Bármilyen digitális eszköz iskolai felhasználásának egyik legkomolyabb akadálya a regisztráció. Főleg, hogy szervezni kell azt is, hogy a diákoknál lehessen mobil. Nem látja a visszaigazoló emailt, nem jön meg a levél, spam-be megy stb. Mindezek rövid fennakadásokat okoznak, de egy 18 fős csoportban ez akár 10 percet is elvehet, és lesz 2 gyerek, aki nem tud valamiért mégsem beregisztrálni (arról nem is beszélve, hogy össze-vissza regisztráltatjuk a tanulókat mindenféle oldalakra). No, ezért nagyon megbecsülendő minden olyan alkalmazás, amit azonnal, információk megadása nélkül lehet használni.

Macskák szappaoperája, bombardino crocodilo és társai. Új világ köszönt ránk - ezt egyébként nem volt nehéz megjósolni, mi is ezt tippeltók kb. 1.5 éve: az online tartalmak egyre nagyobb százaléka online szemét (angol nevén slop), illetve brainrot - azaz agyrohasztás - amelynek talán pár hónappal ezelőtt a "legszebb" példája az ún. Italian brainrot - amit most nem magyarázunk el részletesen, rá lehet keresni. A lényeg azonban mindkét esetben ugyanaz (angol 'szakszóval' enshittification' - azaz elsz@rosítás* : elönti az AI által generált szemét az internetet. Az alábbiakban egy Guardian cikk összefoglalása olvasható, amely szerintünk elég tanulságos:

Nem voltam soha 'kutyás', és amikor kb. 4 hónapja, két darab mentett, szocializálatlan keverék kamaszkutyát örökbe fogadtunk, csak sejteni lehetett, hogy ez mit is hoz magával az életünkben. De ez igazából mindegy is, kezdő kutyatartóként valószínűleg sok hibát követünk el, ugyanakkor három érdekes tanulsága volt az elmúlt időszaknak. Amikor arra gondolok, hogyan lehet 'alkalmassági' vizsgálatnak alávetni a tanárszakra jelentkezőket, azt gondolom, hasznos kérdés lehet, hogy próbált-e már kutyát nevelni, tanítani?

Esküszöm az volt a szándékom, hogy most valami olyanról írok, ami nem AI, de egyszerűen csak mesterséges intelligenciával turbózott dolgok kerülnek a szemem elé. Nagy rajongója vagyok a maker mozgalomnak, főként azért, mert egészen hihetetlen mértékben tágítja ki a diákok lehetőségeit. Ha valamit szeretnének, azt meg tudják csinálni, hiszen a mikrokontrollerek, a 3D nyomtatók és társaik már nekik is elérhetőek. A mesterséges intelligencia erre csak rá tesz még egy lapáttal. Remekül látható ez a Bambu Lab nevű, egyre népszerűbb 3D nyomtatókat készítő cég által működtetett oldalon. Ha megnézzük, mi mindent kínál a Makerlab opció (IDE KATTINTVA), elakadhat a lélegzetünk. A saját rajzainkból készíthetünk, mozgatható kütyüt, puzzle-t, vagy szobrocskát, esetleg a fényképünkből saját mellszobrot. Érdemes megmutatni a diákoknak!

Érdekes, és első ránézésre jól működő oldalba akadtunk bele, a neve Unrav.oi, és ITT TALÁLHATÓ. Röviden: annyit ígér, hogy bármilyen tartalmat másmilyen formátumba pakol át - azaz ha feltöltünk egy cikket, abból készít interaktív vizuális reprezentációt, vagy éppen rövid podcast-ot, vagy pntokba szedett összefoglalást, netán egy gondolattérképet. Tudom, hogy elvileg mindezt pl. a ChatGPT-nek is tudnia kellene, de azt tapasztaltam (az 5-ös modell korai szakaszában járunk, amikor elismerten nem működik még jól), hogy a ChatGPT akármilyen kedvesen ajánlgatta, hogy gondolattérképet készít nekem egy cikkből, azt magyarul elég bénán sikerült csak megoldania sokadik próbálkozásra is. Az Unrav.io ebből a szempontból kicsit jobb, bár mondjuk a 'gondolattérkép' és a 'vizuális folyamatábra' majdnem ugyanaz volt, gondolattértékpre elég kevéssé hasonlított. Ugyanakkor interaktív a végeredmény, azaz saját magunk is pakolgathajuk, rendezgethetjük az elemeket. Ez viszony izgalmas. Érdemes próbálgatni egy kicsit, jelenleg 5 átalakítást ad naponta és ingyenesen - ráadásul ezekhez be sem kell jelentkezni - ami iskolai felahsználásra is alkalmassá teszi az oldalt. MIndenesetre a 'legyen minden egyszerűbb ismét' szlogennel nem biztos, hogy ebben a formában egyetértünk :)

A mai ajánlatunk angoltanároknak szól, főleg azoknak, akik szeretnek vita feladatokat használni, vagy éppen emelt szintű érettségire készítenek fel diákokat. Természetesen ezt is meg lehet scinálni egy sima GPT-vel, de itt talán késnyelmesebb, egyetlen lépésben elvégezhető a feladat, és ha nem tetszik az eredmény, akár utólag lehet csiszolni rajta egy fejlettebb LLM modellel. Az ötlet viszonylag egyszerű: beírunk egy bármilyen témát, megadunk hozzá (ha szeretnénk) kiegészítő információkat, majd stílust választunk (pl. legyen analitikus, részletes, vagy éppen kiegyensúlyozott az érvelés), végül kiválasztjuk, hogy hány érvet szeretnék pro és kontra. Kattintunk, és kész. Kimásoljuk, és elkészültünk a vita feladattal az órára. Természetesen a lépéseket le lehet írni, és nagyjából jól összerakható egy klassz prompt is belőle, de ha ezt ők megscinálták nekünk, miért is ne használnánk. Az alkalmazás IDE KATTINTVA látogatható meg.

Amikor egy nyelvet tanulunk, egy kultúrát is kapunk hozzá. Ezért tűnik különösen veszélyesnak az akcentus hiánya: ha valaki teljesen úgy beszél magyarul, ahogy én, automatikusan ugyanazokat a kulturális elvárásokat támasztom vele szemben, mint amit én is képviselek - csak azzal, hogy magyarul beszélek.

Nem meglepő módon, így van ez az AI modellekkel is. Egy friss kutatás 107 ország kulturális értékeit vetette össze a legnagyobb AI-modellek működésével – és kiderült: mind ugyanazokat a mintákat követik, amelyek az angol nyelvű, nyugat-európai társadalmakra jellemzőek (ld. illusztrációnk)

Angoltanárként már a pályám kezdete óta erősen foglalkoztatott az, hogyan lehet megtanítani a beszélt angol nyelvi szövetét a diákojaimnak. Itt ugyanis olyan kifejezésekről, szerkezetekről van leginkább szó, amelyek 'nem állnak ki' a szövegből, azaz nehezebb őket felismerni. Ilyen például az, hogy 'Actually', ami magyarul kb. annyit tesz, hogy 'öööööö', vagy az, hogy mellékenevek elé gyakran teszik, hogy 'quite' (vagyis nem 'nice', hanem 'quite nice'). Vagy akár a 'comment clause'-ok nyelvtani jelensége (I saw the game, which was nice - itt a 'which was nice' a lényeg).

AZ ALÁBBI CIKKET 10 ÉVE ÍRTAM, EGY TED TALK KAPCSÁN - MA IS ELÉG AKTUÁLIS (ELTEKINTVE A SZEMÉLYES VONALTÓL, AZ IGAZÁBÓL MINDEGY)

Futótűzként terjedt Joós Andrea tanár TEDxDanubia előadása az internetes sajtóban. Mivel láthatóan hullámokat vert Andrea, mi is elgondolkodtunk, hogy mi is lehetett az, ami annyira vagy tetszett az embereknek, vagy nem (IDE KATTINTVA tekinthető meg az előadás). Azért is fontosnak tartom ezt, mert több pontban magam is érintett vagyok, hiszen azt a rendszert, amiről Andrea beszél, én vezettem be először és használom 2011 óta. És rögtön az első kérdés: mi az, amit ez az előadás elmond? Mi lehet vajon az üzenete? Én ebben kettősséget éreztem; volt egy tartalmi (szakmai) és egy motivációs, elsősorban az érzelmekre ható szintje. A lapozás után mindkét jelentésréteget elemzem, illetve megpróbálom az előadás előnyeit, illetve hátrányait a kommentek fényében értelmezni.

Bár már hónapok óta lehetett tudni, hogy érkezik, mégis meglepetésként csapott le a ChatGPT-5 érkezése mindenkire. Leginkább talán azért, mert az új modell megjelenésével el is tűntek a régebbiek (az ö3, a 4.5 és még több). Ez utóbbi sokakban váltott ki megütközést, mivel a 4o modell kifejezetten bensőgéges kapcsolatot is tudott ápolni a felhasználóval, sokan használták terapeuta helyett vagy egyszeren gondoltak rá barátként, az új változat megérkezésével viszont minden ilyen korábbi törlődött. Ugyan még csak egy nap telt el az érkezése óta, úgy gondoltuk érdemes az első benyomásainkat leírni róla, kifejezetten abból a szempontból, hogy miként használható a tanításban.