszisztensem lenne. Végzős biológusoknak, akik emelt szintre készülnek akartam feldatot készíteni, ezért azzal kezdtem, hogy megadtam neki a témakörhöz releváns érettségi témakör vázlatát, mondván, hogy ezek az ismeretek, fogalmak azok, amiket a diákoknak tudnia kell. Azt találtam ki, hogy a feladat legyen egy orvos helyzete, megérkezik a beteg, ők kérdéseket tehetnek fel, vizsgálatokat végezhetnek, majd diagnózist kell felállítaniuk és terápiát is kell javasolniuk.

A legjobb hadvezér az, aki a saját hadseregének nem csak az erősségeit tudja kihasználni, de még a gyengéit is a saját előnyére fordítja. Így tehetünk a mesterséges intelligenciával is, ami ugyan teljesen megállíthatatlanul foglal el egyre nagyobb teret az életünkből, de azért még látványosan sok hibája is van. Az egyik, hogy (mint egy okos, de készületlen diák) a ChatGPT bármiről tud hadoválni. A másik pedig, hogy úgy irtózik a tények, adatok, források használatától, mint ördög a szenteltvíztől. Nos, ezt a két tulajdonságát tudjuk könnyedén a saját javunkra fordítani egy foglalkozásban.

Olyan jó lenne, ha a természetismeret, biológia órákat a természetben lehetne tartani, ha nem csak beszélnénk a madarakról, vaddisznókról, a különféle élőhelyekről, hanem egyszerűen megmutathatnánk a diákoknak. Erre sajnos nincs mindig lehetőség, hetente pár órában kell a természettel foglalkozni, ebbe nem feltétlenül fér bele a kirándulás. Szerencsére itt is segíthet a technika, például azzal, hogy webkamerákat nézünk. Ilyeneket gyűjt össze a Madárles nevű oldal (IDE KATTINTVA), jelenleg főleg madárfészkekre irányzott kamerákkal, de találunk nádast megfigyelőt is.

A Vaccine Makers oldalon rengeteg óravázlat, minőségi animált videó található 'vakcinák' témakörben (ITT TALÁLHATÓ. Alsós, felsős és középiskolai óravázlatok találhatóak, minden esetben érdekes videókkal, igényes animációkkal. A témakörök a fertőzések terjedésétől az immunrendszer működésén át a vakcinák történetéig nagyon részletes, sokoldalú, 'konyhakész' anyagot találhatunk (angolul). Egy-egy óravázlat, tananyag mellé kifejezetten részletes, sokoldalú segédanyagot kapunk, ha angolórűn szeretnénk ezekről a témákról beszélni, vagy olyan osztályban tanítunk biológiát, ahol az angol nem gond, érdemes belenézni az anyagokba.

A földrajz és a biológia egyik méltatlanul elhanyagolt területe az iskolában a talajtan. megemlítjük esetleg a talaj szintjeit, esetleg a szikesedést vagy az éghajlatokra jellemző talajokat, de komolyabban nem foglalkozunk vele. A DOSoReMI projekt online atlaszai (IDE KATTINTVA) segíthetnek abban, hogy azt a kis időt, amit ezzel foglalkozunk izgalmasabbá, érdekesebbé, interaktívabbá tegyük. Akár ökológia, akár mezőgazdasági szempontból is vizsgálhatjuk, hogy a talajok tulajdonságai milyen következményekkel járnak.

kevés izgalmasabb dolog van, mint megfigyelni, milyen sokféle állat lakik egy patakban, vagy éppen tavacskában. A nagy klasszikus Vizipók, csodapók sorozat rajzfilmben hozta közelebb ezt a világot a gyerekekhez. Minden egyes rész valamilyen élőlényt mutatott be, a biológiai információk pontosságáról pedig a legendás Kertész professzor gondoskodott. Hasonlóra vállalkozik egy új sorozat a Pataklakók kalandjai (IDE KATTINTVA). A filmben, amiben animációk és valós felvételek keverednek két tegzes izgalmas kalandjait követhetjük. Arról, hogy pontos ismereteket is kapjunk a vizek élővilágáról a sorozat másik két szereplője, az iskolás Lili és ökológus nagyapja, Papó gondoskodnak.

Biztosan rajtam kívül is van olyan biológiatanár, akinek egy kicsit már megkopott a fajismerete, vagy egyszerűen csak elavult lett. A minap azzal szembesültem, hog egy olyan rovar fordul elő tömegesen a táborhelyünkön, amit én még biztosan nem láttam és nem is tanultam róla. Mint később kiderült, nem is tévedtem, a tölgy csipkéspoloska 2013-ban jelent meg inváziós fajként hazánkban. A kiderítésben pedig az Ízeltlábúak nevű oldal segített (IDE KATTINTVA, ide töltöttem fel képeket és adtam meg alapvető adatokat és pár órán belül egy szakértő már meg is határozta nekem, hogy miről van szó.

Sok olyan kezdeményezés van, ahol oktatóvideókkal próbálják feldobni a tanítást, a leghíresebb ilyen talán a Khan Akadémia (már magyarul is), de vannak hazai követői is, például a Zanza TV. Minden ilyen próbálkozásnál az egyik legfontosabb kérdés, hogy mádia szempontból mennyire jók ezek a filmek. Többször kiderült már, hogy a lelkesedés nem elég, a tanítsi tapaztalat sem, a filmkészítés magában is egy szakma és bizony ahhoz, hogy olyan film készüljön, ami leköti a szupehős filemken és Star Wars-on felnőtt diákokat, kell némi filmes ismeret is. Ez persze nem vonatkozik feltétlenül arra, ha tanárként készítünk az osztályunknak egy videót például mert a kifordított osztályterem modellt akarjuk használni. Abban az esetben az amatőrség még erény is lehet, hiszen a saját tanárunktól kapjuk az információt, ami a hiteleségét is növeli, de amint az Iskola tV irányába mozdulunk el, már szükség lesz a minőségre.

Ez a hosszú bevezető azért került ide, mert pont a minőség az, ami kiemeli a Kurzgesagt (IDE KATTINTVA) videóit a többi közül. Egységes animációs világ, jól megírt forgatókönyv, izgalmas témák. Nem véletlen, hogy így csak havonta egy új videóval tudnak jelentkezni, Szerencsére sok éve dolgoznak már, így van miből válogatni.