A régi fényképek lenyűgözőek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a Fortepan archívum, a régi amatőrfotók fantasztikus kollekciója. Írtunk róla (ITT), bemutattunk egy rá épülő foglalkozást (ITT), egy térképes változatot (ITT) és egy időmozaikot (ITT). Most azonban nem erről lesz szó, hanem arról a gyűjteményről, amit Budapest Főváros Levéltárának oldalán találtunk.

A Fotómesék (IDE KATTINTVA) egy-egy képhez komoly hátteret is ad, izgalmas információkat, értékes részleteket. Legyen szó IV. Károly koronázásáról, a Milleniumi ünnepségek vagy éppen május 1-jei felvonulás. Van, hogy egy-egy témát több kép is bemutat, mint például a lebombázott Budapestet vagy az Eucharisztikus Világkongresszust.

A blogokat olvasgatva, illetve a Pedagógia-online beszélgetéseit hallgatva azon tűnődtem, hogy vajon milyen hidakat is kellene vernünk és kik / mik közé nekünk, akik az oktatás szereplőinek tartjuk magunkat. Adott mindenek felett a kutató, aki a neveléstudománynak igencsak örül, meg él is belőle (ha szerencséje van), és olyan dolgokkal foglalkozik, amit szeret. A beszélgetésben Nahalka István mondta, hogy a pedagógusok (az egyenlet másik oldalán) ugyanakkor szakirodalmat egyáltalán nem olvasnak. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy netán a neveléstudomány szakkifejezéseit sem tudják helyesen használni, máris kitárul az a szakadék, ami főlé hidat illene verni. A  'lövészárkokban' dolgozó, adminisztrációtól, a leépítésektől, az óraszám emelésétől, és ki tudja mitől nem sújtott pedagógus társadalom van tehát a másik oldalon, akit egyfolytában továbbképzésekre küldözgetnek ráadásul, ahol semmi használhatót nem kapnak. Márpedig nekik a gyakorlati, kézzelfogható ötletekre, receptekre volna szükségük, nem pedig (számukra gyakran teljesen marginális) kutatások statisztikai elemzésének részletes bemutatására. Különben is, az egyetemi katedrán állók 'soha nem láttak élő gyereket osztályban'.

Biztosan sok igazság van mindkét oldal véleményében, most azonban - ha nagyon figyelünk - egy újabb szakadék van kialakulóban; a technofóbok és a technofilek egyre nehezebben kibékíthető ellentéte.

A képregénykészítés nagyszerű elfoglaltság lehet az órán. Jól használhatjuk dialógusok tanítására, vagy bármiféle téma, könnyed, játékos feldolgozásához. Az interneten külön kultúrája alakult ki a LEGO képregényeknek, ilyeneket mutat be a Flood blog is (ITT) , de most egy olyan online eszközt mutatunk be, amivel Lego képregényeket készíthetünk.

A LEGO oldaláról elérhető LEGO Comic Builder (IDE KATTINTVA) segítségével gyorsan rakhatunk össze képregényeket, amiknek a szereplői LEGO figurák. Kiválaszthatjuk az elrendezést, a hátteret, tárgyakat épületeket (persze LEGOból) és a szereplőket is, ezeket forgathatjuk, beállíthatjuk különféle pózokba. Ezután már csak a szövegeket kell megírnunk. Sajnos az oldal nem birkózik meg a ő és ű betűkkel, de a többi ékezetet jól viszi. Az elkészült képregényt pdf állományként tölthetjük le.

Talán mindenki hallott már a Microsoft forradalmi szerkezetéről a Kinectről. Egy olyan mozgásérzékelős irányítórendszerről van szó, aminél nincs szükség semmilyen speciális kütyüre, a rendszer ételmezi az emberi test mozdulatait. A hardver eredetileg az XBox játékkonzolhoz jött ki, és elsőként vicces játékok irányítására lehetett használni. Már akkor feltűnt a szakértőknek, hogy a kütyü csatlakozása egyszerű USB és a rajta átfolyó adatok nincsenek titkosítva, így könnyen használható akár egy PC-vel is. Nem sokat kellett arra várni, hogy lelkes amatőrök előálljanak különféle megoldásokkal, amikkel a Kinect mindenféle számítógéphez csatlakoztatható.

A napokban azonban a Microsofti bejelentette (ITT) hogy hamarosan kiadja a Kinect Windows fejlesztői készletet, amivel a programozók használatba vehetik a Windows 7-hez kapcsolt Kinectet. Ráadásul a nem üzleti célú felhasználásra mindezt ingyenesen tehetik. Ha bárki számára nem egyértelmű még, hogy az oktatásban ez milyen áttörést jelenthet, nézze meg az alábbi kis filmet, amelyben összegyűjtöttek párat a már eddig elkészült oktatási Kinect alkalmazásokból:

Nagyon szeretem azokat az alkalmazásokat, amelyek segítenek elkerülni a videók feltöltésével, szerkesztésével, konvertálásával kapcsolatos nehézségeket, amelyek szinte teljesen elveszik néha az ember kedvét a munkától - vírusos pendrive-on behozott házi videók, 200 MB-os 1 perces bemutatók, vagy rengeteg szabály és technikai részlet egyeztetése - mindkettő az oktatás, tanulás rovására megy ilyenkor. Ezért is tetszett meg az Intervue.me nevű oldal, amikor a minap olvastam róla (ITT TALÁLHATÓ), hiszen itt nem kell mást tennünk, mint egy kérdést feltenni, megadni a címét (linkjét) a diákoknak, akik otthonról, saját webkamerájuk segítségével tudnak válaszolni a kérdésre videó üzenetek formájában. Elég cool!

A Tsunami Maps (ITT TALÁLHATÓ) érdekes, és jól használható ha éppen a cunamikról, vagy azok hatásáról van szó. Ki kell választanunk egy epicentrumot, meg kell határoznunk a rengés erősségét (mindezt egy valódi térképen!) majd modellezhetjük az általunk virtuálisan generált cunami hatásait. Frappáns választ ad például az oldal arra, hogy mennyi esélye lehet egy cunaminak itt, Magyarországon.

Ahogy kezdünk megbarátkozni a Twitter szolgáltatással, úgy látjuk egyre több hasznát is. Nagyszerű eszköz az információszerzésre, hogy tudjuk, mi van a világban és mi van a barátainkkal, de ennél sokkal több is. Nagyszerű eszköze lehet a visszajelzésnek is. ehhez nincsen másra szükség csak egy közös címkére, úgynevezett hashtagre. Ha például a Kodály Iskola sulinapjáról van szó, akkor ez lehet a #kodalynap. Ezek után könnyen megjeleníthetünk minden olyan üzentet, amiben ez a címke szerepel és máris van egy, az sms-falakhoz hasonló visszajelző rendszerünk.

Korábban említettük a Twijector alkalmazást, ami pontosan ezt teszi lehetővé (ITT ÍRTUNK RÓLA). A NYESZE konferencián ki is próbűltuk, remekül működött. Ugyanezt tudja csak sokkal látványosabban az Another Tweet on the Wall (IDE KATTINTVA). Itt is csak meg kell adnunk a követni kívánt címkét és máris jelennek meg sorra az üzenetek. Különbség a korábbihoz képest, hogy itt a legutóbbi néhány váltakozik folyamatosan, tehát egy állandó mozgó, változó, izgalmas felületet látunk még akkor is, ha éppen nem ír senki semmi újat.

Megújult, és már-már ijesztően sok (és sok fajta) anyagot tartalmaz a National Geographic új oktatási portálja (ITT TALÁLHATÓ). Eddig is sok érdekességet kínált a 'Natgeo', de ez most egészen más. Érdemes kiemelni például az enciklopédiát, ahol rengeteg jelenség, tény, érdekesség okáról, hasznáról, tulajdonságairól találhatunk képekkel, videókkal, multimédiás extrákkal gazdagon (de nem öncélúan!) illusztrált szócikkeket. A Mapmaker nevű interaktív térképkészítő alkalmazás külön posztot is megérdemelne - készen kapott térképekkel dolgozhatunk a világ minden tájáról. Egyetlen kattintással válthatunk műholdképre, vagy éppen tehetjük fel az éghajlati térképet a Mapmaker-re. Mindez természetesen csak a jéghegy csúcsa, szinte minden természettudományos tárgyhoz találunk hasznos kiegészítőket.

Ez sajnos most csak angolul van, úgy viszont érdekes. A BBC-vel kapcsolatban gyakran van olyan érzésem, hogy picit nehézkes az anyagokhoz férni, a végén ugyanakkor mindig azt gondolom valahogy, hogy megérte a macera. Most a Lab UK néven elindított (IDE KATTINTVA található) oldalt ajánljuk minden angolul tudó figyelmébe, hiszen egyrészt tanulhatunk belőle a megadott témákban elkészített profi kivitelű tesztekből (pl. mennyit tudunk a pénzről, vagy éppen mennyire szeretjük a kockázatot az életben) - magunkról is, másrészt a kulturális beágyazottsága miatt azokat az információkat tudjuk meg, amelyeket egy angolnak tudni kell a pénzzel kapcsolatban a mindennapi életben. És ez már megéri! A macera, mert ugye azt is ígértem: csak regisztráció után működik az oldal, és van néhány olyan személyes kérdés az elején, amit pl. párban diákokkal nem biztos, hogy szívesen átbeszéltetnék. Ezt előtte nézzük meg, és vagy adjunk hamis válaszokat (szegény felmérés-készítők), vagy bízzuk rájuk.

Sok mindenben megpróbálja felvenni a Microsoft a versenyt most már a 'felhőben' is versenytársaival. Ennek egyik jele a OneNote nevű, multimédiát értő, közösen és akár online kapcsolat nélkül is szerkeszthető alkalmazás. Bár a Google Docs pl. sokkal elébb készült el, és ezért népszerűbb is, próbálgatva a OneNote-ot, úgy láttuk, hogy ugyanazt biztosan tudja. Természetesen a Microsoft is igyekszik bemutatni, hogy ez az újdonság hogyan használható a mindennapokban, ezért elkészített egy - a OneNote-tól függetlenül is teljesen érdekes - közösen szerkesztett OneNote weboldalt, amelynek 40 nap alatt a Föld körül címet adta. A koncepció: 40 város 40 bloggerével készítettek szubjektív utazási prospektust, majd ezeket közös felületen, a OneNote segítségével összefésülték. Informatív, érdekes, és még jól is néz ki minden a Bing térképeken. Az oldalt mint Microsoft újdonságot is érdemes nézni, de nyelvórán kiváló projekt kerekedhet belőle. Végül a link: IDE ÉRDEMES KATTINTANI.