Közismert tény és józan ésszel is belátható, hogy a digitális kütyük káros hatással vannak a gyerekekre. Tudjuk, hogy ugyanolyan függőséget okoznak, mint a drogok, ráadásul hozzájárulnak a koncentrációs készség leépüléséhez, tulajdonképpen az ADHD kialakulásához, nem véletlen, hogy ahogy nő a kütyühasználat, úgy nő a figyelemzavarosok száma is. Nem véletlen, hogy az országok, melyek korábban az oktatás digitalizációjának élharcosai voltak, sorra fújnak visszavonulót és vennék ki az eszközöket a gyerekek kezéből. Azt is mindenki tudja, hogy pont a figyelemipar fő vámszedői, a nagy techmilliárdosok mind eltiltják a gyerekeiket ezektől az eszközöktől, ők csak tudják, hogy miért.

A baj ezzel a gondolatsorral, hogy pontosan olyan, mint az égési sebre tejfölt ajánlani, hiába köztudott és hiába diktálja ezt a józan ész, a valódi tudományos álláspont ennél sokkal cizelláltabb. Ahogyan a tejföl is hűtheti az égett területet, ami fontos, de erre a célra sokkal jobb például a hideg víz vagy a jég, ebben a közvélekedésben is ott vannak az igazság magvai, csak, ahogy olyan gyakran derül ki a tudományos megközelítés kapcsán, a helyzet kicsit vagy éppen nagyon bonyolultabb annál, mint amit elsőre gondolnánk. Az is tény, hogy az első tudományos közlemények, amik a digitális eszközök hatásáról szóltak még maguk is elég elnagyoltan foglalkoztak a problémával, de mára már sokkal cizellátabb a tudásunk róla, ami alapján a szélsőséges megoldások biztosan nem hatékonyak.

Íme egy újítás a Midjourney-től. Kicsit emlékeztet a Theranos történetére, ami állítólag egyetlen csepp vérből mindent diagnosztizált. Persze kiderült, hogy egy hatalmas átverés az egész. Valami hasonló érzése van az embernek - túl szép, hogy igaz legyen. De ha igaz???? A Midjourney a szürreális MI-képeivel alapozta meg a hírnevét. Most azonban olyasmivel állt elő, amire senki sem számított: egy géppel, amely 60 másodperc alatt letapogatja az egész testedet, méghozzá csövek, tűk és hetekig tartó várakozás nélkül.

Belemerülsz egy sekély medencébe, amelyet félmillió apró elem gyűrűje vesz körül – mindegyik egyszerre hangszóró és mikrofon –, ultrahanghullámokat bocsátva át a testeden, akár egy echolokációt használó delfinraj. A gyűrű leolvassa, hogyan törik meg minden egyes hullám a bőrön, a zsíron, az izmokon és a csontokon áthaladva, majd egy milliméter töredékéig pontos 3D-s térképet épít fel, mindenféle sugárzás és mágnesek nélkül.

Az első spa 2027-ben nyílik San Franciscóban, pezsgőfürdőkkel, szaunákkal és olyan szkennelő kapszulákkal, amelyek fel sem tűnnek igazán. Rendelsz egy kávét, belépsz az aranyló fénybe, és a belsődről készült teljes térképpel sétálsz ki. A jövő végre kezd úgy kinézni, mint a jövő. Részletek ITT TALÁLHATÓAK

Az AI előretörésével egyre újabb szolgáltatások válnak (legalábbis idiglenesen) fontosnak. MOst egy olyan alapvetően nem mindnekinek hasznos, ám egyre többen embernek érdekes allakmazást ajánlunk, amely annyit ígér, hogy a dokumentumokat 95%-kal összezsugorítja, így ha ezeket feltöltjük egy AI chatbotnak, az sokkal kevesebb token-t 'eszik meg'. Nagyszerű az ötlet, van ingyenes verziója, és egy chrome kiegészítőként működik. Ha valaki sok dokumentumot töltene fel, nagyon izgalmas lehet!

Kicsit fellengzős, hogy ennek a cikknek a tudomány címkét adtam, hiszen a szigorú tudományosság mércéjét biztosan nem üti meg az, amiről írni szándékozom, de talán tanulságos. Ha más szempontból nem, hát azért is, hogy mi mindenre lehet jó a mesterséges intelligencia.

Az iskolámban (AKG) az első négy év (7.-10.) a diákok komplex természettudományt tanulnak, epochális rendszerben. Évfolyamommal egy ilyen négy éves szakasz végére értünk és ez jó alkalom volt a reflexióra is. Az utolsó dolgozat mellett megkértem őket arra, hogy reflektáljanak az elmúlt négy évre. Ennek egyik része volt, hogy adják meg, hogyan változott a viszonyuk a tantárgyhoz ez alatt az idő alatt. Ennek elemzésében, értelmezésében a mesterséges intelligencia volt a segítségemre.

Egy hónapja hirdettük meg, hogy megrendezzük a vibe kódolt oktatási alkalmazások versenyét, már kaptunk nagyon izgalmas dolgokat, de kritikát is, hogy miért nem adjuk meg a nyarat is a kódolásra mindenkinek. A felvetés jogos, ezért úgy döntöttünk, hogy meghosszabítjuk a jelentkezés határidejét augusztus 20-áig. A díjátadót pedig majd szeptemberben tartjuk meg. Addig is jó kódolást kívánunk mindenkinek!

Pár hónapja írtunk egy egész könyvet arról, hogy miként lehet tananyag, tankönyv készítéséhez használni a mesterséges intelligenciát. Az volt a tapasztalat, hogy ha van egy jól körvonalazott elképzelés a fejünkben, akkor nagy segítség lehet, hogy a megírásban az AI segítségét vegyük igénybe. Azóta már több más tananyagrésznél vált hasznomra ez. Az erről szóló könyvet minden előfizetőnknek elérhetővé tettük.

Az elmúlt napokban azonban felmerült bennem, hogy meglehet, ideje túllépni a klasszikus tankönyv formátumon, főleg, ha amúgy is digitális változatban létezik csak az anyag. Mi lenne, ha jobban kihasználnánk a digitális médium adta lehetőségeket? Az első próbálkozásom nem tananyag volt, egy Facebook beszélgetés kapcsán merült fel a kérdés, hogy mit tudunk ma az intelligencia örökölhetőségéről és azt gondoltam, hogy ahelyett, hogy egy kommentben írnám le, hol tart ebben a tudomány, vibe kódolok egy infografikát róla. Az eredmény IDE KATTINTVA tekinthető meg. Innen már nem volt megállás, elkezdtem gondolkodni azon, hogy akkor milyen is lehetne egy tananyag?

A vibe kódolt alkalmazásokat bemutató sorozatunk újabb darabjához érkeztünk. Itt egy teljes órát építettem egy alkalmazásra, ahol kezdő csoportnak a folyamatos jelent, valamint a különböző időjárási jelenségeket kellett tanítani (pl. Most éppen esik az eső.). Azt választottam, hogy vizuális promptokat kódoltattam az AI-val, és erre építettem fel három lépésben a feladatot. Először ki kellett találni a megadott mondatok alapján, hogy milyen időjárási jelenségről van szó (pl. esik éppen, vagy a nap süt, netán a szél fúj). A második lépésben a nyelvtanra koncentráltunk, azaz azt kellett kitalálniuk, hogy általában beszélünk az időjárásról, vagy konkrétan a mai időjárásról van szó. Végül saját maguknak kellett mindegyik képről egy-egy önálló mondatot írniuk a két igeidő felhasználásával.

Pár napja mutattunk be egy olyan keretrendszert, amivel nagyon könnyen lehet sszetett játékokat programozni. Természetesen ez akkor működik igazán jól, ha vannak animált 3D modelljeink, amiket be tudunk vinni a rendszerbe. Szerencsére olyan eszköz is van, amivel egyszerű rajzokból ilyen készíthető és még gigantikus erőforrásokat sem igényel a dolog. Izgalmas eszköz lehet az egyszerű 3D tervezéshez is, ha túl akarunk lépni a TinkerCAD használatát, vagy legalábbis bővíteni akarjuk azt.

Ahogy egyre több vibe kódolt alkalmazást készítünk, igyekszünk ezeket megosztani. Egyrészt a megadott link alapján bárki elkezdheti már holnap használni őket, de talán még izgalmasabb, hogy a megadott információk alapján el lehet vinni a forrásfájlt, feltölteni pl. a Gemini-nek, és átalakíttatni, személyre szabatni a játékot - mondjuk lefordíttatni németre. Ma egy 'újévi fogadalmak' játékot hoztunk, ahol nem nagyo változásokra kell esküt tenni, hanem apróságokon változtathatunk. Rengeteg témában, sok lehetséges fogadalom, tökéletesen működöt az órán. A diákok összeállítják a fogadalom-listájukat, letöltik, megbeszélik, majd egy naplót vezetnek, és egy hét múlva megnézzük, hogy mi valósult meg belőle.

Olyan gyorsasággal robbant be az életünbe a mesterséges intelligencia, hogy csak akpkodjuk a fejünket. Jó eséllyel még csak a töredékét látjuk annak, ahogyan átalakítja a világunkat, de már az a pár a dolog, amit most látunk is azt mutatja, hogy az AI nem csak valami divathóbort lesz mint az ice bucket chellenge, hanem társadalmat átalakító hatás. Ukrajna Ai vezérelt drónrajokkal harcol a szbadságáért, a magyar slágerlistát pedig sokáig vezette az AI-generált Maci együttes dala. Biztos, hogy nagyon megváltozik az, amit az alkotásról és a tudásról gondolunk, ami pedig azt jelenti, hogy iskola feladata is megváltozik. A kérdés már csak az, hogy miként.

Turbulens időkben jól jöhetnek a hasonlatok, metaforák, amik segíthetnek megérteni azt, mi is történik velünk és miként lenne érdemes reagálni minderre. Ebben a cikkben két olyan metaforát mutatunk be, amik valahogyan megvilágítják ezt az új helyzetet érdekes módon mindkettő a főzés világából merít.