Történt, hogy az egyik angol tankönyvben (ráadásul nem is haladó szinten) belefutottunk a Nash-egyensúly fogalmába. Azt kellett elmagyaráznom (és nekik a tankönyv olvasmánya alapján megérteniük), hogy ha egy tengerparti szakaszon egy fagyiárus mellett megjelenik egy másik, az egy idő után azt fogja eredményezni, hogy ... node nem szeretném elrontani annak a játékát, akik esetleg nem ismeri ezt a játékelméleti fogalmat, és szeretné azt lejátszani azt annak az interaktív animációnaka segítségével, amit ehhez gyorsan vibe-kódoltam.

Egy egyszerű, mégis nagyszerű alkalmazást ajánlunk most, amely segítségével egyszerű 'pálcikaembereket' kelthetünk életre. Ha szeretnénk lenyűgözni alsós diákjainkat (nálam felsőben is remekül működött), érdemes kipróbálni. Semmilyen előképzettség nem szükséges hozzá, egy perc alatt kész, és az eredmény garantáltan lenyűgöző :)

A Mixamo oldala (IDE KATTINTVA látogatható meg) egy rendkívül érdekes kísérlet, az Adobe csapatához tartozik, és összesen két dolgot tud: egyrészt tudunk benne elég sok karakter között válogatni, amelyekből kiválaszthatunk egyet. Ez egy elég impresszív oldalon jelenik meg. Miután a karaktert kiválasztottuk, rengeteg mozgást tehetünk rá - pl. ütés, ugrás, vagy szomorúan, magunkba zuhanva ülés), és ezt a két szintet egymásra húzva iszonyú érdekes, ahogy a karakter életre kel. Ezután van pár beállítás (pl. ilyen a karakter két karának a távolsága), és már el is készült a 3D-s karakterünk, akit letölthetünk. A gond itt az, hogy olyan környezet kell hozzá (pl. Unity), ahol ezekből a karakterekből akár videójátékokat lehet programozni. Ez még lehet túlságosan nagy kihívás, ezért meg lehet egyszerűen hekkelni a rendszert, és egy képernyővideót készíthetünk az elkészült 3D-s karakterről. Ezeket egymás mellé rendelve, akár MoviMaker-ben is remek kisfilmeket lehet készíteni :)

Sok alkalmazás van, amely segítségével mozgó képeket (animgif-eket) készíthetünk. A Gickr (IDE KATTINTVA található) is egy ilyen oldal, amely nem sokoldalúságával, hanem egyszerű használhatóságával, és kiszámítható működőképességével hívja fel magára a figyelmet. A működése nagyon egyszerű: feltölthetünk legfeljebb 10 képet számítógépünkről, vagy akár egy Flickr mappából, kattintsunk a 'continue' (azaz 'Tovább') gombra, és már el is készült az animált kép, amelyet le is tölthetünk, vagy online tárolhatunk. Ez utóbbi esetben egy linket kapunk, és online tárolják az animgif-et nekünk, hihetetlenül könnyűvé varázsolva a megosztást. Ami még fontos és szép, hogy YouTube videókból is készíthetünk animált képeket, és nem kell mást tennünk, mint megadni a YouTube videó linkjét, és már készül is a gif. Jó mulatást hozzá! :)

Milyen lehetett egy középkori vár? Milyen részei voltak? Hogyan folyt az élet a várban? Mi történt várainkkal? Megannyi kérdés, ami biztosan érdekli az éppen a Középkorról tanuló diákokat. A Virtuális vártúrák nevű oldal abban segít, hogy mindezt el tudjuk képzelni (IDE KATTINTVA). Megismerkedhetünk várakkal és azzal, honnan tudjuk, mindazt, amit tudunk róluk. Az oldal gerincét egy 26 perces film adja, ami a Magyar Televízióban volt látható. Ideális anyag lehet tanórára, de egyéni feldolgozásra is. Sajnos maga a film az oldalon nem található meg, de szerencsére a YouTube-ról elérhető.

Érdekes és összetett szimulációra bukkantunk az amerikai közszolgálati csatorna a PBS oldalán, a címe Mentőcsónak a Marsra (ITT TALÁLHATÓ) és az ökoszisztémák működésének alapjait tanítja meg. A cél, hogy olyan élő közösséget állítsunk össze, ami l tud jutni egy űrhajóban a Marsra. Ehhez a mikrovilágban sikeres lényeket kell létrehoznunk (megtanulva az élőlények anyagcseréjének alapjait) majd egy legalább három szintű stabil ökoszisztémát kell összeállítanunk.

A Map your future nevű játék (ITT TALÁLHATÓ) segítségével (angolul) eltervezhetjük a jövőnket. A játék nem éppen mai csirke, de még mindig viszonylag igényes külsővel, izgalmas tartalommal várja a tanulókat. Pénzt költhetünk, adót fizetünk, és rengeteg döntést kell hoznunk, mi az, ami belefér, és mi az, ami már esetleg nem. Van egy boldogság-ometer is, amely megmondja, hogy hány egység boldogságot tudunk egyes vásárlásokkal szerezni. Természetesen azt is elmondják, hogy nem minden boldogság mérhető pénzzel, de itt csak a pénzzel mérhető boldogság kap szerepet. Szintén érdekes lehet, hogy nagyon fontos a hang, azaz az instrukciókat hanggal adják, ami konkrét órai használat ellen szól, hiszen káosz lehet egy órán, hacsak nincs fülhallgató a gyerekek fülében.

Talán még mindig nem tudjuk, micsoda forradalmat hozott a digitális filmezés és a YouTube a világba. Nem csakhogy mindenkinek a zsebében ott lapul egy kamera, amivel egyszemélyes stábként készíthet filmeket, hanem arra is létezik megoldás, hogy ezek a filmek bárkihez, bármikor eljussanak. Ahogyan a gramofon megjelenésével hirtelen és alapvetően változott meg a zenéhez való viszonyunk (például egy szimfónia meghallgatásához nem kellett egy zenekart szerezni és így a zene részben háttérdologgá is válhatott), úgy alakul át manapság a filmhez való hozzáállásunk is. Diákjainknak ez már teljesen természetes nyelve.

Ezért is készült egy két oldalas, elsősorban pedagógiai ötleteket felsorakoztató anyag, ami a Windows Movie Maker program osztálytermi használatét járja körül. Az anyag elérhető a Partners in Learning oldalon (IDE KATTINTVA). A letöltéshez regisztrálni kell az oldalon, ami még sok más előnnyel is jár (ERRŐL ITT ÍRTUNK). Ha bárki gondolt már arra, hogy feldobhatná filmekkel az óráját, vagy éppen, hogy kihasználhatná, hogy a diákok zsebében ott lapul egy-egy kamera, nézze meg mi milyen ötleteket kínálunk!

Nemrég mutattuk be a Moovly alkalmazást, amivel nagyon látványos animációkat készíthetünk egyszerűen (ITT ÍRTUNK RÓLA), készítettünk hozzá egy a használatát szemléltető videót is (EZ ITT VAN). Diákjaimnak is megmutattam a programot és azt is, hogy miként kell használni. Készítettem egy minta animációt is a newtoni törvényekről. Szorgalmi feladatnak kapták, hogy maguk is csináljanak ilyen, a mozgástörvényeket ismertető animációkat.

Az elkészült filmek (együtt a témakört bevezető kisfilmmel) IDE KATTINTVA nézhetők meg. Mindegyik viszonylag pontosan szemlélteti a törvényeket, de csak kevés van, ami a bemutatott példától igazán elrugaszkodva, valamilyen eredeti ötlettel állt volna elő (leginkább talán ez és ez). A záródolgozatból az is kiderült, hogy azok, akik készítettek videót, jobban meg tudták oldani a Newton törvényekkel kapcsolatos kérdéseket. Természetesen lehet, hogy azok fogtak neki ennek a szorgalmi feladatnak, akik amúgy is jobban értették, miről van szó, de én azt gyanítom, hogy fordított az oksági viszony. Akik legalább egy órán át foglalkoztak a filmkészítéssel, felmondták a szöveget, jobban meg is értették, hogy miről van szó.

Évekkel ezelőtt mutattuk be a Pivot programot, amivel pálcikaemberkékkel lehetett animációkat készíteni. Most itt van a továbbfejlesztett változata, a Stykz (ITT TALÁLHATÓ). A program teljesen ingyenes és többféle operációs rendszerre is elérhető. Kicsi, nem foglal sok helyet és nem igényel nagy teljesítményt sem a géptől, így ideális lehet öregecskedő géptermekben is.

Az elv ugyanaz mint a korábbi programnál: rajzolhatunk körökből és pálcikákból valamit, majd ezt kockáról kockára mozgathatjuk. A mozgatást segíti az úgynevezett hagymahéj vagyis az, hogy az előző kocka képét halványan látjuk, tudunk ahhoz viszonyítani. Ami nagy újdonság, hogy zárt formákat ki is színezhetünk. Az elkészült művet nem csak filmként, hanem animált gif formátumban is kimenthetjük. Természetesen jó hasznát vehetjük a Styckz programnak napköziben, lyukas órán, délutáni foglalkozáson, ha csak kedvükre játszanak vele a diákok. De készíthetünk mi is gyorsan kis filmeket, ha például szavakat akarunk tanítani. A gifeket interaktív táblán könnyen pakolgathatjuk, így egy történet sorrendjét változtathatjuk meg, a diákok feladtaa pedig az lehet, hogy leírják, mi történik, esetleg dialógust készítsenek hozzá.