Itt a TanárBlogon lelkesen írtunk többször is az infografikákról (például ITT és ITT). Az információk, statisztikák adatok látványos, szemet gyönyörködtető tálalásáról van szó. Olyan grafikai megoldásokról, amik könnyen érthetővé tesznek akár bonyolult koncepciókat is.

Az ilyen infografikák elsőként a különféle magazinokban, hetilapokban jelentek meg és mutattak be komplex összefüggéseket látványosan. Most az Economist című lap honlapján egy lépéssel tovább ment és videógrafikákat készített, amik videóban látványosan mutatnak be adatokat, összefüggéseket. ezeket az economist saját Youtube csatornáján lehet megtekinteni (IDE KATTINTVA).

A SnagLearning oldalán (IDE KATTINTVA) nagyon sok dokumentumfilmet találhatunk különféle témákban. A filmeket témakör és szint szerint is kategorizálták, vannak olyanok, amik kifejezetten kicsiknek készültek és olyanok is, amik a felsőoktatásban használhatók jól.

Az egyes filmekhez kérdések is tartoznak, amik a feldolgozásukat segítik. Sajnos van pár olyan film, ami csak az USA-ból érhető el, de a többséget mi is meg tudjuk nézni. A filmek részleteit be is ágyazhatjuk a saját oldalunkra, sőt akár teljes listát is készíthetünk belőlük.Angol órán magasabb szinteken használhatjuk nagyszerűen ezeket a filmeket.

A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) nagyon sok izgalmas anyagot rejt. Korábban már írtunk az elérhetővé tett filmhíradókról (ITT), amiket bárki megnézhet. A tartalmak jelentős része viszont csak a NAVA pontokon hozzáférhető, szerencsére viszont bármely iskola lehet az. NAVA pontnak lenni több okból is érdemes, ha másért nem, hát azért, hogy az alábbi három színházi előadást bemutathassuk az órán.

Három legendás előadást gyűjtött egybe a NAVA (IDE KATTINTVA), olyanokat, amik a magyar színházi kultúra alakítása szempontjából voltak meghatározóak. A legkorábbi a Katona Három nővére, Ascher Tamás rendezésében, ezt követi Csányi János frenetikus Szentivánéji előadása a Bárkából, majd a Krétakör Sirája zárja a sort. Bármelyiket érdemes diákokkal megnézni.

Április 12-én volt 50 éve, hogy Jurij Gagarin űrhajója, a Vosztok útnak indult. Ennek alkalmából készült el a First orbit című film, ami pontosan követi percről percre az utazást. A filmben az eredeti hangfelvételt hallhatjuk a központ és Gagarin beszélgetéséről, a zenét kifejezetten a filmhez írta Phillip Shephard. A képek, amiket látunk a Nemzetközi Űrállomáson készültek, nagyjából azt mutatják, amit Gagarin is láthatott. Különleges élmény a képernyő előtt átélni az első űrutazást.

A film honlapján (IDE KATTINTVA) letölthető maga a film és sok információt kaphatunk magáról az utazásról is. Találhatunk még itt egy Android és egy iPhone alkalmazást is, amikkel szintén végignézhetjük az utazást és követhetjük egy földgömbön is azt.

Nem is olyan régen írtunk a Webcam Laboratory nevű magyar fejlesztésű szoftverről (ITT) és a minap jött a hír, hogy az év magyar találmánya lett az idei Innovációs techShow-n. A program egyik izgalmas lehetősége az univerzális logger, ami azt ígéri, hogy mindenféle mérőműszert digitálisan felhasználhatóvá tesz. Most ezt a funkciót teszteltük egy különleges kísérleti összeállításban.

Az enzimekről sok szó esik a biológia és kémia órákon, de alapos vizsgálatukra ritkán van lehetőség. A Webcam Laboratory lehetőséget ad arra, hogy látványos és izgalmas méréseket végezzünk. Élesztő cukorbontását vizsgálhatjuk meg vele és nem lesz szükségünk a webkamerán és egyszerű laboreszközökön kívül semmire. A Bővebben után egy viideóban is bemutatjuk, hogy miről is van szó.

Sokan szeretnék használni a Facebook-ot, ám rettegnek attól, hogy mi lesz a diákokkal (és velük) a Facebook-dzsungelben. Lehet természetesen a Facebook-on is zárt csoportot létrehozni, de azért az mégis szerves része ennek a fura képződménynek. Az ő számukra próbálnak élhető alternatívákat kínálni különböző alkalmazások. Ilyen - többek között - a Yaptime (ITT TALÁLHATÓ), ahol közösségeket hozhatunk létre, és a Facebook-hoz hasonlóan tudunk állapotot frissíteni, illetve fájlokat feltölteni, vagy éppen beszélgetni. További előny, hogy egy magadott e-mail címre írva levelezőből is tudjuk frissíteni az oldalt, azaz nem kell mást tenni, mint írni egy levelet, és már fel is kerül a változás az oldalra. Szintén nagyon hasznos, hogy fájlokat is feltehetünk. Negatívumnak tűnik, hogy nem találtam meg, hogy hol lehet a rendszert zárttá tenni. Ugyanakkor a grafikája nagyon barátságos, és könnyen megszokható a szerkezete, illetve a navigáció az oldalon. Érdemes ránézni, kipróbálni, hátha ez lesz a megoldás :)

A neveléstudományi kutatások csak ritkán törik át a nagy tudomány ingerküszöbét, a legrangosabb, legmagasabb impact faktorú tudományos szaklapok (mint a Nature és a Science) elsősorban biológiával, kémiával és fizikával foglalkoznak, nagy néha csúszik be egy-egy kísérletes pszichológiáról szóló cikk, de a pedagógia többnyire túl puha tudomány ezeknek a komoly fórumoknak.

A május 13-i keltezésű Science szám most egy ízig-vérig pedagógiai cikket közölt. Talán nem független a dolog attól, hogy a cikk harmadik szerzője Nobel-díjas fizikus, aki a Bose-Einstein kondenzátum előállításáért kapta meg a neves kitüntetést nem pedig a didaktibán elért újításaiért. Carl Wiedman érdeklődése az utóbbi években az oktatás hatékonysága felé fordult, ezért is alakult meg a nevével fémjelzett kutatóintézet. Ebben az intézetben végezte el két friss PhD-s diák azt a kísérletet, amiről beszámoltak a lapban és aminek az a következtetése, hogy a diákok bevonásán és tevékenységeken alapuló tanítás sokkal hatékonyabb, mint a hagyományos frontális előadás. De nézzük a részleteket!

Írtunk már arról, hogy a Twittert hogyan is kellene (ha kellene egyáltalán) az oktatásban használni. Sok tépelődés után úgy döntöttem, hogy megpróbálom. Először egy nyelvtan feladatot oldottunk meg angolórán a Twitter segítségével. Tipikus nyelvtani transzformációs feladat volt (pl. He is interested in football. KEEN Megoldás: He is keen on football.). Azon gondolkodtam, hogy milyen igaz az, hogy az iskolában sigorú büntetést kap az aki puskázik, majd a munkahelyeken rengeteget költenek arra, hogy megtanítsanak minket arra, hogy együttműködve sokkal könnyebb megoldani bármilyen problémát. A lapozás után elmesélem, hogy hogyan zajlott a feladat 'twitterizálva', és mik voltak a tapasztalataim.

Bár a 'korpuszok' általában nyelvészeket szoktak érdekelni, bárki kiválóan használhatja őket, akár nyelvtankönyvként, vagy példatárként is. Itt általában a méret a lényeg, azaz akkor működik jól egy korpusz, ha elég sok szó, mondat van benne. A talán nem annyira szerencsés nevű Hunglish korpuszban (a Hunglish-ról sokaknak a rosszul, félig magyarul, félig angolul mondott nyelvi torzók jutnak az eszébe, pl. Ez igen = This yes!) most már 4 millió mondat, és ezek fordítása található. Nem kell mást tennünk, mint a Hunglish korpusz oldalára kattintani (ITT TALÁLHATÓ), majd akár egy magyar, akár egy angol szót beírni, és a Search (Keresés) gombra kattintani. Az eredmény instant példamondattár két nyelven. Ezt persze át kell nyálazni (ha az angol have szóra keresünk, találkozhatunk a magyar haver rövidített változatával), de nagyon megkönnyítheti a tanárok munkáját, és mindig autentikus példamondatokat ad. Összességében kiváló oldal, rendkívül jól használható tanításra (de tanulásra is!), egy két apró idegesítő hibától eltekintve (pl. a bal felső sarokban található logo nem a korpusz főoldalára visz ...).

Fontos (már-már azt írtam, hogy 'sarkalatos' - de aztán mégsem, mert annyira nem fontos talán) a tanár / iskola életében a visszajelzés, a 'tanárértékelés'. Ennek egy formája a Mark my professor.com (ITT TALÁLHATÓ), ahol egyetemi oktatókat tudnak a hallgatók (szigorúan névtelenül) osztályozni. Ez egyrészt remek, hiszen a többi hallgató a vélemények alapján választhat magának a következő félévben oktatót (vagy, ha nem is választhat, legalább tudhatja, hogy mire készüljön), ugyanakkor kétségtelen, hogy helyet adhat igazságtalan vádaskodásnak is. Olyan ez, mint ha a Vaterán valakit kicsit rosszabbul értékelsz (mert tényleg nem azt küldte, amiről szó volt), mire ő mindenben lehúz, mint vevőt, és nem nagyon tudsz mit tenni ellene. Hasonlóan 'necces' lehet, ha egy tanárt szexi-nek jelölnek meg, hiszen  - mondhatja - oktatni járunk az egyetemre, nem szexuális tárgynak. Ez persze nem fair, és mindenki másképp is dolgozza fel. Rövid, informális kutatás után elmondható, hogy elég sok oktató tudja, hogy írnak róla az oldalon, az viszont vicces, ha valaki elég látványosan önmagát csupa '5'-re értékelve vitatkozni kezd a hallgatókkal. Természetesen van egy réteg, aki nem is hallott az oldalról, de ha szólnak neki, hogy rajta van, azért megnézi.