A kritikai gondolkodásról már nagyon régóta mondják, hogy az egyik legfontosabb képesség ahhoz, hogy eltájékozódjunk a világban. Amióta itt van velünk a mesterséges intelligencia, azóta ez, ha lehet, még fokozottabban igaz. A mellékelt kép lett a mintapéldánya az AI- generált álhírnek, nem is volt nehéz lebuktatni. Azóta nagyon sokat fejlődött a technológia, megnehezítve a dolgunkat. Fontos lenne, hogy a diákok minél jobban és minél hamarabb megtanulják, mit kezdjenek mindezzel. Az a baj, hogy ez az egész nekünk tanároknak is új dolog, mi sem vagyunk profik benne, ezért is nagyon hasznos minden segítség, ami elérhető, egy ilyet mutatunk be.

Ha nem irtóznánk a gyenge szóviccektől, akkor ezt a cikket kezdhetnénk úgy is, hogy 'Jó kis hecc a MEC'. Szerencsére van annyi egészséges önkritikánk, hogy ezt nem tesszük, ugyanis igencsak komoly dologról van szó. A Microsoft úgy döntött, hogy egy nagy lépéssel felhasználóbarát tanárközösséget hoz létre (ennek a neve MEC - azaz Microsoft Educator Community). Sokak bánata volt, hogy az oldal anyagai nem voltak lefordítva, illetve a felület sem volt agyarul elérhető. Ez a probléma megoldódott, elkészült a fordítás, és ezzel együtt sok tananyag is megosztásra került az oldalon. Nem elhanyagolható, hogy sorban publikálják a videóalapú kurzusokat, többek között a nemrégen elérhető 21. századi tanulásszervezés modul, amely rövid, 2-8 perces videókban magyarázza el a 21. századi pedagógia elvein alapuló tanórák tervezésének folyamatát. A videó tananyag ITT TALÁLHATÓ, a hozzáféréshez csupán egy 20 mp-es, teljesen ingyenes regisztráció szükséges.

Hétéves tanári pályafutásom során az egyik leggyakrabban visszatérő nehézségem a diákok teljesítményének értékelésével kapcsolatban volt. Függetlenül attól, hogy józsefvárosi szakközépiskoláról, budai gimnáziumról, a felső tízezernek szóló nemzetközi iskoláról vagy éppen a Kürt Alapítványi Gimnáziumról volt szó, a diákok alapvetően ugyanolyan reakciókat mutattak a Magyarországon elterjedt és szinte kizárólagosnak tekintett jeggyel történő, szummatív értékelésre.

Az oktatási rendszert ért kritikákban többször is előkerül, hogy miért nem oktatnak alapvető pénzügyi ismereteket a diákoknak. Ugyan a NAT már tartalmazza, hogy ezeket az ismereteket mindenféle tárgyhoz kapcsolódva tanítani kell, gyakran nem jut nekik idő. A Populus nevű oldalon talált kalkulátor (IDE KATTINTVA) izgalmas lehetőséget kínál arra, hogy beszélgessünk a közpénzekről a diákokkal és akár matematikából is felhasználjuk az adatokat. Az oldal a 2013-as költségvetés adatain alapul, megadhatjuk, hogy mennyi a nettó fizetésünk (vagy a szülőké, esetleg egy elképzelt polgáré) és azt is, hány gyerek van, ezután megnézhetjük, hogy mire mennyit költünk naponta, azaz az adóként befizetett pénz mire megy el.

Szerencsére a 21. századi oktatás, a 21. századi képességek fejlesztése mára már egyértelmű dologgá vált. Nincs olyan oktatási konferencia, olyan projekt, irányelv, ami ne hangsúlyozná, hogy mennyire fontos az együttműködési készség, a kritikus gondolkodás, problémamegoldás. Mindenki tudja, hogy a modern, tudás alapú társadalmakban, a digitális világban, a globalizált munkaerőpiacon ezek a legfontosabb képességek, ez tehát az, amire az oktatásnak koncentrálnia kell. A baj csak az, hogy úgy vagyunk a 21. századi képességekkel, mint az egészséges táplálkozással: mindenki elmondja, hogy milyen fontos, mindenki egyetért benne, hogy ezzel kellene törődni, aztán mindenki elmegy és eszik egy szalonnás rántottát vagy egy sajtburgert. Ugyanis végső soron azt gondolja, hogy az a finom. A tanításban is végső soron megmarad a 19. századi tudásfelfogás és ezért az annak megfelelő oktatás is.

A 21. századi pedagógia egyik alatétele, hogy az iskolában megoldott problémák minél jobban kapcsolódjanak a mindennapokhoz. Az életből vett, valós kérdések felvetésével elérhető, hogy a kialakított tudás a diákok fejében ne egy külön, elzárt részbe kerüljön, ahol az iskolai tudás van, hanem egységes egészet alkosson a mindennapok tapasztalataival. Vannak tárgyak, ahol ez könnyebb, az idegen nyelv vagy akár a fizika esetén, van ahol nehezebb, az egyik legnehezebb a matematika esetén. Seymour Papert a nagy pedagógiai újító (akinek többek között a LEGO robotokat is köszönhetjük) azt írta egy helyütt az iskolai matematikáról:

Nagyszerű projekt lehet, ha a diákoknak társasjátékot kell készítenie. Nálunk több tantárgyból van ilyen projektfeladat, történelemből például a Nagy Felfedezések korából készítenek játékot, biológiából Utazás az emberi testben címmel vagy az evolúció szabályait bemutatandó, matematikából a valószínűségszámítás esetében kell új játékot kitalálniuk. A lényeg, hogy a játék tükrözze a megtanultakat, lehetőség szerint modellezze a megtanult mechanizmusokat is. A kevésbé ötletes megoldások kvíz-jellegűek, de születnek igazi gyöngyszemek is. Most arra is lehetőség van, hogy ezek a játékok ne csak az osztálynak készüljenek, hanem egy országos pályázaton mérettessenek meg. A Magyar Társasjátékos Egyesület írt ki ugyanis pályázatot printjátékokra (IDE KATTINTVA), a printjáték tulajdonképpen egy pdf fájl, ami tartalmazza a táblát, a figurákat és a szabályt is, ilyenek versenyezhetnek február 22-éig.