Találjuk ki, mit írna a Google kereső autocomplete szolgáltatása egyes kérdések, nevek, vagy éppen események kapcsán. Egy ilyen játékot fejlesztett a Google, a neve Googlefeud ( ITT TALÁLHATÓ ), és rendkívül egyszer, eléggé szórakoztató, de könnyű sikerélményt nem ígérő időtöltésre nyílik lehetőségünk. Összesen 4 kategória közül választhatunk (Culture, People, Names, Questions), és kapunk egy kérdést, ahol nekünk kell kitalálni, hogy mit adna az autocomplete. Ha eltaláljuk a leggyakoribb válaszokat, kapunk sok pontot. Három lehetőségünk van.

'Hadd guglizzam meg neked!' - szól a kedves, ám mégis kissé kioktató szöveg annak, aki evidens kérdéseket tesz fel - vagy legalábbis olyanokat, amelyeket egy keresőmotor segítségével nélkülünk is könnyen megoldhatna. Angolul a rövidítés LMGTFY (Let me google that for you), és most már weboldalt is készített hozzá a Google. IDE KATTINTVA egy interaktív oldalra kerülünk, amely komoly pedagógiai hozzáadott értékkel is bír. Nem csupán azt megmutatja az oldalt, hanem mutatja, hogy ezt hogyan is kellett volna - két lépésben - megcsinálni, majd a végén megkérdezi, hogy ugyan mi lett volna ebben ilyen nehéz? Íme egy példa arra, hogy ha a TanárBlogon macskás anyagokat szeretnénk keresni, akkor mit kapunk válaszul

De jó lenne egy vicces képregény a holnapi órához! - sóhajtunk fel nem egyszer készülés közben. MIndenkinek megvannak a kedvencei, engem az szokott elkedvetleníteni, hogy egyszerűen nincs elég időm arra, hogy megkeressem AZT a bizonyos képregényt, amelyben éppen arról van szó, ami az órán (pl. karácsony, vagy kutyás, esetleg rendőrös képregényt). Erre ajánlott megoldást László Péter kollégánk (ezúton is köszönjük neki), aki egy Calvin and Hobbes keresőmotort ajánlott figyelmünkbe (ITT TALÁLHATÓ az oldal, nagyon jó!). Kellemes böngészést!

Úgy tűnik, egy nagy számítástechnikai cég sem teheti meg, hogy ne támogassa az oktatás megújulását. A minap magyarázta el nekünk Anthony Salcito a Microsoft alelnöke, hogy ez a hosszú távban gondolkodó komoly cégek érdeke is, nem pusztán jótékonykodás (az interjú ITT OLVASHATÓ). Természetesen minden cég a maga portékáját is kínálja, de ebben semmi meglepő nincsen.

A Google oktatást támogató oldalainak része az az óravázlat-kereső, ami IDE KATTINTVA érhető el.  Kerreshetünk tantárgyra és életkorra is és több száz olyan óravázlatot találhatunk, ami valamilyen Google terméket használ fel. Sajnos ezek mind csak angolul vannak, az oldal magyar válatozatáról nincsenek hírek.

Az AddictoMatic egy nagyon kellemes kezdeményezés. Hasonlít picit az iGoogle-hoz. A lényege annyi, hogy bármely témával kapcsolatban azonnal egy tematikus oldalt hozhatunk létre a legfrissebb információkkal. Példa: nagyon szeretjük az Arsenal nevű londoni futballcsapatot, és szeretnénk a lehető legszélesebb körben tájékozódni a csapat körüli dolgokról. Folytatás a lapozás után!

A Qwiki (ITT ÉRHETŐ EL) alapötlete igen egyszerű: végy képeket, szövegeket, videókat, és egy szövegfelismerő ('felolvasó') alkalmazást, gyúrd össze egy keresővel, csinosítsd ki, majd tálald fel. Írtunk már régebben is az oldalról (mégpedig ITT), és már akkor is tetszett, sőt én magam használgattam is órákon, illetve adtam fel Qwiki-készítést házi feladatként, ugyanakkor korlátként éltem meg, hogy csak a keresőből lehetett használni az eszközt. Nos, most jött a hír, hogy elkészült a Qwiki generátor, azaz most már saját magunk készíthetünk saját tartalommal Qwiki-ket. Sőt, nem csupán szöveget tehetünk alá, hanem narrálhatjuk is az eseményeket, és ha ehhez sincs kedvünk, még mindig ott a felolvasó - egyszerűen beírjuk a szöveget és audió lesz belőle. Ez csak jó lehet!

Sok kritika éri az IKT-t, hogy egyfajta virtuális világot hoz létre a diákok számára, olyat, aminek nem sok köze van a valósághoz. Bizony megfontolandó dolog ez, vegyük komolyan és próbáljunk valahogy megoldást taláni a problémára. Nem lenne helyes, ha pusztán emiatt mellőznénk a számítógépek használatát a tanításból, inkább próbáljuk meg közelíteni a virtuális világot a valódihoz. Ebben mutat utat nekünk a gravitációs Google (IDE KATTINTVA), az oldal, ahol működik a fizika!

Tessék csak kipróbálni! Mindezek mellett arra is remek példa az oldal, hogy milyen mértékben működik a webkettő lelke, az xml, ami egy-egy oldal tartalmát sok kis újrahasználható részre bontja fel.

Valaha régen azért jöttek létre a keresőprogramok, hogy segítsenek rendet vágni az egyre nagyobbra növő internetben és kiszűrjék a nekünk fontos oldalakat, információkat. Azóta azonban akkorára nőtt az internet, hogy ma már a keresőprogramok találatai között kell rendet vágni. Nem mindegy, hogy milyen célból keresünk, ha például azt írjuk be egy keresőbe, hogy gravity elsőre mindenféle cégek és termékek jelennek meg és hosszasan válogathatunk, amíg valami olyat találunk, ami a tanításban vagy tanulásban is hasznos.

Ezen a helyzeten segít az InstaGrok nevű kereső (IDE KATTINTVA), ha megadunk egy kifejezést, akkor az oldal végigkutatja a webet, de csak olyan tartalmakat keres, amiknek köze lehet a tanuláshoz. Ezeket azután szint szerint elrendezi, címkézi. Külön összegyűjti a releváns videókat és ahozzáteszi azokat az érdekes kérdéseket is, amik szóba jöhetnek. Mindezeken túl legyárt egy fogalom-térképet is az adott dologról és egy rövid kvízt is, amiben ellenőrizhetjük a tudásunkat.

Izgalmas oldalt indított el a Google, az A Google a Day oldalon (IDE KATTINTVA) minden nap egy-egy olyan kérdést találhatunk, amire némi kereséssel választ kaphatunk. Ugyan a kérdések angolul vannak, de gyakran magyarul is megtalálható rájuk a válasz. A tegnapi kérdés re például (Melyik amerikai alelnök olvasott a görög és latin mellett a ma második leggyakrabban tanult idegen nyelven?), könnyen megtalálhatjuk a választ.

Az oldal érdekessége, hogy rajta az egyes kérdésekkel kapcsolatosan úgy kereshetünk, mintha a kérdés feltevése előtti nap lenne, így a kérdésről szóló weboldalak nem zavarnak meg minket a kutatásban.

Sok kezdeményezés indult már, hogy az internetes jelenlét leggyümölcsözőbb és legmarkánsabb jelenségét, a keresést kihasználja - a szó mindkét értelmében. Most egy pozitív kezdeményezésről számolunk be, hiszen a Sweet search nevű keresőmotor (IDE KATTINTVA található) elve az, hogy csak szakértők által jóváhagyott oldalak között kereshetnek a diákok. Ez jó, hiszen biztosan termékenyebb lesz a keresés, ha nem kell megküzdeni a reklámoktól hemzsegő, valós tartalmat nemigen kínáló weboldalak ezreivel, nem is beszélve a 'keresőoptimalizált' oldalakról. Kérdés ugyanakkor,  hogy nem szűkíti-e le az interneten található információkat túlságosan ez a szolgáltatás. A válasz valószínűleg igen, ezért kizárólag a Sweet search-höz hasonló oldalakra nem érdemes támaszkodni. Van ellenben egy kellemes átmenet, ami nem más, mint a közösségi címkézés, illetve a linkmegosztók (pl. Delicious, vagy Diigo).