Macskák szappaoperája, bombardino crocodilo és társai. Új világ köszönt ránk - ezt egyébként nem volt nehéz megjósolni, mi is ezt tippeltók kb. 1.5 éve: az online tartalmak egyre nagyobb százaléka online szemét (angol nevén slop), illetve brainrot - azaz agyrohasztás - amelynek talán pár hónappal ezelőtt a "legszebb" példája az ún. Italian brainrot - amit most nem magyarázunk el részletesen, rá lehet keresni. A lényeg azonban mindkét esetben ugyanaz (angol 'szakszóval' enshittification' - azaz elsz@rosítás* : elönti az AI által generált szemét az internetet. Az alábbiakban egy Guardian cikk összefoglalása olvasható, amely szerintünk elég tanulságos:

Ha mostanában rákattintottál a YouTube „trending” fülére, lehet, hogy nem egy menő új zenekar vagy szórakoztató vlog ugrott eléd, hanem valami egészen más: emberi tulajdonságokkal felruházott macskák szerelmi drámái, egy baba, aki véletlenül bemászik egy rakétába, vagy éppen Cristiano Ronaldo zombiváltozata. Igen, ez nem vicc – ez az AI-szemét, ami egyre inkább elárasztja az internetet.

A Guardian elemzése szerint a világ 100 leggyorsabban növekvő YouTube-csatornája közül júliusban kilenc kizárólag AI által generált videókat tolt. És ezek nem kicsi csatornák: a macskás sorozat például közel 4 millió feliratkozóval fut, a „űrbe ragadt csecsemő” pedig 1,6 millió követőt szedett össze. A videók között akad, ahol a cicák szétlőnek egy sast, vagy ahol egy „élőhalott” Ronaldo rúgja a labdát.

Ez a jelenség kapta a „slop” (szemét) becenevet: tömeggyártott, fura, groteszk, gyakran értelmetlen tartalom. Az új AI-videók mögött olyan eszközök állnak, mint a Google Veo 3 vagy Elon Musk Grok Imagine rendszere. És bár van, amelyikben már felbukkan valami halvány történetszál, a legtöbb még mindig inkább ijesztően üres és lélektelen.

A YouTube próbál védekezni: például nem fizet reklámbevételt az „ismétlődő és nem hiteles” tartalmakért. Pár csatornát le is tiltottak, de láthatóan nem tudják elfojtani az áradatot. Más platformok sem jobbak: az Instagram Reels tele van olyan videókkal, ahol hírességek fejét állatok testére montírozták, a TikTokon pedig Abraham Lincoln vlogol a színházba indulásáról, vagy macskák ugranak toronyugrást az olimpián.

A kritikusok szerint ez a folyamat az internet „enshittification”-ja: amikor a platformok a minőség helyett a profitot hajszolják, és a felhasználói élmény látványosan romlik. Vagy ahogy egy szakértő fogalmazott: „Az AI-szemét elárasztja az internetet, és lényegében tönkreteszi az online közösségeket.”

A kérdés adott: tényleg erre vágyunk? Hogy a YouTube-ot, TikTokot és Instát olyan végtelen AI-videók uralják, ahol macskák szappanoperáznak és zombik fociznak? Vagy inkább visszaköveteljük az internetünket a kreativitásnak és a valódi emberi ötleteknek?

(A cikk ember és AI összefogásával készült)

Amikor egy nyelvet tanulunk, egy kultúrát is kapunk hozzá. Ezért tűnik különösen veszélyesnak az akcentus hiánya: ha valaki teljesen úgy beszél magyarul, ahogy én, automatikusan ugyanazokat a kulturális elvárásokat támasztom vele szemben, mint amit én is képviselek - csak azzal, hogy magyarul beszélek.

Nem meglepő módon, így van ez az AI modellekkel is. Egy friss kutatás 107 ország kulturális értékeit vetette össze a legnagyobb AI-modellek működésével – és kiderült: mind ugyanazokat a mintákat követik, amelyek az angol nyelvű, nyugat-európai társadalmakra jellemzőek (ld. illusztrációnk)

Ez elsőre ártalmatlannak tűnhet, de komoly következményei vannak. Például egy globális ügyfélszolgálati AI Németországban a rövid bocsánatkérés + gyors megoldás receptje tökéletesen működhet, Japánban viszont tiszteletlenségnek számít, ha nem ismerjük el kellő mélységben az okozott kellemetlenséget, az Egyesült Arab Emírségekben pedig a kedvezmény felajánlása sértő lehet. Egy technikailag azonos rendszer tehát teljesen eltérő kulturális hatásokat vált ki.

A probléma gyökere, hogy az AI tanításához felhasznált adatok túlnyomó része angol nyelvű forrásokból származik. Így a modellek kommunikációs mintái is ezen kultúrkör értékeit tükrözik – és ha nem figyelünk, ez vakfoltokhoz vezethet. Erre jó példa a Klarna esete: az AI-vezérelt ügyfélszolgálat technikai bravúr volt, de 14 hónap után az emberi munkatársak visszahozása vált szükségessé, miután a vevői elégedettség több mint 20%-kal csökkent.

A tanulság egyértelmű: a technikai teljesítmény mellett a „kulturális intelligenciát” is mérni kell. A sikeres AI-stratégiák nem törekednek lehetetlen semlegességre, hanem tudatosítják, hogy minden kimenet egy adott kulturális lencsén keresztül születik. A kérdés az, hogy felismerjük-e ezeket a beépített feltételezéseket, és képesek vagyunk-e hozzájuk igazítani a rendszereinket, hogy valóban a világ sokszínűségét szolgálják.

Bár már hónapok óta lehetett tudni, hogy érkezik, mégis meglepetésként csapott le a ChatGPT-5 érkezése mindenkire. Leginkább talán azért, mert az új modell megjelenésével el is tűntek a régebbiek (az ö3, a 4.5 és még több). Ez utóbbi sokakban váltott ki megütközést, mivel a 4o modell kifejezetten bensőgéges kapcsolatot is tudott ápolni a felhasználóval, sokan használták terapeuta helyett vagy egyszeren gondoltak rá barátként, az új változat megérkezésével viszont minden ilyen korábbi törlődött. Ugyan még csak egy nap telt el az érkezése óta, úgy gondoltuk érdemes az első benyomásainkat leírni róla, kifejezetten abból a szempontból, hogy miként használható a tanításban.

Az OpenAI vezetője Sam Altman nem fukarkodott a nagy szavakkal, kijelentette, hogy ez már PhD szintű tudást mutat fel, hogy egy most megszülető gyerek élete során sosem lesz okosabb, mint a mesterséges intelligencia és meglehet, újra kell gondolnunk a társadalmi szerződést. Hosszú interjút is adott az 5 megjelenése kapcsán Cleo Abramnak, ennek leiratában kifejezetten sok logikai buktatót talált a chatGPT, az alaptalan következtetéstől a tekintélyre hivatkozáson át a hamis dilemmáig (akit érdekel, angolul itt olvasható néhány ezek közül).

Az első benyomás mindenesetre nem támasztja alá feltétlenül a hangzatos bejelentések tüzelte várakozásokat. Olyannyira, hogy sokak szerint azzal, hogy eltüntették a többi modellt, korlátozták az ingyenes hozzáférést tulajdonképpen a költségeit csökkentette a cég és valójában a zsugorinfláció (shrinkflation) jelenségével állunk szemben. Viszonylag gyorsan nagyot ment a mesterséges intelligenciával foglalkozó fórumokban, hogy egy viszonylag egyszerű matek példán elhasalt. (80 darab 75 kilós kőtömböt akarok szállítani olyan teherautóval, amire 2000 kg fér, hány teherautóra lesz szükségem. A GPT szerint elég 3, de akkor fel kellene darabolnom a kőtömböket, tehát a jó válasz a 4.) Meg is született a kaján megjegyzés, hogy a ChatGPT-5 bölcsész PhD szinten gondolkodik.

Ami elsőre látszik, hogy ennek a változatnak kicsit kimértebbek a válaszai (legalábbis egy nap után), mint a korábbinak voltak, nem akar a kedvünkben járni és nem is jópofizik velünk. Sok dolgot, ami idáig külön modellekben volt beleépítettek, automatikusan érvelve gondolkodik, automatikusan jelzi a forrásokat, keres az interneten. Az ígéretek szerint kevesebbet hallucinál, de nekem már az interjú elemzésekor sikerült belefutnom abba, hogy azt mondta, dolgozik a feladaton, miközben nem csinált semmit (ezt be is vallotta később), szóval továbbra sem árt résen lenni. Minden eddigi modellel kipróbáltam, hogy tervezzen űrhajót OpenSCAD kódolással, ez az én saját tesztem az AI modellekre, a 5 remekül leírta, hogy milyen legyen az űrhajó, csodás elemzést kaptam az idegen faj szokásairól, majd ugyanúgy képtelen volt ezt kódra fordítani. Kicsit talán jobb lett, amit csinált mint a korábbiaké, de továbbra sem kapcsolódott egymáshoz minden részlet, érdekes módon a Claude.ai ebben még mindig jobb.

Ami jó hír, hogy úgy tűnik, amit idáig megtanultunk a promptolásról, azt nem kell kidobni az ablakon. Ha csak gyors választ akarunk, elég csak egyszerűen feltenni a kérdést, megfogalmazni a feladatot. Ha komolyabb a feladat, jól jön a megszemélyesítés (neveléstudományi szakember vagy...), a közönség és a hangvétel megjelölése, fontos 1-2 jól megfogalmazott példa, ami alapján látja, hogy mit szeretnénk, érdemes megadni, hogy ellenőrizze a választ és természetesen a kimenet pontos kereteinek megszabása is. Lényeges, hogy a negatív megfogalmazások (mit ne csinálj) többnyire rontanak az eredményen és jobban járunk a tömörebb, célratörőbb promptokkal, mint több bekezdéses kisregényekkel.

Első benyomás alapján úgy tűnik, hogy abban, amire mi használjuk nem jelent radikális változást az 5, de a háttér színes lett.

Újra szakmai napot rendezünk mindazoknak, akik szeretnének mélyebben megismerkedni azzal, hogyan használhatják a mesterséges intelligenciát a tanításban. Az egész napos (9-től 16 óráig tartó) napon gyakorlat orientáltan, a praxisból kiindulva segítünk mindenkinek, hogy az AI használata beépüljön a pedagógiai mindennapokba. A szakmai napon sok egyéb mellett arról lesz szó, hogy:

• mi is az az AI, és hogyan működik?
• hogyan lehet jó promptokat írni?
• hogyan lehet képeket és zenét készíteni vele?
• hogyan építhető be a használata egy órába?
• hogyan használható a készülésben?
• hogyan beszéljünk róla a diákjainknak?
• hogyan használhatják a diákok a tanulásuk során? -milyen egy iskolai AI-házirend?

Természetesen az ötletparádé sem maradhat el, sok olyan gondolattal, ötlettel, ami rögtön lehet használni a tanításban.

A szakmai napra jelentkezni IDE KATTINTVA lehet. Éves előfizetőknek a szakmai nap ingyenes, havi előfizetőknek az 9900 forint, azoknak, akiknek nincs TanárBlog előfizetésük 12 900 forint.

Mindenkit nagy szeretettel várunk!

Az első cikk, ami a nagy nyelvi modelleken alapuló mesterséges intelligenciával volt kapcsolatos csaknem három éve jelent meg a TanárBlogon. Azt írja a szerző (én): A jóslatok ugyan gyakran túlzónak tűnnek és arról is lehet vitatkozni, hogy mennyiben nevezhető egyáltalán intelligenciának ez a dolog, amit használunk, de az biztos, hogy valami izgalmas áttörésnek lehetünk a tanúi éppen. Nagy kérdés persze, hogy van-e és lesz-e bármi hatása az oktatásra? Azt hiszem, most már megnyugtathatom, lesz hatása rá. Ez hamar kiderült számunkra, nem véletlen, hogy azóta több mint kétszáz olyan cikk jelent itt meg, ami mesterséges intelligencia iskolai felhasználásával foglalkozik. Folyamatosan kísérleteztünk, néztük, hogy miként lehet a tanítás mindennapjaiban használni ezt az új eszközt és azt is, hogy miként lehet a diákjainkat felkészíteni egy olyan világra, amiben a mesterséges intelligencia megkerülhetetlen. Most úgy döntöttünk, rendszerezzük, összegezzük és közreadjuk a tapasztalatainkat. Így született meg az AI az oktatásban – A mesterséges intelligencia bevezetése a mindennapokba című 350 oldalas elektronikus kiadvány, amit minden előfizetőnknek ingyenesen elküldünk. A könyvben hét nagy fejezetben vesszük sorra, mindazt, amit ebben a témában mi megtanultunk, amit tapasztaltunk.

Hogyan változtatja meg az AI az iskolát?
Ebben a fejezetben arról írunk, hogy milyen alapvető hatásokkal van a tanításra, az iskolára az AI megjelenése. Felsorolunk és részletezünk 13 olyan szerepet is, amit betölt vagy betölthet, nem mindegyik pozitív.

Első lépések az AI felhasználásában
Ebben a fejezetben adunk egy kis hátteret ahhoz, hogy mi is a mesterséges intelligencia, és hogyan érdemes a diákjainknak beszélnünk róla. Mutatunk konkrét promptolási technikákat, amik segíthetnek abban, hogy hatékonyan használjuk, és azt is megnézzük a világ különböző részein hogyan kezelik az iskolák az AI megjelenését.

A mesterséges intelligencia bevezetése az iskolában
Ebben a fejezetben elsőként azonosítjuk, hogy milyen képességekre lehet majd szüksége a diákjainknak egy AI-val teli világban és azt is, miként fejleszthetjük ezeket. Adunk egy házirend mintát, ami túl lép a tiltáson és megpróbálja a használat különféle szcenárióit definiálni. Végig vezetjük az olvasót azon, miként lehet tananyagot készíteni AI-val és részletezzük azt is, hogy az értékelésben miként lehet használni (nagyon sokféleképpen). A fejezet végén arról is írunk, hogy a programozásban, kódolásban hogyan veheti hasznát egy tanár.

Prompt könyvtár
Személyes élményünk, hogy az olyan képzések szinte semmit sem érnek, ahol csak az elméletről, a fennkölt elvekről van szó, ahol nem kap semmi olyat az ember, amit akár már másnap használhatna a tanteremben. Hogy mi ne legyünk ilyenek, ebben a fejezetben 47 olyan prompt sorakozik, amit be lehet vinni a tanításba. Persze az a jó bennük, hogy leírás is van hozzájuk, mire és hogyan használtuk őket és természetesen mindenki úgy alakítgathatja bármelyiket a saját igényei szerint, ahogy csak szeretné.

Óravázlatok
Az ötödik rész folytatja azt, amit az előző megkezdett, de itt mr a promptokon túl teljes óravázlatokat mutatunk be, olyan foglalkozásokról, ahol előkerült a mesterséges intelligencia (mint eszköz, nem mint cél). A vázlat között van mindenféle tantárgyhoz és mindenféle szinthez alkalmazható.

AI tanulásmódszertan
Bár gyakran tűnne kényelmesebbnek, azért mégsem lehet kihagyni a diákokat az oktatásból. Ez a rész olyan felhasználási módokat mutat be, ahogyan a diákok a tanulás szolgálatába tudják állítani a mesterséges intelligenciát.

Iskolai AI projekt
Az utolsó fejezet egy olyan projektet mutat be, ahol a diákok ismerkedtek az AI használatával és egy AI-tusában mérhették össze az ügyességüket. A különféle feladatoknál leírtuk a tapasztalatokat is, hogy miként működtek.

A könyvet minden régi és új előfizetőnknek elküldjük. Az előfizetés módja itt olvasható.

A valójában nem kínai átok szerint: Élj érdekes időkben!, úgy tűnik elsőként a brit politikus, Joseph Chemberlain mondta, de ő is kínai mondásnak tulajdonította. Akárhogyan is, az biztos, hogy aki ma oktatással foglalkozik, az bizonyosan érdekes időkben él, annak minden pozitívumával és negatívumával együtt. Szemünk előtt lakul át az, hogy mit jelent egyáltalán tudni valamit, milyen képességekre van szükség ahhoz, hogy valaki boldoguljon az életben és mi lehet egyáltalán az iskola szerepe. Természetesen arról van szó, ahogyan a mesterséges intelligencia érinti az oktatást. Jelen pillanatban mindenki csak kapkodja a fejét és jellemző, hogy az egyik legnagyobb hazai portálon két egymást követő napon jelent meg olyan cikk, ami szerint ezt kellene tanítani a diákoknak, mert ez a jövő és ami szerint be kellene tiltani, mert tönkreteszi az agyat. Ilyenkor jó, ha van valami fogódzó, ami a spekuláció helyett a tényekről próbál beszélni, szerencsére vannak kutatók, akik azzal foglalkoznak, hogy milyen hatása is lehet az AI-nak és vannak tudományos szaklapok, amik az ellenőrzött kutatásokat adják közre. Egy ilyet mutatunk most be.

Ahogy egyre fejlettebbek az AI modellek, valahogy lineáris fejlődést szeretnénk feltételezni felhasználóként. Ehhez képest ez nem mindig van így. Az OpenAI bejelentette az o3 és o4-mini verziókat, amelyek tesztelésénél egy meglepő, váratlan, és a felhasználók számára esetenként kellemetlen tendenciát tapasztaltak. A lapozás után mutatjuk, mire kell ezekkel a modellekkel vigyázni.

Tavaly tavasszal tartottuk az első AI az iskolában témájú szakmai napunkat, nagy sikerrel, októberben in sokan jöttek el a következő alkalomra. Május 2-án 9 és 15 óra között újra megtartjuk, a természetesen a technika fejlődéséhez igazított napot. Szó lesz benne arról, hogy

• mi az AI?
• hogyan lehet jól promptot írni?
• hogyan lehet képet és zenét készíteni vele?
• milyen egy iskolai AI házirend?
• mik a mesterséges intelligenciára hangolt képességek, amit az iskolának fejlesztenie kellene?
• hogyan lehet az AI tanársegéd?
• milyen az AI tanulásmódszertan?
• hogyan segíthet a készülésben?

Mindezt a TanárBlogtól már megszokott módon, gyakorlati példákkal, a saját tapasztalatainkból kiindulva, sok azonnal használható ötlettel.

A szakmai napra jelentkezni IDE KATTINTVA lehet.

A szakmai nap éves előfizetőinknek ingyenes, havi előfizetőknek 9900 forintba kerül, azok, akik nem előfizetői a TanárBlognak 13990 forintért vehetnek részt rajta.

A történelem sok olyan esetet ismer, amikor a politika anélkül határozott el valamit, hogy a tudomány bármennyiben is támogatta volna az intézkedések indoklását. Franciaországban a 18. század közepén tiltva volt a krumpli fogyasztása, mert úgy vélték, az okozza a leprát (függetlenül attól, hogy leprásokról már a Biblia is ír, míg krumpli csak alig kétszáz éve volt akkor Európában), a természettudós Antoine Augustin Parmentier kitartó munkájára volt szükség, hogy végül megszülethessen a gratin dauphinois és a crique ardéchoise.

Úgy tűnik, sokban hasonló a helyzet a mobiltelefonok iskolai betiltásával kapcsolatban is. Az egyik legtöbbet hangoztatott érv az volt, hogy a diákok lelki fejlődésének, pszichés állapotának, mentálhigiénéjének tesz jót az, ha az iskolában el vannak zárva a telefonjaiktól. Ezt mindenki evidenciaként kezelte, hiszen a kütyü rettenetes dolog, és biztos, hogy azzal teszünk jót a gyerekeknek, ha távol tartjuk őket tőle. Röppent is a szabályozás nem csak minálunk, de egész Franciaországban és az Egyesült Királyság több iskolájában is.

Mostanra már eltelt annyi idő, hogy ennek a hatásait is lehet vizsgálni, szigorúan a tények figyelembe vételével. Ezt tették a University of Birmingham kutatói, Victoria Goodyear és társai, akik az eredményeiket a nagyon rangos Lancet című tudományos szaklapban jelentették meg (IDE KATTINTVA). A vizsgálatba 20 olyan iskolát vontak be, ahol tilos volt a mobilok használata és 10 olyat, ahol a szünetekben nem korlátozták, hogy van-e telefon a gyerekeknél. A kutatásba bevont diákokat (akik statisztikailag reprezentálták az angol diákokat) azután jól bevált kérdőívekkel vizsgálták a mentális állapotuk szempontjából.

A kutatók számára mindig nehézség, ha olyan vizsgálatról kert valahol hírt adni, ami nem talált semmi lényeges különbséget, ahogy a mondás is tartja, az nem hír, ha a kutya harapja meg a postás, csak az, ha a postás a kutyát, ebben az esetben azonban nem véletlen, hogy egy ilyen nagy presztízsű tudományos szaklap helyet adott a tanulmánynak. A várakozásokkal ellentétben ugyanis semmiféle különbséget nem találtak a két csoport között. Pont ugyanannyi volt a szorongás, a depresszió, a problémás közösségi média használat és az énkép-zavar a gyerekeknél függetlenül attól, hogy az iskolában elővehették-e a telefonjukat vagy sem.

Fontos megjegyezni, hogy a tanulmány nem azt bizonyította, hogy a telefonhasználat nem káros a mentális egészségre, csak azt, hogy az, hogy valaki az iskolában hozzáfér a telefonjához vagy sem, nincs hatással erre. Erős kapcsolatot sikerült kimutatni a problémák és a telefonnal töltött idő között. Minél többet lóg egy gyerek a telefonján annál inkább lesznek problémái. Egyszerűen csak az derült ki, hogy az iskolai tiltás nincs igazán befolyással a mobiltelefonnal eltöltött időre, eddig sem az iskola volt az a hely, ahol a legtöbbet nyomkodták a telefonjukat a diákok és azok, akiknek erre az iskolai szünetekben nem volt lehetőségük, gond nélkül pótolták a lemaradást iskola után.

Ami természetesen felveti annak a kérdését, hogy akkor mit ér a tiltás? És vajon nem lenne-e fontosabb a démonizálás helyett a felelős használatra tanítani?

Ahogy fejlődnek az AI alkalmazások, és egyre többet tudnak, folyamatosan tanulunk róluk, ahogy ők is tanulnak a világról. Egy érdekes kísérletben most arra keresték a választ kutatók, hogy vajon az AI képes-e arra, hogy saját érdekében (pééldául ha veszít egy játékban) felülírja azokata szabályokat, amelyeket az adott játékban adottak számára. A válasz a kérdésre egyáltalánnem megnyugtató. A lapozás után olvasható a kutatás eredményeinek összefoglalása. Tanulságos!