Az iskola vége, vagy új paradigma? Hatékonyan segíti a tanulást, vagy egyszerűen egy újabb eszköz a csalásra? És ezzel együtt feladat a tanárnak, hogy kiszűrje az AI-val megírt házi feladatokat, és beadandókat - mintha nem lenne elég feladata, dolga manapság! A mesterséges intelligencia iskolai használata a határtalan optimizmus és csodavárástól egészen az apokalipszis vizionálásáig sokfajta reakciót vált ki az oktatás körül élő és dolgozó emberekben. A diákok gyakran azt gondolják, hogy ezentúl nem kell már esszét írni, fogalmazni, sőt olvasni sem. A tanárok rettegnek a sok AI-val megírt beadandótól, vagy lelkesen keresik azokat az alkalmazásokat, ahol egy perc alatt, egyetlen mondatból óravázlatot ír nekünk egy messterséges intelligencia. Az oktatás irányítói remek eszközt láthatnak az AI-ban, hiszen egyszerű tömegtermelésre kiválóan alkalmas, és viszonylag olcsó. Ja, és nem kérdez vissza, nem gondolkodik. Egy magyartanárt nehezen lehet esetleg arról meggyőzni, hogy lelkesedéssel tanítsa Herczeg Ferencet, egy AI alkalmazással nem lesz ilyen problémánk. És aztán itt vannak azok a cégek, akik megérezve, hogy az AI valami egészen új, izgalmas, és sokoldalú, az alap AI modellekre építve, és azok technológiáját használva oktatási alkalmazásokat készítenek - napok alatt, ezrével. Ebben az írásban ezeknek az előnyeit, veszélyeit járjuk körbe, sok gyakorlati tippel, amelyek segítenek eligazodni a sokezer AI alkalmazás dzsungelében.

A nagy AI ‘forradalom’ kellős közepén nagyjából két táborra szakadt a világ - vannak, akik félnek tőle, és vannak, akik szerint megváltoztatja a világot mindörökre. Az igazság talán, ahogy ez lenni szokott, a két véglet között van, mindenesetre kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia alkalmazása jelent sok kockázatot. Ezt természetesen maguk a fejlesztők is belátták, akik ezeket a behemótokat létrehozták. Olyannyira, hogy sorban jönnek ki azok a leírások, amelyek megpróbálják az AI alkalmazásokat biztonsági szempontból kategóriákba, szintekre sorolni. Az alábbiakban a Claude 3 nevű LLM fejlesztőjétől, az Anthropic nevű cégtől hoztuk el azt a 4 (vagy talán 5?) szintből álló modellt, ahol láthatjuk, hogy hol tartunk most, és azt is, mire számíthatunk a közeli és a nem túl távoli jövőben. Érdekes olvasmány!

Az alábbiakban Majoros-Geréby Ádám zseniális írását tesszük közzé! Ajánljuk hatalmas szeretettel!

Megint írt a nigériai herceg az örökségéről? Egy bank, aminek nem is vagyok tagja hitelesítő adatokat kér e-mailben? Csak $5 az új vírusírtó ha most azonnal megveszem? Küldjek pénzt Kennedy exhumálására? Ha megadom a bankkártya adataim küldenek 70 millió dollárt azonnal? Hogy kerülnek hozzám ezek az e-mailek? Az általunk használt online szolgáltatások sebezhetőek. Természetesen a cégek jelentős része piaci előnyt lát abban, ha biztonságos terméket épít, de ez nem sikerül mindig, mindenkinek. (Ugye Yahoo? ) Az adathalász szervezetek pedig igyekeznek a lehető legjobban kihasználni ezeket a réseket és a mi adataink birtokába jutni. Troy Hunt, a Microsoft egyik fejlesztője ezért létrehozott egy oldalt, hogy a felhasználók ellenőrizhessék: érintettek voltak-e egy ilyen támadásban, kikerülte-e címük, jelszavunk az adathalászokhoz. Az oldal a Have I been pwned? névre hallgat. A szlengből átvett pwned az owned (birtokolni) szóból származik és itt arra utal, más megszerezhette-e adataink.

Érdekes, és szerintem kifejezetten hasznos tesztet találtunk a Kaspersky Lab oldalán (IDE KATTINTVA próbálható ki). Én végigjátszottam, szerintem lehet belőle tanulni, és rávilágít pár fontos kérdésre az online léttel kapcsolatban. Ráadásul mindezt kedvesen magyarul is megcsinálták (bár néha édes félrefordításokkal, mint pl. a "virtuálisan mindent megosztok" valószínűleg "gyakorlatilag mindent megosztok" akart lenni, de ne akadjunk fel ilyen apróságokon, ezt is csak azért írtuk le, mert egyébként nincs értelme a kérdésnek. Érdemes lehet tesztelni, hogy középiskolás diákjaink például hogyan teljesítenek egy ilyen megmérettetésen :)

Vajon mennyire biztonságos a jelszavunk? Ezt sokszor kérdezzük magunktól általában, néha kérdezik tőlünk (vagy megmondják nekünk) weboldalakon regisztrációkor, és a fejüket csóválva kérdezik ismerőseink, miután elmeséljük, hogy hogyan történhetett, hogy a nevünkben a gmail pénzkérő levelet küldött félig helyes angolsággal. Nos, megoldás erre is kínálkozik, aki csak magyar oldalakban bízik, talán a ReviverSoft oldala (ITT TALÁLHATÓ) lehet a megoldás. Ha valaki szívesebben játszik angolul, és érdekli az is, hogy hány másodperc, perc, netán év lenne szükséges ahhoz, hogy a jelszavát feltörjék, a beszédes nevű How secure is my password? oldalt ajánlanám (IDE KATTINTVA érhető el), ahol egy kis játékot is játszhatunk, és az egész valahogy sokkal interaktívabb és viccesebb - akár még órán is lehetne ezzel játszani!

Ki vagyunk téve rosszindulatú emberek zaklatásának mindannyian. Felnőttek és gyerekek egyaránt. Azt gondoljuk, hogy a diákjaink, gyermekeink végképp. Gondoljuk, mégpedig azért, mert nem tudjuk szülőként, tanárként pontosan megítélni. Kétségtelen tény, hogy a zaklatás nagyon komoly probléma, a kiber-zaklatás szintén. Ugyanakkor a kérdésen kicsit elgondolkozva és az adatoknak utánanézve a kép árnyaltabb talán, mint amit sok ilyen jellegű írás, szervezet sugall. Gimzanistákkal (nem reprezentatív minta!) beszélgetve azt találtuk, hogy a diákok ebben a korban sokkal tudatosabban védik a magánszférájukat, mint pár évvel ezelőtt, és az is nagyjából kiderült, hogy az ijesztgetés a legkevésbé hatékony módszer arra, hogy biztonságosabbá tegyük online életüket. Az utolsó, kutatások által is megerősített, következtetés az volt, hogy a szülőktől, tanároktól hiába is várnak segítséget.

Az internet tele van még a félelmetesnél is félelmetesebb veszélyekkel és veszélyes helyekkel, appokkal. Itt van ugye mindjárt a Facebook, na ott aztán mennyi veszély leselkedik a diákjainkra. Csakhogy, ha megkérdezzük őket, kiderül gyorsan az is, hogy gimnazistáink már nem feltétlenül a Facebook-on múlatják az időt. Egy összeállítást találtunk, amely 2014 legveszélyesebb alkalmazásait és közösségi oldalait gyűjtötte össze. A leírás természetesen amerikai, ezért úgy döntöttünk, megkérdezzük a magyar diákokat is arról, hogy milyen alternatív közösségi oldalakat használnak. Ha már a Facebook 'annyira 2012-es' ... A lapozás után a lista és az eredmények.

Izgalmas és hasznos gyűjteményt ajánlunk ma, mégpedig e-biztonság témakörében. Amellett, hogy rengeteg hasznos anyag között keresgélhetünk (az EU minden nyelvén), akár iskolánkat is felmérhetjük e-biztonság tekintetében. Egy értékelőlap kitöltésével tanúsítványt is kapunk, amely igazolja, hogy az iskolánk jól áll E-biztonság tekintetében. Ha nem akkreditáltatni szeretnénk az iskolánkat, de fontosnak tartjuk a kérdést, akkor valószínűleg a leghasznosabb az e-biztonság kereső lesz, ahol címkékre keresve tallózhatunk rengeteg anyag között. Az oldal IDE KATTINTVA látogatható meg. Megéri!