Egy kis, falusi iskolában, nagyrészt hátrányos helyzetű gyerekeket tanítva megpróbáltam mesterséges intelligenciát használni úgy, hogy azt a gyerekek kezébe adtam. Érdekes dolgok történtek, …

Nagyszerű sorozatot tett közzé a Magyar Régészet és a Történelemtanárok Egylete, a Régészsuli (ITT TALÁLHATÓ) nyolc részben mutatja be, hogy mi is a régészet s milyen következtetések levonására használható. Szinte minden kisgyereket érdekel ez a tudomány (meg még a dinoszauruszok), de az iskola inkább kiöli az érdeklődést, semmint táplálja. A Régészsulival az érdeklődő 12 évesek vagy idősebbek belepillanthatnak abba, hogy mi is ez a tudomány, miként működik.

Január 30-án zajlott le a Microsoft nemzetközi online konferenciája, aminek Hackeljük meg a tanítást! (Hack the Classroom) volt a címe. Az izgalmas előadások mellett egy verseny is kapcsolódott az eseményhez, a világ minden részéről várták tanárok ötleteit, hogy ők milyen trükköket használnak, amivel egyszerűbbé, modernebbé tehető a tanítás. Most a versen első három helyezettjét mutatjuk be:

Korábban is hírt adtunk mr arról, hogy ebben az évben kicsit megváltozott formában jelentkezik a Microsoft Innovatív Pedagógus Program, az egyes témákat nem webináriumokon járjuk körbe, hanem bármikor és bárhonnan elérhető Office Mixekben, így mindenki akkor hallgathatja meg az előadást, amikor éppen kedve és alkalma van rá. A webináriumokat is megtartjuk természetesen, de ezek most a kérdések megválaszolásának, a közös problémafelvetéseknek a helyei lesznek. A programra ITT LEHET JELENTKEZNI.

A korábbi Peagógiai Svédasztalról megszokott formák is megmaradnak természetesen: a jelenléti képpzásek, TeachMeetek, konferenciák. Új elem az IKT Gyorsszervíz, bárkinek adunk tanácsot, hogy milyen IKT eszközt vigyen be akár a holnapi órájára. Az első anyagot pedig bárki megnézheti itt:

Fantasztikus öröm, ha azt látja az ember, hogy az EU-s pénzekből nem csak 60 centis kilátó és kutyawellness-központ épül. A kaposvári Táncsics Gimnázium honlapján akadtam rá a Digitális Laborra, ami a TÁMOP pályázatnak köszönheti létrejöttét (ITT TALÁLHATÓ). Ebben a laborban kísérleteket találhatunk az 5-12. évfolyamok számára minden természettudományos tantárgyhoz.

Minden kísérletet videó illusztrál, de ez még nem minden, találunk hozzá feladatlapokat, teszteket valamint animációkat, amik a kísérletek menetét szemléltetik. Az alsóbb évfolyamokon egyszerű, akár a konyhában is elvégezhető kísérleteket találunk, a magasabb évfolyamokon azért már több olyan is van, amihez komolyabb felszerelés, komolyabb labor kell. Érdemes szemezgetni belőle, mert nagyon jól használható anyagok. Kiválóan használható differenciált oktatásra is, az igazán érdeklődő diákokkal szakkörön, délutáni foglalkozáson nagyon izgalmasak lehetnek ezek a kísérletek.

Mindig nagy öröm, ha kollégák által beküldött oldalakról számolhatunk be. A mai alkalmazást Farkar Krisztinának köszönjük! Szóval sokszor jelent gondot az, hogy bármennyire szívesen használnánk autentikus (és aktuális) híranyagot az órán, viszont ha kezdőbbek a diákok, vagy éppen nagyon heterogén a csoport, akkor ez nehézkes, vagy nagyon sok munka. A News in levels oldala ebben segít, mivel három különböző szinten dolgozza fel ugyanazt az aktuális hírt, magyarázatokkal, hanganyaggal, videóvel segítve a megértést. Ha gépteremben vagyunk, megtehetjük azt is, hogy ugyanazt a hírt más szinten dolgozzák fel a csoport különböző tagjai, mégis meg tudjuk közösen beszélni, hiszen a tények ugyanazok. Ha önálló tanulásra szeretnénk használni az oldalt, hasznos lehet a szintfelmérő is.

„ Mesélj még!” Nagyon gyakran hangzik fel ez a mondat az osztályunkban. Nagyon sok mesét olvastunk már közösen. Ha időnk engedi, szinte minden nap beköltözünk egy mese idejéig a mesesarokba, jó idő esetén a fenyőfáink árnyékába. Idén végre eljött az idő, hogy mindenki a könyvtárból a maga által választott könyvet olvashassa el. Nagy élmény volt megtalálni a saját mesénket és egy egész könyvet kiolvasni, aztán ajánlani a többieknek és a mások könyvét is elolvasni. Mostanság „Máté Angi: Volt egyszer egy” című mesekönyve a közös olvasmányunk. Az olvasás és írás órát tömbösítettük s a mesénk után a csoportok a kíváncsi kockáinkon lévő kérdőszavakkal (Ki? Mi? Milyen? Mikor? Hol? Hogyan? Mit csinál?) játszottak és tettek fel egymásnak a mesével kapcsolatos kérdéseket.(további érdekességek, valamint az ingyenes meseíró szoftver linkje a lapozás után! - a szerk.)

Nagyon sokat gondolkoztunk azon, amikor a PIL Akadémiát elindítottuk, hogy vajon mi az, ami 'átmegy', elindíthat-e a PIL Akadémia bármilyen változást a közoktatás mindennapjaiban. Talán mostanra kimondhatjuk: igen, talán működhet ez a rendszer. És erre több száz érdekes, értékes óravázlat a bizonyíték. Be kell vallanom, én is rengeteget tanultam a beszélgetésekből, közös gondolkodásból, no meg abból, hogy közel 100 intézmény mindennapjaiba nyertünk betekintést. Amiért ezt most itt leírom, az egy fantasztikus kísérlet, amelyet Toró Csilla kezdett el, és amely talán kicsit a PIL Akadémiának is volt köszönhető. És nem csupán megcsinálta, hanem le is írta részletesen a folyamatot, amely segítségével sikerült közelebb hoznia a fizika tantárgyat a gyerekekhez. A teljes, rendkívül izgalmas leírást csatolmányban tesszük közzé. Innovatív tanároknak, és érdeklődő, talán még picit bátortalan pedagógusoknak kötelező olvasmány!!

Már több blogbejegyzés született erről a remekül használható programról (itt és itt). Gondolattérképpel már régóta dolgozom, csak kissé nehézkesen ment a papíros- majd Word-ös - PowerPoint-os változat, a kollaborációs problémákról nem is beszélve. A blogot olvasva felvillanyozódtam: először is utána néztem a Neten, és találtam egy újabb videót egy külföldi tanároldalon a használatáról (itt) majd hozzáláttam. A program erőssége, hogy nagyon egyszerű a regisztráció (elég egy e-mailcím és máris kezdhető a munka), és a kezelése is, annak ellenére, hogy angol nyelvű. Otthon elkészítem a gondolattérképem magját, az órán betöltöm, pár kattintással (share) meghívom a csoportom tagjait, és máris kezdődhet a munka!

Nagyon szeretem a világ modern csodái (vagy modern világ csodái?) oldalát, ahol évente lehet jelölni, szavazni városokra vagy éppen természeti csodákra (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Az idei első fázis -a jelölésé - már elérhető, március 7-étől pedig lehet az első körben beszavazott városok közül választani majd. Én órán fogom használni, ne csak beszélgessünk a modern csodákról, hanem vegyünk részt a játékban is. Feladtam diákoknak azt is, hogy válasszanak 2 várost (rengeteg van), és lobbizzanak a csoportban egy picit mellettük. Ehhez persze meg kell nézni, hogy hol van a város, miért szép, miben különleges. Nagyon jól működött már B1+ szinten is, főleg azért, mert lehetőségük volt otthon felkészülni, és egy wikipédia szócikket már megértettek.