Az egyik legnagyobb kihívást jelentő feladat nyelvtanároknak az érdekes beszédszituációk megteremtése. Hogyan lehet olyan oktatási helyzeteket teremteni a nyelvórán, amelyek segítségével könnyen tudjuk 'beszéltetni' a diákjainkat. Erről szól az alábbi cikk, egy konkrét projekt rövid leírásával, akár már a téli szünet utáni első órához az élmények feldolgozására. MInimális készülés - maximális hatékonyság! Jó szórakozást!

Az alábbi írást köszönjük Tóth Tamarának

Az MIT által fejlesztett mély tanuló alkalmazás, a DeepMoji (ITT ÉRHETŐ EL)több milliónyi angol nyelvű szöveg, Twitter-üzenet elemzésével azt próbálja megérteni, hogy az online közösségi felületeken miként fejezzük ki érzelmeinket, és ehhez milyen értelemben társítunk hashtageket, emotikonokat. Alapvető céljuk mindezzel, hogy az AI gyorsan felismerje például az online bullying-típusú szövegeket, rasszista üzeneteket, vagy a szarkazmust (aminek felismerésében már 82%-os sikerességgel teljesít). Izgalmas és tanulságos lehet megvizsgálni órán, hogy „szépnek” és udvariasnak tűnő szavak használatával, valamint a hozzájuk párosított mosolygós, cukinak tűnő emotikonokkal miként lehet egy üzenet mégis szarkasztikus, sértő vagy rasszista az online térben. Egy mondat begépelésével rögtön megjelennek az emotikonok, átfordítva mondatunk tartalmát egy érzelemkifejező emoji-sztorira.

Már írtunk róla, hogy az emojik remekül használhatóak valódi érzelmeket kifejező íráskészséget fejlesztő feladatokban. Közreadtuk például Miley Cyrus életét emojikkal elmesélve. Ma egy rövid, könnyednek tűnő, ám komoly társadalmi problémát tárgyaló emoji történet videót ajánlunk. Megállíthatjuk minden egyes emoji után, és hagyhatjuk, hogy a történet alakítsa önmagát. Külön izgalmas, hogy van jó megoldás, amit ki lehet találni, és logikusan vezet a végkifejlethez. A videó ITT TALÁLHATÓ, a poént nem lőjük le :)

Történetmeséléshez nagy előszeretettel használom az emotikonokat. Az emotikonok érzelemgerjesztő erejére akkor döbbentem rá teljes valóságában, amikor messenger üzenetekhez egy időben teljesen random emotikonokat kezdtem hozzárakni (ennek az elvi hátteréről - mert hogy az is volt neki - IDE KATTINTVA lehet olvasni. Az eredmény az lett, hogy minden véletlenszerű emojisor mögé komoly történeteket kerítettek ismerőseim (majd néhányan töröltek, de ez más kérdés). Őszintén meglepett, hogy sikerül ilyen mély érzelmeket kiváltani pár ténylegesen random ikonnal. Ugyanakkor ez remek ötletet adott egy órához, amit a lapozás után meg is osztok a nyájas olvasóval.

Érdekes kísérlet nem képekkel, hanem emotikonokkal kipróbálni a történetmesélést. Én nyelvórán nagyon szeretem, mert valahogy az emoji-k tényleg mintha érzelmeket mozgatnának meg. Mostantól mindehhez ki sem kell lépnünk a Wor-ből vagy Powerpoint-bó, hiszen IDE KATTINTVA egy teljes emotikonkészletet tölthetünk le, amit egyetlen (na jó, kettő) kattintással beilleszthetünk a prezentációnkba, vagy éppen az általunk szerkesztett dokumentumba. A letöltés után a Word-ban például a jobb oldalon fognak megjelenni az emojik, ami nyilvánvalóan zavaró lehet. Ha itt bezárjuk az ablakot, akkor sem veszlen el természetesen, hanem a Beszúrás menüpontra középen az Áruház alatt található a Saját alkalmazások gomb. Ha ezt a lenyitjuk, ott lesznek az emojik!

Itt a TanárBlogon lassan 9 éve próbálunk hasznos vagy érdekes anyagokat, weboldalakat, alkalmazásokat (és még sok mindent, amivel találkozunk) megosztani a mostanra népen olvasótáborunkkal. Ilyenkor, újév hajnalán óhatatlanul feltolul az emberben a vágy, hogy visszatekintsen, értékeljen, netán némi nosztalgiával újraélje az év legszebb, legszomorúbb, vagy éppen legintenzívebb pillanatait. Mivel ez csak egy weboldal, érzelmek ilyen széles skáláját nem tudjuk felvonultatni, és idén a múlt helyett a jövőbe tekintünk. Egy forradalom hajnalán, egy új (talán jobb, de feltétlenül érdekesebb) világ ébredésének lehetünk mindnyájan szemtanúi. Úgy érzem, fel kell emelnünk szavunk a virtuális világ egy méltatlanul elfeledett, elhanyagolt, kisemmizett közösségének nevében: barátaim, 2016-ban használjuk ki az összes emotikont!