Sokak szerint helyesebb lenne úgy megfogalmazni: mi mindent NEM csinálnak a diákjaink az interneten. Gyakorlatilag semmi nem szabhat határt annak, amit az interneten csinálni lehet. És mégis; ha valaki rendszeresen jön-megy gyerekek között, egy idő után az az érzése támad, hogy egyáltalán nem használják olyan sok dologra a világhálót, mint ahogy azt gondoljuk, vagy - talán még rosszabb - mint ahogy azt tehetnék. Egy rövid, asszociációs feladattal próbáltuk megtudni, hogy mi is az, ai 'zsigerből' jön a gyerekeknek, ha az internetről van szó. Összesen majdnem 40 15-17 éves diák vett részt a felmérésben, amelyben két feladatuk volt: először le kellett írniuk, hogy milyen oldalakat néznek a leggyakrabban, majd azt kellett megmondaniuk, hogy szerintük a többiek melyik oldalakat írták. A két lista eredményeit külön-külön összesítettük, majd egy beszélgetés során próbáltuk meg az eredményt árnyalni. A lapozás után található egy rövid összefoglalás arról, amit találtunk, illetve amit ez talán jelenthet.

Köszönjük a TanárBlog olvasóknak, hogy segítettek nekünk és részt vettek az interaktív tábla használatáról, a képzések hatékonyságáról készített felmérésünben. A kérdőívet 5 nap alatt közel 700 olvasónk töltötte ki, ezért rendkívül hálásak vagyunk. Többen kérdezték e-mailben, illetve kommentekben, hogy mikor küldjük az ígért az 50 interaktív táblás ötletet tartalmazó Interaktív Tábla Tippek Tárháza kiadványt. A PDF könyv küldése nem automatizált, hanem mi fogjuk egyesével minden falhasználónak elküldeni. Terveink szerint 1-2 napon belül elkezdjük a terjesztést, azaz nemsokára meg fog érkezni a kiadvány mindenki postaládájába! Az ASUS netbook-ot pedig a kérdőív lezárása után (várhatóan a tanév utolsó hetében - június 13 és 18. között) sorsoljuk ki majd! Ha bárkinek kérdése van, vagy szeretne velünk kapcsolatot felvenni, továbbra is szeretettel várjuk a leveleket a tanarblog(kukac)gmail(pont)com címen!

Új, fontos fogalom született, a neve 'digitális jóhír', és már most sokan azt rebesgetik, hogy ezt talán iskolában is tanítani kellene. Gondoljunk bele: a most 16 évesen felelőtlenül a Facebook-ra feltett, ránk nézve már felnőtt szemmel nem annyira hízelgő képeket soha nem tudjuk letörölni, illetve mindig felkutathatók lesznek. Már ha valaki fel szeretné ezeket kutatni. Márpedig úgy néz ki, hogy egyre többen végeznek (és végeztetnek) online kutatást egy állásra jelentkezőről. Ehhez nem is mindig kell nagy apparátus, hiszen például az Openbook nevű oldalon gond nélkül kereshetünk a Facebook állapotfrissítések között. Meglepő, hogy mennyire nem figyelnek még a felnőttek sem arra, hogy mi mindent tesznek nyilvánossá magukról. Egy kutatás nemrégiben kimutatta, hogy a Facebook felhasználók kb. 47%-ban tesznek közzé nem szalonképes kifejezéseket nyilvános oldalukon. Gyakran találhatunk 'milyen szemét ez a tanár', vagy 'gyűlölöm a főnökömet, ezt a primitív állatot', jellegű kiírásokat.

Ugyan sokszor elhangzik, hogy mennyire mostoha helyzetben van a könyvkiadás és különösen a gyermekkönyvek kiadása, valójában nem is annyira borzasztó a helyzet. Nincsenek nagy állami mamutkiadók, mint korábban a Móra, de annál több a kis érdekes és feltörekvő kiadó. Nem tudok statisztikákat, de felteszem, hogy több gyerekkönyv jelenik meg ma, mint harminc éve (még én is társszerzője vagyok egynek).

Éppen ezért annak a tanárnak, aki szeretne naprakész maradni a gyerekirodalomban kifejezetten nehéz dolga van. Sok kiadót, sok könyvet kellene ismernie, hogy akár diákjainak ajánlani tudja a megfelelőt. Szerencsére itt sincsenek segítség nélkül. A weben több olyan oldal is megtalálható, amik híreket, kritikákat adnak közzé a gyerekirodalom újdonságaiból, most ezek közül mutatunk néhány nagyszerűt:

Kinézetében profi, megközelítésében civil a Könyvmutatványosok oldala (IDE KATTINTVA). Interjúk, kritikák, hírek, mindez egy tizenpár fős, lelkes szerzőgárdától. Az oldal érdekessége a mesefolyam, ahol jeles szerzők új meséi kapnak helyet.

Tegnap volt a Nemzeti Összetartozás Napja, a trianoni szerződés aláírásának évfordulója. Noha az esemény politikai megítélése igen sokrétű, abban nincs vita, hogy olyasmiról volt szó, ami azóta is meghatározza hazánk sorsát. Nem könnyű ezt a témát alaposan és objektíven bemutatni, minden segítség jól jöhet hozzá.

2006-ban készült el Trianon szindróma című film, aminek fő szakértője Ablonczy Balázs, aki könyvet is írt a témáról. A 95 perces film, amiben mai történészeink szína-java megszólal teljes egészében megtekinthető az IndaVideó oldalán (IDE KATTINTVA). Érdemes lehet rá szánni két történelem órát, de a differenciálás jegyében ki is adhatjuk a legérdeklődőbb diákoknak. A filmet még a saját blogunkba vagy digitális osztálytermünkbe is beágyazhatjuk. Így:

Talán még vannak, akik emlékeznek az episzkópra. ez a jókora masina arra volt hivatott, hogy egy könyvből képeket vetítsen ki. Szemben az írásvetítővel ehhez nem kellett átlátszó fólia, nyugodtan lehetett a meglévő ábrákat használni. Jókora egy dög volt és természetesen zúgott, mint a veszedelem. Mára már (akárcsak népszerűbb testvére az írásvetítő) kiment a divatból. Az írásvetítőt felváltotta a projektor, az episzkópot pedig a dokumentumkamera.

A dokumentumkamera nem egy olcsó mulatság, de az Inscrutables oldal érdekes otthoni barkácsmegoldást ajánl helyette (ITT LÁTHATÓ). Nincs más dolgunk, mint egy kicsit jobb minőségű webkamerát (legalább 2 megapixel felbontásút, az ilyenek már 400 forint körüli áron beszerezhetők) rászerelni egy régi asztali lámpa vázára. A használathoz javasolt a Debut program használata, amivel a webkamera képét könnyedén kivetíthetjük. A programot IDE KATTINTVA tölthetjük le.

Korábban már írtunk a magyarfejlesztésű Webcam Laboratory szoftverről (ITT) és nemrég még egy mérést is bemutattunk vele (ITT), a program lehetőségei olyan sokrétűek, hogy bőven lehet új dolgokat csinálni vele. A szoftver többféle modult tartalmaz, amik a tanórai mérésekben felhasználhatók. Tulajdonképpen egy teljes számítógépes labort kapunk vele együtt.

Ez alkalommal az útvonalkereső modult használjuk ki mégpedig állatok, konkrétan halak viselkedésének vizsgálatára. Nincs nagyon más dolgunk, mintkülönféle halak akváriumára irányítani a kamerát és rögzíteni az állatok mozgását. Nagyon tanulságos lehet megviszgálni, hogy mennyire más eredményt kapunk ha kisebb vagy nagyobb testű halakról van szó. Mindezt bemutatjuk egy videóban is:

Az igazi netdinoszauruszok még emlékeznek azokra a szép időkre, amikor egy animált gif képpel az internet királya lehetett valaki. Sok bit lecsorgott azóta a magyar gerinchálózaton és jó ideje elvárás már, hogy egy oldal legyen olyan webkettes kinézetű.

Most ahhoz adunk segítséget, hogy miként tegyük a saját oldalunkat is minél inkább ilyenné. Tíz olyan generátort szedtünk össze, amivel igazi webkettő-hatást érhetünk el.

1. A webkettes oldalak sajátja a címsorban megjelenő kis képecske, a favikon, ami képben is beazonosíthatóvá teszi, merre járunk éppen. Ilyen kis képet készít nekünk a favIcon Generator (IDE KATTINTVA). Az álatalunk feltöltött képből elkészíti a kis képecskét és még a kódot is megadja, amit például a blogunkba illesztve felhasználhatjuk.

Szeretne egy Asus Eee netbookot? Szeretné megkapni az 50 interaktív táblás ötletet tartalmazó Interaktív Tábla Tippek Tárháza kiadványt? Ehhez nem kell mást tennie, mint kitölteni egy rövid kérdőívet IDE KATTINTVA az IKT használattal kapcsolatos tapasztalatairól.

A kérdőívet kitöltőknek elküldjük legújabb pdf könyvünket, amiben csupa olyan ötletet gyűjtöttünk egybe, amit akár azonnal felhasználhat az interaktív táblával történő tanításban. Ezen túl, kisorsolunk egy ASUS 1001PX-BLK167S EEE-PC netbookot is azok között, akik válaszolnak a kérdésekre. Nincs más hátra: KATT IDE! Az akció péntek 14 óráig tart, a boldog netbook tulajdonost a jövő héten értesítjük.

A memory játékot mindenki ismeri, ebben a Notebook állományban is ezt játszhatjuk. A csavar, hogy nem azonos képeket kell keresni, hanem az aminosvakat kell a nevükkel párosítani az első oldalon, a másodikon pedig a citromsav-ciklus vegyületeit kell a nevükkel összehozni.

Összefoglaló órára, ismétlésnek kifejezetten jó mulatság.