Sok kérdést feltettek már az mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban. Mivel naponta jönnek újabb és újabb hírek, eddig talán soha nem látott sebességgel változik a világ körülöttünk, úgy döntöttünk, hogy a TanárBlogon elindítunk egy rövidebb, Hírek rovatot is, ahol a pedagógiával, osztálytermi munkával kapcsolatos, max. 5 perc alatt fogyasztható hasznos, rövidebb írásokat teszünk közzé. Érdemes lesz követni minket - és előfizetni is! Mai írásunk a környezettudatosság kérdését járja körbe - vajon tisztában vagyunk-e azzal, tudjuk-e, hogy egy AI alkalmazás használata mekkora ökológiai lábnyomot hagy? Egyre több ilyen számítás van, érdekes eredményekkel. Részletek a cikkben.

Noha a magyar nem egy klassikus engeri nemzet, az Európai Unió tagjaiként egy kicsit mi is tengerbirtokosok lettünk. Talán nem is érdemes hangsúlyozni, hogy a tengereknek milyen fontos biológia, környezeti és gazdasági szerepe van. Biztosan érdemes egy-két tanórán részletesebben foglalkozni velük. Ebben lehet segítség az Európai Tengeri Atlasz (IDE KATTINTVA), ahol mindenki elkészítheti a saját temgertérképét közel száz különféle mutatóból válogatva. Izgalmas gyakorlat a diákoknak, hogy készítsenek egy olyan térképet, amiről azután tudnak két-három bekezdésnyi magyarázatot írni.

A klímaváltozás mára az egyik olyan fontos kérdés lett, amely megkerülhetetlen az iskolai mindenapokban is. Fontos, hogy erről kézzelfogható, konkrét adatok segítségével (is) beszéljünk a diákokkal. Az egyik égető kérdés a különböző közlekedési eszközök környezetszennyező hatása. A co2nsensus ( ITT TALÁLHATÓ ) oldalán egy remek és nagyon jól használhatóan kitalált, esztétikus eszközt találhatunk, amely segítségével kiszámolhatjuk, hogy az, ha epülővel utazunk, vagy egy nagyobb autóval külföldre pontosan mennyivel növeli a CO2 lábnyomunkat. Szintén találunk információt arról, hogy mennyivel nagyobb CO2 kibocsátással jár az, ha a termékek, amelyeket megvásárolunk, nem helyben készülnek, teremnek, hanem mondjuk hűtőkocsival kell őket 1000+ kilométeren keresztül szállítani. Külön érdekesség, hogy arra is van lehetőség az oldalon, hogy 'jóvá tegyük' a bűnieinket azzal, hogy olyan projekteket támogatunk, amelyek segítik az egyensúly fenntartását.

Ha már tényleg csak 10-12 évünk van a globális környezeti katasztrófáig, érdekes lehet megnézni szűkebb környezetünkben ez pontosan mit is jelent. A New York Times interaktív infografikája (ITT TALÁLHATÓ )ebben segít. Begépelhetjük születésünk helyét és idejét, majd megnézhetjük, hogy születésnapunktól kezdve mennyivel nőtt az egy évre eső forró (32 fok +) napok száma. Ezután a jelenlegi trendeket kivetítve a jövőre, megnézhetjük, hogy milyen kilátásaink vannak. Mindehhez rövid, érthető és érdekes magyarázatokat is kapunk, némi globális kitekintéssel (pl. ezek az értékek, számok hogyan változnak mondjuk Jakarta-ban). És ráadásul angolul. Soha jobb (bár nem feltétlenül vidám) interaktív tananyagot a környezetvédelem témakörhöz!

Egyre többet hallani arról, hogy az internet leginkább a dezinformáció forrása, a legjobb médium az álhírek, fabrikációk terjesztésére, a valóságon túli világ motorja. Ez részben igaz is, tényleg hihetetlen mennyiségben áradhat ránk és a diákokra is a megalapozatlan információ, de azért ne felejtsük el, hogy az internet arra is lehetőséget ad, hogy minden korábbi módnál gyorsabban és könnyebben jussunk megbízható információkhoz és adatokhoz is. Ilyen forrás az Our World in Data nevű oldal is (IDE KATTINTVA), ahol nagyon alaposan egybegyűjtött (és a források pontos megjelölésével ellátott) adatokat találunk a világ helyzetéről. Legyen szó az oktatásról, energiahordozókról vagy éppen a népességről nem csak adatokat találunk, hanem látványos és interaktív diagramokat is, valamint részletes elemzéseket is. Ha a világ helyzete, a környezetvédelem kerül szóba az órán, érdemes forrásként felhasználni.

Sokan és soket gondolkodtak azon, hogy milyen is lesz/lehet a világ a jövőben. Nos, az Earth 2045 nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ) is eljátszott a gondolattal, de nem álltak meg itt, hanem el is készítettek két szcenáriót. A képernyőn két videó fut végig párhuzamosan, elhúzhatunk egy csúszkát, és ugyanazt láthatjuk két verzióban (pl. a szép jövőben friss zöldségeket esznek a hűtőből, míg a csúnya jövőben minden műannyag flakonban érkezik már). Sok ilyen rövid, viszonylag igényesen megszerkesztett és kivitelezett szcenárió található a videóban, órán kitűnően használható, hiszen az osztály egyik fele az egyik, a másik pedig a másik jövőt nézheti meg, majd összevetik a tapasztalatokat, és végül megnézik a másik jövőt is. Nyelvi akadály nem lehet, nem beszélnek a videóban. Remek 20 perc lehet bármileyn órán, ahol a környezetvédelem, vagy a fenntarthatóság előtérbe kerül.

Az Egy aludoboz élete nevű játék az Öko-pack gondozásában készült el. IDE KATTINTVA letölthető és játszható. A fájl elég nagy (442 MB), de minden elemet megtalálhatunk benne. Amiről szó van: "A játék, ami elsősorban a 10-18 év közötti tanulókat szólítja meg, egy alumínium doboz életútján keresztül tudatosítja a zárt és nyílt anyagkörforgás közti különbséget. Emellett rendszerszintű szemléletre nevel és rámutat arra is, hogy a természet – kitermelés – gyártás – szállítás – vásárlás – hulladékkezelés folyamatában hogyan jelenik meg az egyéni felelősség kérdése."

Az Ask for evidence oldalán adatokat gyűjtenek és nem hisznek el mindent. Az oldal úgy működik, hogy egyrészt kérdezhet tőlük bárki, ami egy érdekes interaktív órai feladat lehet - esetleg term.tud. tanárokkal karöltve, másrészt megtehetjük azt is, hogy böngésszük az eddigi kérdésekre összeszedett válaszokat tematizáltan. Az egészség témakörben például 15-20 (és egyre több) kérdésről tanulhatunk, például, hogy működnek-e a méregtelenítő kúrák, valóban létezhet-e olyan 'okos' fogkrém, amelyik alkalmazkodik az emberhez, aki éppen használja, vagy igaz-e az, hogy semmit nem veszthetünk, ha kipróbáljuk a varázsmódszereket, fogyasztó csodaszereket stb. És mindez csupán egy témakör, összesen 10 ilyen található az oldalon. Kellemes böngészést! Megéri.

Hasznos és érdekes alkalmazás a Google StreetView .... Nem hiszem, hogy ezzel drámaian újat mondtam volna, hiszen a mindennapokban is megkönnyít eligazodni a világban. Megnézhetjük, hogy néz ki az orvosi rendelő, ahová megyünk, vagy éppen milyen a környéke egy szállodának, mielőtt elutazunk. Természetesen az oktatásban is remekül használható (pl. a GeoGuessr nevű játékkal együtt - erről ITT ÍRTUNK). Ma egy gyűjteményt ajánlunk, amely érdekes helyeken barangolhatunk. Mindez IDE KATTINTVA érhető el, szépen tematizálva. Szervezhetünk például osztálykirándulást Angliába, 8 vagy akár 15 állomással, de akár az óceánok mélyére is lenézhetünk.

Ma egy nem túl bonyolult, viszont talán hasznos játékot ajánlunk. Egy szigetre látogathatunk el, melynek neve Honoloko (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Honoloko szigetén utazgatva egyre-másra kisebb feladatok, kérdések merülnek fel, amelyekre válaszolnunk kell, illetve helyesen döntenünk, Bármi, amit teszünk természetesen hatással van a környezetre (pl. azt kell eldöntenünk, hogy mivel szeretnénk bejárni a szigetet, autóval, tömegközlekedéssel, vagy éppen biciklivel). A helyes válaszok eléggé adják magukat, illetve a játék általában kissé didaktikus, de kellemes meglepetés volt, hogy a magyar fordítás sokkal jobbnak tűnik, mint az angol. Az angol verzióban a kérdések kifejezetten bugyutának tűntek, a magyar valahogy gondolkodtatni is próbál talán. De ha más nyelven szeretnénk játszani, azt is lehet, mert rengeteg nyelven elérhető az anyag.