Amikor egy nyelvet tanulunk, egy kultúrát is kapunk hozzá. Ezért tűnik különösen veszélyesnak az akcentus hiánya: ha valaki teljesen úgy beszél magyarul, ahogy én, automatikusan ugyanazokat a kulturális elvárásokat támasztom vele szemben, mint amit én is képviselek - csak azzal, hogy magyarul beszélek.

Nem meglepő módon, így van ez az AI modellekkel is. Egy friss kutatás 107 ország kulturális értékeit vetette össze a legnagyobb AI-modellek működésével – és kiderült: mind ugyanazokat a mintákat követik, amelyek az angol nyelvű, nyugat-európai társadalmakra jellemzőek (ld. illusztrációnk)

Angoltanárként már a pályám kezdete óta erősen foglalkoztatott az, hogyan lehet megtanítani a beszélt angol nyelvi szövetét a diákojaimnak. Itt ugyanis olyan kifejezésekről, szerkezetekről van leginkább szó, amelyek 'nem állnak ki' a szövegből, azaz nehezebb őket felismerni. Ilyen például az, hogy 'Actually', ami magyarul kb. annyit tesz, hogy 'öööööö', vagy az, hogy mellékenevek elé gyakran teszik, hogy 'quite' (vagyis nem 'nice', hanem 'quite nice'). Vagy akár a 'comment clause'-ok nyelvtani jelensége (I saw the game, which was nice - itt a 'which was nice' a lényeg).

AZ ALÁBBI CIKKET 10 ÉVE ÍRTAM, EGY TED TALK KAPCSÁN - MA IS ELÉG AKTUÁLIS (ELTEKINTVE A SZEMÉLYES VONALTÓL, AZ IGAZÁBÓL MINDEGY)

Futótűzként terjedt Joós Andrea tanár TEDxDanubia előadása az internetes sajtóban. Mivel láthatóan hullámokat vert Andrea, mi is elgondolkodtunk, hogy mi is lehetett az, ami annyira vagy tetszett az embereknek, vagy nem (IDE KATTINTVA tekinthető meg az előadás). Azért is fontosnak tartom ezt, mert több pontban magam is érintett vagyok, hiszen azt a rendszert, amiről Andrea beszél, én vezettem be először és használom 2011 óta. És rögtön az első kérdés: mi az, amit ez az előadás elmond? Mi lehet vajon az üzenete? Én ebben kettősséget éreztem; volt egy tartalmi (szakmai) és egy motivációs, elsősorban az érzelmekre ható szintje. A lapozás után mindkét jelentésréteget elemzem, illetve megpróbálom az előadás előnyeit, illetve hátrányait a kommentek fényében értelmezni.

Bár már hónapok óta lehetett tudni, hogy érkezik, mégis meglepetésként csapott le a ChatGPT-5 érkezése mindenkire. Leginkább talán azért, mert az új modell megjelenésével el is tűntek a régebbiek (az ö3, a 4.5 és még több). Ez utóbbi sokakban váltott ki megütközést, mivel a 4o modell kifejezetten bensőgéges kapcsolatot is tudott ápolni a felhasználóval, sokan használták terapeuta helyett vagy egyszeren gondoltak rá barátként, az új változat megérkezésével viszont minden ilyen korábbi törlődött. Ugyan még csak egy nap telt el az érkezése óta, úgy gondoltuk érdemes az első benyomásainkat leírni róla, kifejezetten abból a szempontból, hogy miként használható a tanításban.

A mesterséges intelligencia forradalma nemcsak a mindennapi életünket alakítja át, hanem az energiafogyasztás világát is – sokkal drámaibb mértékben, mint azt elsőre gondolnánk. Miközben egy AI-válasz vagy kép elkészítése apróságnak tűnhet, a háttérben működő adatközpontok óriási áramot emésztenek fel, gyakran fosszilis forrásokból. A technológiai óriások százmilliárdokat költenek új adatközpontokra és speciális hardverekre, amelyek folyamatosan pörögnek, hogy kiszolgálják az egyre növekvő igényeket – és ezzel együtt egyre nagyobb terhet rónak az energiahálózatokra és a környezetre. Az alábbi 15 tény jól mutatja, milyen mértékben nő az AI energiaéhsége, és miért kell erről mindannyiunknak tudnia.

Az Edutopia nevű oldalon jelent meg egy izgalmas cikk arról, hogy milyen tapasztalatokat szerzett egy tanár az AI betiltásával az óráin. Megpróbáljuk összegezni, és kicsit megvizsgálni a kétségkívül izgalmas kísérletet.

A kolléga írást tanított, és úgy érezte, hogy a diákok egyéni hangja elveszik az AI által generált zajban. És ebben igaza lehet. A megoldás: betiltotta az AI használatát. Ebben meg lehet, hogy nem. Először is azzal kezdte, hogy megpróbálta elmondani a diákoknak, hogy miért fogja betiltani a mesterséges intelligenciát, és adott mindenkinek egy kis vonalas füzetet, amiben vezetniük kellett az írásaikat. És ez csodára volt képes. Minden tinédszer megtalálta a saját hangját, bár hosszasan magyarázta a tanár a diákoknak, hogy miért van tiltva az AI, illetve aki AI-t használt, azzal hosszan elbeszélgetett, kérdezgette az írásáról, és meggyőzte arról, hogy ez tulajdonképpen miért rossz neki.

Újra szakmai napot rendezünk mindazoknak, akik szeretnének mélyebben megismerkedni azzal, hogyan használhatják a mesterséges intelligenciát a tanításban. Az egész napos (9-től 16 óráig tartó) napon gyakorlat orientáltan, a praxisból kiindulva segítünk mindenkinek, hogy az AI használata beépüljön a pedagógiai mindennapokba. A szakmai napon sok egyéb mellett arról lesz szó, hogy:

• mi is az az AI, és hogyan működik?
• hogyan lehet jó promptokat írni?
• hogyan lehet képeket és zenét készíteni vele?
• hogyan építhető be a használata egy órába?
• hogyan használható a készülésben?
• hogyan beszéljünk róla a diákjainknak?
• hogyan használhatják a diákok a tanulásuk során? -milyen egy iskolai AI-házirend?

Természetesen az ötletparádé sem maradhat el, sok olyan gondolattal, ötlettel, ami rögtön lehet használni a tanításban.

A szakmai napra jelentkezni IDE KATTINTVA lehet. Éves előfizetőknek a szakmai nap ingyenes, havi előfizetőknek az 9900 forint, azoknak, akiknek nincs TanárBlog előfizetésük 12 900 forint.

Mindenkit nagy szeretettel várunk!

Korábban említettük, hogy a digitális technika egész különleges lehetőségeket nyit meg a zeneoktatásban is. Nem muszáj csak a műismeretről és esetlegesen az éneklésről, kórusról szólnia a zenei műveltség elsajátításának. Ebben a cikkben említettük, hogy ingyenes eszközökkel is belekóstolhatnak a diákok abba, milyen a producer munkája, hogyan készül egy több sávos hangfelvétel. Most egy olyan eszközt találtunk, ami kifejezetten erre a célra készült, profiknak, de az ingyenes változat is épp eleget ad ahhoz, hogy jó játék legyen vele foglalkozni.

Emlegettük már, hogy az AI azért is hihetetlen segítség egy tanárnak, mert ezzel olyan programokat is elkészíthet, amik az álmaiban szerepelnek. Így nyáron készülve a jövő évi óráimra realizáltam, hogy szerves kémiát is kell tanítanom majd. A szénhidrogének elnevezése, bár nem a kémiai gondolkodás kulcseleme, de mégis, azt gondolom érdemes lehet vele foglalkozni. Egyfelől könnyen tud sikerélményt adni még olyan gyerekeknek is, akik amúgy szenvednek a kémiával, másrészt a természettudományos gondolkodás egyik fontos része az a típusú rendszeralkotás, ami ebben megjelenik, harmadrészt pedig maga az elnevezés módszere az algoritmikus gondolkodást is fejleszti. Arra gondoltam, hogy jó lenne egy olyan program, ami véletlenszerűen kiad egy molekulát és azt kell elneveznie a diáknak. Igazi ChatGPT-nek való feladat.

Ugyan tudjuk jól, hogy az aktuális technológia mindig forradalmasítani fogja az oktatást, aztán jön majd egy következő, ami már tényleg, de ez nem változtat azon a hozzáálláson, ahogyan a technológia és a tanítás kapcsolatát látjuk. Most éppen az AI van soron, hogy teljesen átalakítsa azt, ahogyan az iskola, sőt, ahogyan a tanulás egésze működik. Érdekes módon ezek a technológia által vezérelt forradalmak nagyon ritkán hoznak valódi változást, ezért is van terepe a következőnek és az azután következőnek. A jelenségnek számos oka van, de az egyik talán az, amit az edtech ördögi körének nevezhetünk.