Arról már sokat beszéltünk, hogy diákként (esetleg tanárként) mire lehet, érdemes, kellene stb. használni a Facebook-ot. Egy infografika abban nyújt segítséget, hogy vajon a szülők miként állnak a közösségi oldalhoz. A megkérdezett (amerikai) szülők 55%-a használja az alkalmazást arra, hogy kövesse gyermeke életét (vagy kémkedjen utána- nézőpont kérdése), ebből 11% kifejezetten azért csatlakozott a közösséghez, hogy a csemetéjén tartsa a szemét. Leginkább az állapotfrissítéseket olvassák (40%), de a betegelt képek között is sokan tallóznak előszeretettel (29%). Mindösszesen 16% jelöli be a gyerekét, 4% viszont elutasításra talál. És hogy mindezt miért teszik? Közel 40% úgy érzi, hogy nagyon félti a gyerekét, de vannak sokan, akik másképpen nem is tudnak tájékozódni junior mozgásáról. Érdekes még, hogy elég sokan kémkednek elsősorban azért, hogy elkerülhessenek kínos helyzeteket a családban. Külön érdekesség ugyanakkor, hogy nem a Facebook a szülők első védelmi vonala, hiszen 76% rendszeresen ellenőrzi a böngészőben az előzményeket (azaz ellenőrzi, hogy az utód milyen weboldalakat nézett meg), és 23% még attól sem riad vissza, hogy az elküldött levelek mappában böngészgesse gyermeke levelezését. Az persze a másik oldal, hogy Amerikában 13 év a korhatár, amely felett valaki pl. a Facebook-ra regisztrálhat, de azért becslések szerint 7.5 millió 13 éven aluli van az oldalon. 20 millió felhasználó pedig 18 éven aluli. A tanulság: az internet fantasztikus lehetőségeket rejt a minden lében kanál szülőknek, vagy - ha úgy tetszik - segít megvédeni a gyermekünket (esetleg még az esti beszélgetést is kiválthatjuk néhány jól irányzott kattintással).

Ahogy ígértük, a TanárBlog Nyári Akadémia tapasztalatait összefoglaló sorozatunk folytatódik. A mai írás az IKT órákon tapasztaltakról szól majd. A kérdés igazából ez: ki és hogyan tudja a fiatal, lelkes, de gyakorlatlan tanároknak megtanítani az IKT használatát, vagy - ahogy majd látjuk - még inkább az, hogy a fiatal lelkes tanárok hogyan tudják (akár egyedül) megtanulni az IKT használatát. Érdekes tévhitek, ellentmondások, gyakorlati tanácsok a lapozás után!

Sokat írtunk már a Microsoft Partners in Learning Institute elnevezésű konferenciájáról, de annyi minden történt ott, hogy még bőven van miről írni. A négy nap egyik legizgalmasabb része a TeachMeet nevű program volt. Ez az amerikai innovatív tanárok fórumával közös program volt, pontosabban egy olyan program, amit a nemzetközi résztvevők tartottak az érdeklődőknek. Mint kiderült a forma, a TeachMeet 2005-ben született Skóciában, de azóta már szerte a világon tartanak ilyen alkalmakat.

A koncepció egyszerű: tanárok beszélnek tanároknak olyan dolgokról, amiket ők csináltak, sikeresnek, jól működőnek vagy éppen ellenkezőleg, problémásnak, nehéznek találtak. Az alkalom lényege, hogy nagyon laza, oldott hangulatban történik és a klasszikus változatban az egyes előadások kifejezetten rövidek, gyakran csak három percesek, az előadók sorrendjét is sorsolják. Három perc valóban csak arra elegendő, hogy az ember bedobjon egy ötletet, felvessen egy problémát. Természetesen igazán fontos az egyes előadások közti szünet, a kávézás, ahol beszélgetni lehet az előadókkal, egymással.

Véget ért a TanárBlog Nyári Akadémia 4x1 hetes bentlakásos képzése. Kiszámoltuk: 32 angoltanár, illetve 9 külföldi 'tanársegéd' összesen 800 óravázlatot állított össze, ebből 200 IKT-s óra volt. Három mentor tanár segített az órák összeállításában, majd látogatta az órákat egész délelőtt. Fontos, hogy az órák 'valódi' órák voltak, azaz (ahogy az egyik résztvevő fogalmazott) igazi 3D-s gyerekeket kellett tanítani. Délután mindenkivel átbeszéltük azt, amit az órán láttunk, majd a tapasztalatok fényében kezdődött a másnapi órák tervezése. Az egy hét alatt együtt készültünk, egymást segítve dolgoztak a résztvevők, mi pedig, a mentorok (vagy 'dementorok', ahogy már az első héten hívtak minket) segítettünk, kritizáltunk, ajánlottunk könyveket, IKT eszközöket, weboldalakat és mindent, amire még szükség lehetett. Mire jutottunk? Nos, erre a lapozás után próbálunk meg rövid összegzést adni (bár ez még csak az első rész, nemsokára következik a folytatás).

A TanárBlog kiskönyvtár legújabb tagja a természettudományokat tanítóknak szól. 52 ötletet, foglalkozásvázlatot, megoldási javaslatot gyűjtöttünk össze benne. Mindegyikben közös, hogy már teszteltük élesben, valódi osztályteremben, valódi gyerekekkel. Reméljük mindenki talál benne egyet-kettőt, ami érdekes lehet számára.

Jó olvasgatást!

Korábban írtunk már azokról a képekről, amik a Fortepan amatőr fotóit helyezik a mai környezetbe (ITT). Amikor még csak azt láttam egyszerűen csak le voltam nyűgözve és szomorkodtam, hogy ilyet csinálni azért csak egy valódi profi tud. Azután rátaláltam a Dear Photograph nevű oldalra (ITT VAN), ahol pontosan ilyen, a régi képet a mai környezetbe helyező képeket gyűjtenek össze.

Kiderült, hogy nem is igazi ördöngősség a dolog, így aztán gyorsan készítettem egyet a telefonommal, alant látható nagyobban. Elindulhatnak hát a diákok fényképezőgéppel vagy mobillal és régi fényképekkel felszerelkezve. Nagyszerű helytörténeti projekt lehet ilyen képeket csinálni, azután esetleg elhelyezni a Google vagy Bing térképen. De az is izgalmas lehet, ha egy élőhely aszpektusait úgy mutatjuk be, hogy így illesztünk egymásba képeket.

Aki próbált már olyan videót felvenni, amin beszélnie kellett, az tudja, hogy nem véletlenül tanulnak négy évig a színművészetin. Az ember a legegyszerűbb webkamerás felvétel közben is belebotlik a mondandójába, belekavarodik egy mondatba, aztán dobhatja el az egészet és kezdheti előröl a felvételt. Így volt ez eddig, de most már van megoldás. A Cueprompter nevű oldalon (IDE KATTINTVA)egy online súgógépet találunk.

Megírhatjuk előre a szöveget, időzíthetjük, vagy beállíthatjuk, hogy kattintásra lépjen tovább. A felvételkor nincs más dolgunk, mint kedvesen a webkamerába nézni és felolvasni a szöveget, ahogyan azt a világ minden tévébemondója teszi.

A mellékelt Notebbok állomány a szintén mellékelt flash programot tartalmazza. Az ökológiai problémák, globális kihívások tanításánál vehetjük hasznát. A klasszikus közlegelők tragédiáját játszhatjuk le vele. Érdemes az osztályt csoportokba osztani és minden fordulóban megkérdezni a csoportokat, akarnak-e új állatot venni vagy sem. Az esetek döntő többségében pár forduló alatt kipusztul minden. Miután ezt lejátszottuk, elmagyarázhatjuk a diákoknak, hogy sok globális erőforrással ugyanez a helyzet.

A mellékelt flash állományt lejátszhatjuk a böngészőben vagy beilleszthetjük egy interaktív táblás tananyagba. A program az evolúciót modellezi egy egyszerű, de látványos mechanizmussal. Az általunk változtatható paraméter, ami tulajdonképpen az állatok környezetét jelzi, amihez alkalmazkodniuk kell, a háttér színe, ezt állíthatjuk be a három alapszín keverésével.

A képernyőn 100 állat bolyong, minden generációban az az 50 marad életben, melyek színe a legjobban hasonlít a háttérre. Ezután minden életben maradott állatnak születik egy-egy utóda, amelynek a színe egy kicsit eltér a szülőétől. amint látható a generációk előrehaladtával az állatok színe egyre jobban hasonlít a hattérre.

Ez a cikk tulajdonképpen csak azért jött létre, hogy innen elérhető legyen két állomány. Mindkettő a diverzitéással kapcsolatos. Az első egy flash fájl, amit bármely böngészővel lejátszhatunk vagy akár a Notebbok-ba is beilleszthetünk. Ezen egy mezőre rakhatunk le különböző fajú élőlényeket, majd azokra kattintva akár el is tüntethetjük őket, mindeközben nézhetjük, hogy alakul az életközösség diverzitása.

A másik egy Excel állomány, ezt terepi vizsgálatokhoz tudjuk használni. Egyszerűen be kell írnunk, hogy az adott területen az egyes fajokból hány egyedet találtunk és már meg is kapjuk a terület diverzitásánakértékét.