Mostanra már teljesen elfogadott kifejezéssé vált a mentális egészség, a mentálhigiéné, pedig az ezredfordulón még sokan akadtak meg azon, hogy vajon mit is jelenthet. Ma már mentálhigiénás szakembereket is képzünk és senki nem döbben meg azon, hogy a mentális egészségünkkel éppen úgy kellene törődnünk, mint a fizikaival. Itt az idő, hogy egy új fogalom is a mindennapok részévé váljon, ez a mentális egészség egy részét képező digitális egészség. Ha tetszik, ha nem a digitális eszközök folyamatosan jelen vannak az életünkben és komolyan hatnak a mentális egészségünkre, így aztán a digitális egészség, vagyis a digitális eszközök hatása a mentális állapotunkra olyasmi, amivel érdemes, sőt kell foglalkozni az iskolában is. Mutatunk egy olyan tanulmányt, ami remek kiindulópontja lehet a beszélgetésnek erről akár az osztályfőnöki órán is.

Diákjaimmal beszélgetve megdöbbentő volt, hogy szinte minden lánynak volt története utcai zaklatásról. A füttyögetéstől a beszólásokon át a fizikai erőszakig terjedt a skála és senki nem volt kivétel. FOntos lenne, hogy a diákok legyenek felkészülve arra, hogy mit tehetnek ebben az esetben, vagy éppen mit tehetnek, ha szemtanúi ilyennek. Ebben lehet igazi segítség a Take the stand up digitális tananyaga (IDE KATTINTVA). Megéri rászánni az időt akár az osztályfőnöki órán is.

Írtunk már nem egyszer a Pecha Kucha nevű prezentáció formáról, amikor 20 képről kell beszélni, úgy hogy mindegyik csak 20 másodpercig látszik. Remek alkalom az eloődói készségek fejlesztésére és jellemzően sokkal érdekesebb előadásokat eredményez, mint a kalsszikus ppt-k. Egy másik izgalmas előadás forma a Powerpoint karaoke, amikor vakinek úgy kell előadást tartania, hogy a diákat ő is csak akkor látja először. A Pechaflickr (IDE KATTINTVA) ezt a két dolgot ötvözi. Írjunk be egy szót és máris kapunk 20 képet a Flickr kepgyűjtő oldalról, mindegyiket 20 másodpercig. Így megtaratni egy előadást igazi kihívás.

Az Emberi jogi nevelők hálózata, azaz EJHA egy elég részletes Tudástárat rakott össze, tele hasznos, vagy annak tűnő emberi jogi órai aktivitásokkal és érdekes háttéranyagokkal. Mindezt egy megosztott Google Drive-ban találhatjuk, mégpedig IDE KATTINTVA. Találhatunk példásul roma holokauszt, vagy éppen gyűlöletbeszéd témában is érdekes, mindkét nyelven elérhető forrásokat. A gyűlöletbeszédről készített tananyag (Tool kit) nem csupán hátteret ad, hanem segít a téma interaktív feldolgozásában is. Vita, definíciók, óravázlat található a tananyagban. Emellett is természetesen rengeteg egyéb témáról is tájékozódhatunk, és ha esetleg akár magyarul vagy angolul szeretnénk órákat szervezni, ehhez is sok izgalmas ötletet kaphatunk.

A drogprevenció nem könnyű dolog, nehéz megtalálni azt a hangot, ami nem hamis. A túlzott ijesztgetés általában a visszájára sül el, de lebagatellizálni sem érdemes a dolgokat. A VoltEgySzer oldal (IDE KATTINTVA) ügyesen egyensúlyoz a végletek között. Nem csak a diákoknak, de a szülőknek is fontos és értékes információkat szolgáltat. Ami pedig külön jó, hogy nagyon igényesen is néz ki. Nem csoda, a Nyírő Gyula Kórház munkatársai mellett a MOME diákjai dolgoztak rajta. Érdemes bevinni osztályfőnöki órára vagy akár a szülői értekezleten ajánlani.

Tűzoltó leszel és katona, vadakat terelő juhász, adott pályaválasztási tanácsokat a költő régen, de azóta nagyot fordult a világ. Közhely, hogy ma olyan szakmák iránt van igény, amik egy évtizeddel ezelőtt még nem is léteztek, nem csoda, hogy a cégek alig találnak megfelelő munkaerőt. Ez is motiválhatta a magyar szoftvercéget az NNG-t, hogy népszerűsítő kiadványt írasson ezekről. A versek megírásához Varró Dánielt kérték fel, az eredmény pedig egy szabadon letölthető verseskönyv lett (IDE KATTINTVA). Megtudhatjuk a versekből, hogy mit csinál egy gépi tanulás szakértő vagy éppen egy UX-fejlesztő. Érdemes a pályaválasztásos órákra bevinni, garantált a szórakozás.

Izgalmas, a tanításban is jól hsználható oldalt indított a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesülete és az Átlátszó (IDE KATTINTVA). Négy, egyre nehezedő szinten kell kiszűrni az álhíreket a valódiak közül, felismerni, hogy mik az álhíroldalak főbb jellemzői. Valószínűleg kevés fontosabb dolog van manapság, mint az a képesség, hogy valaki felismerje a szándékosan félrevezető hírforrásokat. Ebben lehet igazi segítség ha végigcsináljuk a diákokkal ezt az amúgy is szórakoztató feladatsort. Érdemes média- vagy akár osztályfőnöki órán időt szakítani rá.

Így az év végéhez közeledve az ember óhatatatlanul számot vet (és vihart arat - mondhatnánk rossz szóviccel) az óév tapasztalataival, eseményeivel kapcsolatban, és azt sem igen lehet megúszni, hogy tervezgessük a jövő évet. Ehhez nyújt remek eszközt a YearCompass nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), amely abban segít, hogy összeszedetten, pontos, egyértelmű kérdésekkel, jól látható lépésekben segítse ezt a folyamatot. Nincs másról szó, mint egy letölthető PDF dokumentumról, amely több nyelven hozzáférhető (igen, magyarul is!), amellyel akár órákat is eltölthetünk, tervezgetve, visszatekintve, a gondolatainkat, tapasztalatainkat, és nem utolsósorban a tanulságokat elemezve. Az oldal remekül használható nyelvórán is, sőt, nem is kell az egészet kinyomtatni, akár egyes elemeivel is remekül eltelik az idő.