Amikor az ember a tanításhoz keres jól használható anygokat, gyakran beleütközik abba, hogy amit megtalál az elég jó, de nem pont olyan, mint amire neki éppen szükságe lenne az órán. Ilyenkor vagy kompromisszumot köt, vagy ha megvan hozzá atudása, nekiáll elkészíteni azt, amit ő igazán szeretne. Így volt ezzel a norvég Oyvind Nydal Dahl is, aki megcsinálta a saját áramkör tervező alkalmazását.

Lenyúltunk a tanárBlog archívumába, és egy régebben írt cikket ajánlunk Október 23-ra.:

Nagyszerű forrásgyűjteményt állított össze az 1956-os forradalom tanulmányozásához az Országos Széchenyi Könyvtár (IDE KATTINTVA. Az oldalon egyfelől meghallgatható a Szabad Európa Rádió minden adása 1956 október 22. és november 12. között. Ezen túl egybegyűjtöttek minden filmet, amit csak lehetett és ezeket egy térképre helyezték el. Remek forrásanyag lehet a tanórákhoz, de a diákoknak is lehetőséget ad arra, hogy jobban megértsék az eseményeket, akár maguk végezzenek kutatásokat.

Valószínűleg még tényleg csak kapargatjuk, hopgy mi mindenre lehet jó a mesterséges intelligencia a tanításban, talán ezért sem véletlen, hgy itt is egymást érik akülönféle ötletek ezzel kapcsoaltban. Most egy olyan felhasználást mutatunk be, ami a képgeneráló eszközoket használta fel. A diákok a légkör kapcsán tanultak a különféle híres szelekről, azok kialakulásáról és jellemzőíről, majd kaptak egy-egy szelet, amiről képet kellett készíteniük, ehhez használhatták fel a mesterséges intelligencia lehetőségeit, így a képek pillanatok alatt készülhettek el.

A napóra egészen csodálatos dolog és biztosak lehetünk benne, hogy sok diák érdeklődését leköti. Mindezek mellett kiválóan használható arra is, hogy a Föld mozgásairól, esetlegesen a geometriai vetületekről tanítsunk vele. Az INNEN LETÖLTHETŐ ingyenes Shadows szoftver arra használható, hogy megunknak is készítsük egyet. Vagy akár sokat és nagyon sokfélét is. Érdemes akár csak arról is beszélgetni a diákokkal, hogy vajon miért pont azokat az adatokat igényli a program, amiket meg kell adnunk neki. Ha pedig valami még komolyabbra vágyunk a programmal akár asztrolábiumot is készíthetünk magunknak.

Oláh Evelin írása

Hon- és népismeret tanításakor rendszeresen felmerülő feladat a múlt és a jelen megfelelő összekapcsolása, annak érdekében, hogy a diákok összefüggéseket ismerjenek fel a népi- és a korunk hagyományai között. A 2018-2019-es tanév második félévében arra vállalkoztam, hogy mindezt egy technikai projektben valósítom meg, ami heti egy órás tantárgy esetében különösen nagy kihívást jelentett.

Hogyan segítheti az állam a tanárok munkáját? Például úgy, hogy egybegyűjt mindenféle óravázlatot, eszközt, anyagot, amit az általános iskolában használni lehet. Ezt tette az ír oktatási minisztérium is 1998-tól kezdve, így jött létre a Scoilnet gyűjtemény (IDE KATTINTVA). Nem csak angolosoknak érdemes körülnéznie, mert nagyon sok remek ötlet van itt a helyesírási tesztektől az internetbiztonságon át egész német nyelvleckékig és a testnevelőknek szánt anyagokig.

Gyakran lehet hallani, hogy a 21. században milyen fontos a művészeti készségek, a kreativitás fejlesztése. (Ennek nagy harcosa Sir Ken Robinson akinek nem régen jelent meg erről könyve is) és aki már számos TED elődásban hangoztatta nézeteit.) Többek között ezért is kezdenek néhol a STEM (tudomány-technika-mérnökség-matematika) helyett már a STEAM megközelítésről beszélni (ugyanaz, csak még a művészet is hozzá van rakva). Az egyszeri tanrának azért továbbra is dilemma lehet, hogy mégis miként lehet a művészeteket jól beleilleszteni más tantárgyakba is. Nos, mutatunk rá 1700 ötletet!

Ahogy egyes metálzenekarok is néha adnak erőstés nélküli, unplugged koncertet itt a TanárBlogban is bemutatunk olyan ötleteket, amikhez semmilyen komoly technikára, számítógépre nincsen szükség. Most éppen egy olyan játékot, ami az összeadást és az osztást segít gyakorolni, kellően kaotikus és mozgalmas, minimális előkészítéssel és tíz perc alatt lezavarható. Remek bemelegítő játék lehet vagy elővehetjük akkor, ha eg kicsit mozgatni akarjuk a diákokat az óra közben.

Nem először írunk a remek Hacking STEM projektekről, amikben diákok maguk készíthetnek kísérleti eszközöket és végezhetnek el vizsgálatokat filléres eszközök felhasználásával. Most az oldalon négy új foglalkozás is megjelent, amik mind valamilyen módon az óceánokhoz kapcsolódnak és kapcsolódnak a BBC óceánokat bemutató ismeretterjesztő sorozatához. A már megszokott módon találhatunk itt óravázlatot, építési útmutatót, bevásárlólistát, a szükséges programokat és fájlokat. Mindezt IDE KATTINTVA érhető el.

Vajon milyen idővel nyerhető meg az 1000 méteres korcsolyaverseny az olimpián? És a matematika segíthet a kiszámolásában? Természetesen! A Hacking STEM csapat legújabb foglalkozásában (IDE KATTINTVA) a diákok kiszámolhatják, mi lehet a várható eredmény. Ehhez egy csinos Excel tábla is a segítségükre van, amiben animálva is megnézhetik, az egyes sebességekkel futott versenyeket. Érdemes 1-2 órát rászánni!