A politikának nincs helye az iskolában! - hangzik el sokszor és sok oldalról, leggyakrabban természetesen olyankor, amikor egy politikus úgy érzi, a másik próbál politizálni az iskolában. De valóban kívánatos-e az apolitikus iskola, az olyan iskola, ami számára a társadalom közös ügyei tabunak számítanak? Ha komolyan vesszük mindazt, amit a 21. századi pedagógiáról mondani szoktunk, akkor erre a kérdésre határozott nemmel kell felelnünk. A diák-központú, 21. századi, jövőre fókuszáló vagy bármilyen más divatos jelzővel képzett modern pedagógiának nagyon sok olyan eleme van, ami nem megvalósítható anélkül, hogy az iskolában ne jelenne meg a politika.

Nehéz kérdés a politika, illetve a politikai hitvallás helye az oktatásban. Én megpróbálom kerülni az aktuálpolitikát az óráimon, mert nem gondolom, hogy azzal kellene foglalkoznunk, hogy én éppen mit gondolok az aktuális politikai erőtérben zajló eseményekről. Van azonban a politikáról gondolkodásnak egy szelete, amit fontosnak tartok megbeszélni az órán. Ez pedig a politikai ideológiák léte, jelentése és szerepe. Úgy érzem - és lehet, hogy az csak az én szűrőmön látszik így és ez tévedés - hogy diákjaink nincsenek tisztában a különböző ideológiák jelentésével, szerepével. Alapértelmezetten gondolják azt, hogy a liberális vagy konzervatív szitokszavak, illetve a szocialista vagy szociáldemokrata az a Gyurcsány. Azt gondolom, hogy fontos, hogy a diákok ne a napi politika torz tükrében, hanem az egyes ideológiák elvi hátterével megismerkedve tudjanak döntéseket hozni, illetve a későbbiekben akár szavazni. A Politoszkóp egy olyan kérdőív, amelyen akár egyesével végig lehet menni, megbeszélni, hogy melyik lehet a liberális, vagy éppen konzervatív válasz, és miért éppen az. Akár kimásolhatunk 5-6 kérdést, és a kérdőívet nem kitöltve végigbeszélhetjük őket. A grafikonok is érdekesek, összehasonlíthatjuk magunkat az ország többi válaszadójával. Érdekes (bár nem veszélytelen) kísérlet.