Folyamatosan és gyakran elhangzó kérdés iskolákban, hogy 'le szabad ezt másolni?'. Netán felhasználhatom ezt a képet? Vagy mi lesz, ha az iskolai projektet megjelentetjük a honlapunkon? Mindezekre most válaszokat is találhatunk, IDE KATTINTVA. Amellett, hogy megnyugodhatunk, vagy éppen megtudhatjuk, hogy mikor járunk tilosban, remek angolos projektet is lehet az oldal anyagai köré tervezni. Mivel kiválaszthatjuk az országot, akár érdemes összehasonlítani, hogy egyes országokban milyen szabályok vonatkoznak a tanárokra és az iskolákra. Arról nem is beszélve, hogy ebből rengeteget tanulhatnak a diákjaink.

Megjelent az ENSZ gyermekjogi jelentése, amely a magyar gyermekek helyzetét volt hivatott felmérni. A jelentés részleteit ITT ISMERHETITEK MEG, néhány érdekesség a teljesség igénye nélkül: a diákok 30%-a hasznosnak látja, amit az iskolában tanul - nem tudom eldönteni, hogy ez most sok vagy kevés - azonban az, ,hogy 10 gyerekből 9-nek nem öröm a tanulás nem meglepő, mégis szomorú. Érdekesség, hogy a klímaváltozás a 3. helyre került a gyermekeket foglalkoztató kérdések fontossági listáján, ugyanakkor sokan érzik azt, hogy nincs esélyegyenlőség, és nekik jobban meg kell küzdeniük az 'álmaikért', mint társaiknak. Mondjuk ez elég szubjektív, ki mit él meg küzdelemként, nekem mégis kifejezetten kevésnek tűnik - nem tudjuk a kérdőívet kitöltő 5300 diák szocioökonómiai státuszát, de gyanús, hogy nem elsősorban kis falvak lakói töltötték ki. További érdekességeket is tartalmaz a jelentés, érdemes, akár a diákokkal is, tanórán, szemezgetni az adatokból!

Az Emberi jogi nevelők hálózata, azaz EJHA egy elég részletes Tudástárat rakott össze, tele hasznos, vagy annak tűnő emberi jogi órai aktivitásokkal és érdekes háttéranyagokkal. Mindezt egy megosztott Google Drive-ban találhatjuk, mégpedig IDE KATTINTVA. Találhatunk példásul roma holokauszt, vagy éppen gyűlöletbeszéd témában is érdekes, mindkét nyelven elérhető forrásokat. A gyűlöletbeszédről készített tananyag (Tool kit) nem csupán hátteret ad, hanem segít a téma interaktív feldolgozásában is. Vita, definíciók, óravázlat található a tananyagban. Emellett is természetesen rengeteg egyéb témáról is tájékozódhatunk, és ha esetleg akár magyarul vagy angolul szeretnénk órákat szervezni, ehhez is sok izgalmas ötletet kaphatunk.

Az internet adta lehetőségeket próbálja kihasználni, és a felhasználók számára tálalni az internetes jogtudományi enciklopédia (IDE KATTINTVA látogatható meg), amelyben egy lelkes(nek tűnő) csapat készít szócikkeket mindenki épülésére (az MTA kezdeményezésére, és a honi jogi egyetemek bevonásával). Bár az ötlet első hallásra kiváló, azért a téma hossza és szélte felvet némi kérdéseket, de - ki tudja - hátha sikerül ezzel is megbirkózni. Elvégre az első enciklopédisták is szépen a dolgok végére jártak. "A szerkesztők célja: Az Internetes Jogtudományi Enciklopédia célja a teljes magyar jogtudomány aktuális tudásállapotának bemutatása és minden érdeklődő számára ingyenesen elérhető, megbízható tudásbázis megteremtése a magyar jogi kultúra fejlesztésének érdekében. A tanulmányok szakmailag lektoráltak."

Jogos a kérdés címmel indult egy gyerekbarát igazságszolgáltatást népszerűsítő oldal már egy ideje ITT TALÁLHATÓ, ahol történetek, játékok, fogalomtár segíti az eligazodást a jog dzsungelében gyerekeknek. Az oldal teljesen korrektül van összerakva, és szeretnénk is azt hinni, hogy az igazságszolgáltatás így működik, azaz pl. ha valakinek egy bekamerázott tárolóból ellopják a drága bicilkijét, akkor egy gombnymásra beindul az igazságszolgáltatás gépezete, és nem az lesz, hogy senki nem veszi a fáradtságot, hogy visszanézze a videót, illetve a rendőrségen nem kell 4 órát várni, amíg majd semmi nem történik. Akinek tűnt el így biciklije, az tudja. A szemtanú kérdése szintén érdekes, de itt most nem ez a lényeg, hanem az, hogy egyszerű, kevéssé innovatív játékokkal (pl. puzzle vagy akasztófa), gyerekek nyelvén megfogalmazott (bár kissé nehezen olvasható) történetekkel fogalomtárral és a témában elérhető hotline telefonszámokkal próbálják közelebb hozni az igazságszolgáltatás kérdését a gyerekekhez. Minderről egy egyetemi professzorom jut eszembe, aki egy szakdolgozat kapcsán ezt mondta: Kisasszony, maga nagy fába vágta a fejszéjét, és bizonyos szempontból fel is aprította.