Az Edutopia nevű oldalon jelent meg egy izgalmas cikk arról, hogy milyen tapasztalatokat szerzett egy tanár az AI betiltásával az óráin. Megpróbáljuk összegezni, és kicsit megvizsgálni a kétségkívül izgalmas kísérletet.

A kolléga írást tanított, és úgy érezte, hogy a diákok egyéni hangja elveszik az AI által generált zajban. És ebben igaza lehet. A megoldás: betiltotta az AI használatát. Ebben meg lehet, hogy nem. Először is azzal kezdte, hogy megpróbálta elmondani a diákoknak, hogy miért fogja betiltani a mesterséges intelligenciát, és adott mindenkinek egy kis vonalas füzetet, amiben vezetniük kellett az írásaikat. És ez csodára volt képes. Minden tinédszer megtalálta a saját hangját, bár hosszasan magyarázta a tanár a diákoknak, hogy miért van tiltva az AI, illetve aki AI-t használt, azzal hosszan elbeszélgetett, kérdezgette az írásáról, és meggyőzte arról, hogy ez tulajdonképpen miért rossz neki.

Összefoglalva ennyi történt, és cikk tanúsága szerint tökéletesen működött a rendszer. Nos, amikor az iskolában (főleg csalás, külső segítség stb. témában) valami tökéletesen működik, az nekem mindig gyanús. Gyanús, hogy a diákok azt mondják, amit hallani akarnak tőlük, valójában pedig mást csinálnak - láss csodát úgy is lehet AI-t használni, hogy egy füzetbe írunk (lásd az alábbi kép :)

A cikk kapcsán az a fura érzésem lett, hogy ebben is mintha vagy mindenre elszánt tech úttörők és a tiltást támogató ludditák lennének. Azért az vitathatatan, hogy az AI használatának elsajátítása elengedhetetéennek tűnik most a jövőbeni munkaerőpiacon. Azt is látjuk, hogy rengeteg mindenre jó, sőt, jobb, mint az ember. A kérdés az, hogy tanárként miért nem arra koncentrálunk, hogy az eredeti (szerintem is teljesen helyes és kívánatos) célt olyan eszközökkel érjük el, amelyek az új technológiák értelmes integrációjával valósulnak meg,

A cikket író tanár munkája egyébként nem volt kevés, hiszen ez a fajta folyamatos ellenőrzés, értékelés, közös munka valószínűleg hihetetlenül megterhelő lehetett számára (ha csak arra gondolunk, hogy minden héten egy fogalmazást kapunk 100+ diáktól, és mindegyikkel, aki szerintünk AI-t használt, leülünk, átbeszéljük, 'lejátszuk' a meccset, hiszen először természetesen tagadni fog, aztán magyarázkodni, és csak a végén - esetleg - beismerni azt, hogy segítséggel írta meg a fogalmazást. Ez egy legalább 30 perces, nem feltétlenül jóízű, beszélgetés. És a végén nem garantált a siker- Ha nincs büntetés, legközelebb ugyanúgy megpróbálja. És teszi ezt már csak azért is, mert nem biztos, hogy érdekli a tantárgy, amit tanítok, és egyébként is azt gondolja, hogy majd az életben is a ChatGPT-t használja majd, ha ilyen feladatra kerül a sor.

Azoknak pedig, akik azt gondolják, hogy kontrollálni tudják, hogy mi történik egy osztályteremben, ajánlom azt a kísérletet, ami immáron 9 éve végeztem, és akkor bejárta szinte e teljes magyar sajtót, például ITT ÍRTAK róla. Spoiler: NEM, nem tudod, hogy mi történik, ha a diákok azt akarják, hogy ne tudd.

Nap mint nap újabb területeken, illetve életünk akár legeldugottabb szegmenseiben tűnik fel az AI, és okoz hol fennakadásokat, hol simán változásokat. Most egy viszonylag kis jelentőségű elemét emelném ennek ki, ami mégis lehet a későbbiekben fontos. Ebben a cikkben az AI mint kifogás jelenik meg!

A hajóágyú remek eszköz, főleg, ha az ember más hajókra akar lődözni, de nincs rosszabb az elszabadult hajóágyúnál. Amikor nincs kellően kordába szorítva az eszköz, akkor egészen szörnyű dolgokat képes művelni. Nincsen ez másképpen a mesterséges intelligenciával sem. Mutatunk is egy példát arra, hogy milyen lehet az elszabadult AI, amikor minden kontroll nélkül használják valahol. A példa egyfelől nagyon szórakoztató, másfelől arra is rávilágít, hogy még nem kell feltétlenül attól tartanunk, hogy minden feladatunkat átveszi egy AI, végül egy izgalmas tanulsággal is szolgál.

Manapság egyre többet hallunk arról, hogy az AI, például a ChatGPT, hogyan forradalmasíthatja az oktatást. Sokak szerint ezek az eszközök fantasztikus társak lehetnek: segítenek ötletelni, vagy éppen egy nehéz matekfeladat megoldásában. Mégis, sok tanár panaszkodik, hogy a diákok nem igazán tudják, hogyan javítsanak az AI által gyártott tartalmakon, és gyakran nem veszik észre, hol ér véget az AI „munkája” és hol kezdődik az ő saját felelősségük. (A legújabb verziója az AI használatának angol esszé megírásakor: magyarul megírni az esszét, majd angolra fordíttatni AI-val. Végül az elkészült angol esszét beadni, AInt saját írást. Ha megkérdik: Te írtad? - lehet igennel felelni. És ha azt kérdik: Használtál AI-t az esszé megírásához? - szintén joggal mondjuk, hogy nem, hiszen csak a fordításához használtuk). Az alábbi cikkben egy kutatást mutatunk be, ahol AI nélkül, illetve AI-val tanultak matematikát középiskolások, majd összehasonlították az eredményeiket egy dolgozatban. Kiderült, hogy az AI-val támogatott tanulás sokkal hatékonyabb ... amíg egyszer csak nem az. Hasznos információk következnek azoknak, akik használnak, vagy szeretnének használni AI-t az iskolában!

Milyen készségek lehetnek azok, amikre egy AI-val átitatott világban a mai diákoknak szükségük lesz majd. Készülő könyvünkben erre is megpróbálunk választ adni. Az egyik ilyen fontos készség biztosan az alkalmazkodóképesség és a folyamatos tanulás. Hogy ez miért van így és hogyan lehetne az iskolai mindennapokban is fejlesztni, arról írtunk. Az alábbiakban egy kivonat olvasható ebből a részből:

Már egy ideje lehet sejteni, hogy elérkezik az online 'Tutorok', vagy ha tetszik, 'magántanárok' kora, akik napi 24 órában, fáradhatatlanul, és ingyen, vagy egy hús-vér magántanár óradíjához képest sokkal olcsóbban állnak a nagyérdemű rendelkezésére. Vajon milyen jövőt sejtet ez most? Kipróbáltunk egy ilyen AI tutort, történelmet igyekeztünk tanulni tőle, és vegyes érzelmekkel álltunk fel a gép elől. Egy egyetemi professzor híres aranyköpése jutott eszembe, aki egy szakdolgozattal kapcsolatban a következőket mondta: 'Kisasszony, nagy fába vágta a fejszéjét, és bizonyos szempontból fel is aprította'. Részletek, tapasztalatok, valamint az általunk tesztelt AI tutor a lapozás után!

Alig tértünk magunkhoz a COVID alatti online oktatás okozta sokkból, amikor egy újabb csapás érte a pedagógiát: megérkezett, és rohamosan terjed a ChatGPT, ismét újraírva mindent, amit az iskoláról, a pedagógia szerepéről gondoltunk. Eddig mondhattuk azt, hogy 'jó, jó a tesztek nem működnek az online oktatásban, de majd az esszék!'. Erre jön ez, és 20 mp alatt kiváló esszéket ír. Aztán gondolhattuk azt, hogy a kreativitás fejlesztése lehet a cél, de a ChatGPT szintén 20 mp alatt ír remek, érzelemdús verseket a macskák ellen Leonard Cohen stílusában. Mit nyerünk, mit vesztünk, és mi marad nekünk?

2020. március 13. után november 11-én (pedig 13-a novemberben is péntekre esik) ismét digitális munkarendre állnak a magyar középiskolák. Az sem kizárt, hogy tovább szorítanak a szigoron, és a felső tagozatokat, vagy az összes oktatási intézményt karanténba küldik nemsokára. A kérdés: Te felkészült vagy? A választ pedig abban az elágazó útvonalakra épülő játékban találhatod meg (20 perc alatt), ahol valós példák alapján készítettünk egy szimulációt. A feladat időre megy, ám a TE IDŐDRE, hiszen minden lépéssel egyre több feladatot vállalsz. Vajon megtalálod a kiutat a labirintusból? Játssz velünk, és készüljünk a digitális oktatás újabb felvonására együtt. A játékot ITT TALÁLHATOD

Egyre többen keresünk online tesztelésre a lehető legrugalmasabban használható megoldást. A HASHTAG.SCHOOL tesztmotorjában összesen 17 feladattípus közül választhatunk. Ha iskolában szeretnénk használni, 2 perc alatt alatt elkészíthetjük saját csoportunkat, ahol kioszthatjuk az elkészített tesztsorokat, amit a diákok kitölthetnek. Ha kicsit jobban átböngészitek a Haladó beállításokat, olyan funkció is van, hogy egy megadott időponttól indul a teszt, valamint az is, hogy csak bizonyos ideig írhatják - majd lezár - de az is személyre szabható, hogy hányszor tölthessék ki - magadhatjuk azt is, hogy csak egyszer - nyilván - így nek lehet ismételni. Személyre szabható visszajelzések is vannak, de ezeket is ki lehet kapcsolni, így marad a 'száraz' lényeg - a teszt!. Próbáljátok ki, IDE KATTINTVA az összes feladattípust végignézhetitek (regisztráció nélkül), és megírhatjátok az oldal fejlesztőinek, hogy mi az, mi még hiányzik. Hátha elkszül az is :)

Egyszer egy magyar iskolában megkérdezték a diákokat a tanulmányaik végén, hogy mit tartottak az életben leghasznosabbnak az iskolában elsajátítottak közül. Bár nem ezt várták, de a tíz ujjal, vakon gépelés nyert. Ha belegondolunk, valahol jogos. Olyan , sokat írni kénytelen tanárként azt gondolom, hogy soha nem késő elkezdeni. Ha még van 25 év az ember aktív pályafutásából, még mindig hónapokat spórolhat azzal, ha megtanul rendesen, vakon gépelni. Én is így voltam ezzel, azonban felmerült akérdés, hogy hol ... és elkezdtem keresgélni a programok között, amíg aztán végül ráakadtam a Manonet (ITT TALÁLHATÓ ) nem feltétlenül lagújabb (pl. flash kell még hozzá), de valahol mégis leghatékonyabb, és legszórakoztatóbb alkalmazásához. Itt hangosan diktálnak nekünk, láthatjuk azt is. hogy melyik ujjunkkal kellene az adott billentyűzetet leütnünk, statisztikákat kapunk a hatékonyságunkról, és rengeteg leckét tartalmaz. Egy szó, mint száz: én soha nem hittem volna, hogy a gépírás egyszer még - a maga keretein belül szórakoztatni is fog - nyilván nem egy Netflix, konkrét izgalmakat azért ne várjunk tőle, de érdemes próbát tenni minden pár ujjal, lassan pötyögő sorstársamnak is.