Élj érdekes időkben
Hírek - 2025. június 21.
A valójában nem kínai átok szerint: Élj érdekes időkben!, úgy tűnik elsőként a brit politikus, Joseph Chemberlain mondta, de ő is kínai mondásnak tulajdonította. Akárhogyan is, az biztos, hogy aki ma oktatással foglalkozik, az bizonyosan érdekes időkben él, annak minden pozitívumával és negatívumával együtt. Szemünk előtt lakul át az, hogy mit jelent egyáltalán tudni valamit, milyen képességekre van szükség ahhoz, hogy valaki boldoguljon az életben és mi lehet egyáltalán az iskola szerepe. Természetesen arról van szó, ahogyan a mesterséges intelligencia érinti az oktatást. Jelen pillanatban mindenki csak kapkodja a fejét és jellemző, hogy az egyik legnagyobb hazai portálon két egymást követő napon jelent meg olyan cikk, ami szerint ezt kellene tanítani a diákoknak, mert ez a jövő és ami szerint be kellene tiltani, mert tönkreteszi az agyat. Ilyenkor jó, ha van valami fogódzó, ami a spekuláció helyett a tényekről próbál beszélni, szerencsére vannak kutatók, akik azzal foglalkoznak, hogy milyen hatása is lehet az AI-nak és vannak tudományos szaklapok, amik az ellenőrzött kutatásokat adják közre. Egy ilyet mutatunk most be.
Tavaly februárban jelent meg a Nature Scientific Reports című kiadványában a cikk, amit egy finn és egy norvég kutató jegyzett, a címe már elég sokat elárul A legjobb emberek egyelőre jobbak a kreatív divergens gondolkodás teszten, mint a mesterséges intelligencia. A kutatók egy klasszikus kreativitás tesztet, az alternatív használat tesztjét adták embereknek és különféle AI modelleknek is. A dolog nagyon egyszerű, viszonylag rövid idő alatt mondjanak minél több és minél többféle felhasználási módot valamilyen hétköznapi tárgyra (jelen esetben ez a kötél, doboz, ceruza és gyertya volt). Ezután az ötleteket kétféle módon is értékelték, egyszer emberek osztályozták le, hogy mennyire sokfélék az adott válaszok, de használtak erre a kreativitás kutatásban már elfogadott szemantikus távolságmérő eszközt is, ami számszersítette a válaszok sokféleségét (egyébként itt ingyenesen használható is). Érdekes módon az emberek szubjektív értékelése kicsit jobb volt, mint a mérőeszközé, de összességében nagyon hasonlóan ítélték meg a válaszokat. A chatbotok (ChatGPT 3.5, ChatGPT 4 és Copy.ai) átlagosan szignifikánsan jobban teljesítettek az embereknél. Amikor viszont azt nézték, hogy milyen a különbség a legdivergensebb, legsokfélébb, tehát legkreatívabb válaszok között, akkor már nem volt valós különbség. Sőt, az emberek válaszaiban sokkal nagyobb volt a szórás, a legjobb emberek tehát jobbak voltak a gépeknél. Persze nem sok jót ígér, hogy a szerzők a címbe is berakták az egyelőre szót, könnyen lehet, hogy ma már nem ez a helyzet…
Mi a tanulsága mindennek az iskolai mindennapokra nézve? Egyfelől az, hogy muszáj fejleszteni az olyan képességeket, amik korábban csak másodlagosnak tűntek, mint amilyen például a kreativitás. Ha azt akarjuk, hogy a diákjaink felvegyék a versenyt a mesterséges intelligenciával, akkor nem elég, ha csak átlagosak ebből a szempontból. A másik, hogy a kreativitás mint képesség mellett legalább olyan fontossá válik a kreativitás felismerésének képessége. A mesterséges intelligencia szakmányba fogja nekünk gyártani a nem rossz válaszokat, megoldásokat mindenre, de felismerni ezek közül az igazán kreatívakat még egy darabig a mi dolgunk lesz és fontos, hogy erre a feladatra felkészítsük a diákjainkat.
A cikkre Bereczki Enikő hívta fel a figyelmünket a Digitális Témahét konferenciáján.
