Pár hónapja írtunk egy egész könyvet arról, hogy miként lehet tananyag, tankönyv készítéséhez használni a mesterséges intelligenciát. Az volt a tapasztalat, hogy ha van egy jól körvonalazott elképzelés a fejünkben, akkor nagy segítség lehet, hogy a megírásban az AI segítségét vegyük igénybe. Azóta már több más tananyagrésznél vált hasznomra ez. Az erről szóló könyvet minden előfizetőnknek elérhetővé tettük.

Az elmúlt napokban azonban felmerült bennem, hogy meglehet, ideje túllépni a klasszikus tankönyv formátumon, főleg, ha amúgy is digitális változatban létezik csak az anyag. Mi lenne, ha jobban kihasználnánk a digitális médium adta lehetőségeket? Az első próbálkozásom nem tananyag volt, egy Facebook beszélgetés kapcsán merült fel a kérdés, hogy mit tudunk ma az intelligencia örökölhetőségéről és azt gondoltam, hogy ahelyett, hogy egy kommentben írnám le, hol tart ebben a tudomány, vibe kódolok egy infografikát róla. Az eredmény IDE KATTINTVA tekinthető meg. Innen már nem volt megállás, elkezdtem gondolkodni azon, hogy akkor milyen is lehetne egy tananyag?

Pár napja mutattunk be egy olyan keretrendszert, amivel nagyon könnyen lehet sszetett játékokat programozni. Természetesen ez akkor működik igazán jól, ha vannak animált 3D modelljeink, amiket be tudunk vinni a rendszerbe. Szerencsére olyan eszköz is van, amivel egyszerű rajzokból ilyen készíthető és még gigantikus erőforrásokat sem igényel a dolog. Izgalmas eszköz lehet az egyszerű 3D tervezéshez is, ha túl akarunk lépni a TinkerCAD használatát, vagy legalábbis bővíteni akarjuk azt.

Mi lett volna, ha ...? Teszi fel a kérdést sok híres könyv, sci-fi film, vagy sorozat. Az Ai világában mindez már nem csupán a saját fantáziánkra van hagyva, hanem egy külön oldalt fejlesztettek, ahol különböző altervatív történelmi szcenáriókat tudunk tesztelni, természetesen úgy, hogy az AI segít abban, hogy minél izgalmasabb, részletgazdagabb, vagy éppen realisztikusabb legyen a saját világunk. Én kipróbáltam, kifejezetten érdekes, bár, őszintén, ugyanezt el lehetne játszani úgy is, hogy Custom GPT-t, vagy gem-et fejlesztünk, és azzal játszunk. Természetesen kényelmesebb, ha ez már megcsinálták helyettünk. Az ötlet mindenesetre érdekes, akár egy remek iskolai projektet is lehetne erre felfűzni.

A címerek szinte mindenki fantáziáját megmozgatják. Akár anakronisztikusnak is tűnhet, a középkor egy itt maradt darabjának, de mégis valahogy mindenki számára érdekes, fontos dolog. A diákok figyelmét is remekül le lehet kötni a címerekkel, érdekes lehet utánamenni, hogy egy-egy címer miért pont azt ábrázolja, amit, sőt akár izgalmas tervezési feladat lehet új címert tervezni. A most bemutatott oldal ebben ad segtséget.

Nem nagyon lehet azon vitatkozni, hogy az anatómia legizgalmasabb része az idegrendszer és azon belül is az agy felépítése. Amilyen lenyűgöző, annyira összetett is, különleges kihívás, hogyan lehet három dimenzióban, könnyen érthetően megjeleníteni, hogy miként is helyezkednek el az egyes részek egymáshoz képest. Ez az a helyzet, ahol egy digitális megoldás még egy kézzel fogható makettnél is hatékonyabb, mivel ezt szabadon lehet szeletelni, a belső felépítését is vizsgálni. Egy ilyen megoldást mutatunk be.

A karantén idején robbant be a világba a Duolingo, ami sokaknak adta meg azt az érzést, hogy legalább valami értelmeset csinálnak. Azóta már egyértelművé vált, hogy igazán egy nyelvet senki nem tanult meg attól, hogy a négy lehetőség közül ki tudja választani, hogy melyik mondat jelenti azt, hogy a pók nem eszik almát. De igazán nem is a nyelvoktatás volt az, amiben a Duolingo nagyot alkotott, hanem a tanulási motiváció felkeltése és fenntartása. Nagyon ügyesen alkalmazta azokat a trükköket, amiket a gamifikáció használ, voltak rövidebb és hosszabb távú célok, azonnali visszajelzés, annak az érzete, hogy magunk irányítjuk a tanulásunkat (ágencia) és természetesen a dollár árverés hatása is, senki nem akarja veszni hagyni a 437 napos sorozatát, csak megcsinálja az aznapi feladatokat is. Jogos a kérdés, hogy vajon lehetne-e ugyanezt a modellt más tantárgyakra is alkalmazni?

Sokat írtunk itt a TanárBlogon már a játékosítás (gamification) és a játékkal tanítás (game-based learning) közti különbségről, többnyire azért, hogy az előbbiről írjunk azután részletesebben, hangsúlyozva, hogy a gamifikáció nem a játékok használatát jelenti az oktatásban. Ami természetesen nem jelenti azt, hogy annak ne lehetne nagyon is szerepe a tanításban, csak érdemes megtalálni a pontos helyét. Nem jó, ha azt ígérjük, hogy egy játék képes lesz mindent, például egy teljes idegen nyelvet megtanítani, de arra, hogy a tanulás változatosabb legyen kifejezetten jól jöhet egy-egy játék. A most bemutatottak például az élővilág sokféleségének tanítására.

Korábban említettük, hogy a digitális technika egész különleges lehetőségeket nyit meg a zeneoktatásban is. Nem muszáj csak a műismeretről és esetlegesen az éneklésről, kórusról szólnia a zenei műveltség elsajátításának. Ebben a cikkben említettük, hogy ingyenes eszközökkel is belekóstolhatnak a diákok abba, milyen a producer munkája, hogyan készül egy több sávos hangfelvétel. Most egy olyan eszközt találtunk, ami kifejezetten erre a célra készült, profiknak, de az ingyenes változat is épp eleget ad ahhoz, hogy jó játék legyen vele foglalkozni.

Emlegettük már, hogy az AI azért is hihetetlen segítség egy tanárnak, mert ezzel olyan programokat is elkészíthet, amik az álmaiban szerepelnek. Így nyáron készülve a jövő évi óráimra realizáltam, hogy szerves kémiát is kell tanítanom majd. A szénhidrogének elnevezése, bár nem a kémiai gondolkodás kulcseleme, de mégis, azt gondolom érdemes lehet vele foglalkozni. Egyfelől könnyen tud sikerélményt adni még olyan gyerekeknek is, akik amúgy szenvednek a kémiával, másrészt a természettudományos gondolkodás egyik fontos része az a típusú rendszeralkotás, ami ebben megjelenik, harmadrészt pedig maga az elnevezés módszere az algoritmikus gondolkodást is fejleszti. Arra gondoltam, hogy jó lenne egy olyan program, ami véletlenszerűen kiad egy molekulát és azt kell elneveznie a diáknak. Igazi ChatGPT-nek való feladat.

A leíró nyelvtan és a mondatelemzés sokáig nehéz, de nem túl praktikus résznek számított a tananyagban. Ugyan érdekes és izgalmas dolog, hogy valami határozószó vagy határozói igenév, esetlegesen egy mellékmondat vonatkozói vagy okhatározói, de azért azt, hogy ennek ismerete nélkül miért nem lehet valaki rendes ember, nem volt könnyű megmagyarázni a diákoknak. A sok dolog közül, amit az AI megjelenése megváltoztatott, ez is ott van. Ahhoz, hogy az AI-val kommunikálni tudjunk szükség van arra, hogy a rendszer megértse a szöveget. Erre szolgálnak a nyelvfeldolgozó modellek (NLP, azaz Natural Language Processing). Mutatunk egy ilyet, amivel ki lehet próbálni, hogyan is működik a mondatelemzés az AI-val.