Hosszú ideje folyik az ötletelés arról, hogy miként lehetne közelebb hozni az iskolában elsajátított tudást közelebb hozni mindahhoz, ami a való életben lényeges. egyes kutatások szerint a valódi tanulásunknak csak 30%-a az, amit formális (iskolai) keretek között teszünk meg, míg a többit informális csdatornákon (tévé, múzeumok, könyvek stb.) szerezzük meg. Többféle megközelítés is született arra, hogy a kétféle tudást közelítsük egymáshoz, több-kevesebb sikerrel. Az érettségihez közelítők számára különösen fontos lehet, hogy a pályaválasztásra készülve találkozhassanak olyanokkal is, akik nem csak tanítják, hanem akár csinálják is az egyes tudományokat.

Aki azonban már próbálkozott azzal, hogy akár egy-egy faktos csoportot megpróbáljon elvinni valahová, ahol az adott tudományággal komolyan foglalkoznak, tudja, hogy nem olyan egyszerű dolog ez. még ha ismerünk is valakit, aki szívesen fogadja a csoportot, a logisztikai nehézségek jelentősek. Egy-egy kutatólaborban (hacsak nem végeznek maguk vizsgálatokat a diákok, amire nem nagyon van esély), egy óránál többet nem nagyon érdemes eltölteni, ehhez viszont több órányi utazás társul. Maguk a laborok ritkán látványosak, többnyire szürke dobozok vanna számítógépekre kapcsolva és a mérések eredményeként számsorok jelennek meg. Nem TanárBlogon keseregnék arról, hogy milyen nehéz dolog ez, ha nem az IKT eszközök jelentenék a megoldást ebben az esetben is. Ha nem a csoport megy el  a laborba, hanem a kutató jön el az osztályterembe, minden nehézségen felül kerekedhetünk. Az alábbi videó egy ilyen foglalkozáson készült:

Sokat gondolkodtam azon, hogy mennyire is lehet egyszerű egy feladat, ha számítógépteremben vagyunk. Azt hiszem, megtaláltam a legeslegegyszerűbb feladatot, ami ráadásul működik is. Az órán a 'sport' volt a témánk, és egy kellemes, multi point szerveres teremben voltunk (hogy ez mi, arról ITT írtunk, illetve tettünk közzé videóval fűszerezett bemutatót), ahol meg tudok nyitni bármilyen alkalmazást a diákok gépein (természetesen ez csak hab a tortán, bármilyen számítógépteremben meg lehet csinálni). A feladat maga annyi volt, hogy a Google képkeresőjébe beírtak, hogy 'sport', majd a kapott találatokkal játszottunk. Először egy-egy képről kellett 1-1 percig beszélniük, majd egy képernyőnyi kép közül választani kellett egyet, és úgy beszélni róla, hogy a másik minél később jöjjön rá, hogy melyik képről is beszél éppen. Ennél egyszerűbb szerintem nem nagyon lehet feladat, mégis 15-20 percig beszéltek folyamatosan a célnyelven, és nem unták (ráadásul nem is kifejezetten egy 'beszélgetős' típusú csoport). Szóval nagy élmény volt, érdemes kipróbálni, és ugye előkészülni nem kell hozzá szinte egyáltalán. Arra azért figyeltem, hogy a keresőben minimum 'mérsékelten biztonságos' legyen azért a beállítás.

A The Utah University remek és igényes anyagot állított össze a genetika iránt érdeklődőknek (az oldal IDE KATTINTVA érhető el). Tehetünk - többek között - interaktív utazást egy sejtben, de ezen felül is nagyon sok animáció, interaktív anyag stb. található a témában. A rossz hír az, hogy angolul van mindez, viszont készítettek hozzá tanári útmutatót is, azaz az anyag mellé - úgy látjuk - módszerant is kapunk.

Tíz éve nagy durranásnak számítottak azok a vicces flash animációk, amiken többnyire valamilyen híres ember beszélt, de úgy, hogy csak a száját mozgatták kifejezetten primitív animációval. Az eredmény vicces volt. Most már azonban nem kell semmiféle komoly animációs vagy számítástechnikai ismeret ahhoz, hogy az ember maga is csináljon ilyet. A Blabberize oldalán (IDE KATTINTVA) pillanatok alatt készíthetünk ilyen vicces kis videót.

Nincs más dolgunk csak feltölteni egy képet, kijelölni rajta a száj helyét majd hozzáadni a hangot. Ez a hang lehet valamilyen hang fájl vagy akár frissen is rögzíthetjük a számítógép mikrofonjával. Az eredmény egy kis animáció lesz, amit akár be is illeszthetünk a saját oldalunkra, például így:

Sokszor nincs kéznél helyesírási szótár, amikor pedig milyen jó is lenne. Ezen változtat a magyar helyesírás.hu (ITT TALÁLHATÓ), ahol egyszerűen begépeljük a helyesen leírni kívánt szót, vagy éppen az aktuális fejfájásunk okát, és már kapjuk is a választ. Az oldal használatának részleteibe nem mennénk most bele, hiszen nem nagyon vannak neki ilyenek. Talán a helyesírás teszt érdekes még, ha regisztrálunk, többet is kapunk belőle.

Az elmúlt években nagyon sokat írtunk itt arról, hogy mire érdemes használni az IKT-t, a számítógépes alkalmazásokat az iskolában. Ugyanezalatt az idő alatt számtalan IKT-szkeptikussal, vagy esetleg jelenkori ludditával kellett azon vitatkoznunk arról, hogy igenis fontos helye lehet ezeknek az eszközöknek a modern pedagógiában. Itt az ideje, hogy egy kicsit arról is beszéljünk, miként és mire nem érdemes számítógépet használni.

Elsőként álljon itt egy valódi elrettentő példa, csak erős idegzetűeknek. Komolyan, csak az KATTINTSON IDE, aki képes elvoselni a valódi horrort. Nem elég ugyanis, hogy ez az animáció magában is elég gyenge, képzeljük el, amint a tanár kivetíti az órán, vagy esetleg beenged egy osztálynyi kamaszt, hogy tanulmányozza...

Mióta elkezdtem a digitális osztályteremben a 'állapot frissítés projekt'-et (ITT írtunk róla), újra és újra tapasztalom nagy meglepetéssel, hogy mennyire tájékozottak, ugyanakkor mennyire esetlenek a diákok a különböző eszközök használatában. Ezt a kettősséget jelzi az is, hogy rengeteg kiváló, hasznos és érdekes oldalt, alkalmazást osztottak meg egymással pusztán két hét alatt, viszont néha a legmedöbbentőbb kérdéseket teszik fel (pl. ez a dokumentum PDF-ben van, nem tudom, mi az, vagy nem tudtam megcsinálni a házit, mert nem tudom, hogyan lehet a fórumban hozzászólni). A TanárBlogon igyakszünk rendszeresen szemezgetni a gyerekek öteteiből is, a How it should have ended nevű oldalról (IDE KATTINTVA érhető el) szintén így értesültem (köszönet Hűvösvölgyi Eszternek!). A lényege egyszerű: elképzelték, hogy egyes filmeknek hogyan kellett volna végződniük, és rajzfilmeken meg is csinálták. Kb. 50 film új befejezése készült el így - nem mindegyik feltétlenül órára való, de érdemes körbenézni az oldalon.

Játékosítás (gamification) és oktatójáték (edutainment) kurrens kifejezések ezek a pedagógiában, különösen, ha az IKT-val támogatott oktatásról vanszó. Az Európai Unió is megérzte az idők szavát és elkészített egy játékot a bevándorlással kapcsolatosan. Ez lett a talán egy kicsit szerencsétlenül elkeresztelt Immigropoly (IDE KATTINTVA), szerencsére nem menekülttáborok ingatlanjaira kell spekulálnunk és nem sátrakat és konténereket helyezhetünk el a világ különböző pontjain, hanem négy bevándorló életútját követhetjük végig.

A játékban megismerhetjük a négy szereplő élettörténetét és végigkövethetjük vándorlásuk eseményeit. Néhol még döntéseket is hozhatunk, merre folytatódjon a sorsuk. Az egyes állomásokon videókat is nézhetünk. Természetesen mint minden játék, ez is pontszerzésre megy. Pontokat úgy kaphatunk, ha az olvasottakkal kapcsolatos kérdésekre, vagy véletlenszerűen felbukkanó műveltségi kérdésekre válaszolunk helyesen. Ez utóbbiak néha kifejezetten érthetetlenül kapcsolódnak vagy nem kapcsolódnak a játék témájához (pl. hol található az Éjjeli őrjárat című festmény?). Minden esetre, ha a bevándorlásról van szó, a játék biztosan izgalmasabb, mint végig hallgatni az ide vonatkozó adatokat egy 45 perces prezentációban.

Érdekes, hogy a diákjaim között (is) milyen komoly visszhangja volt Steve Jobs halálának. Posztoltak róla, az órán is szóba hozták. Ezért is örültem, amikor kollégám, Murányi Natália a figyelmembe ajánlotta a Guardian érdekes, órán is használható multimédiás prezentációját, amely 23 rövid diában mutatja be Jobs életének legfontosabb állomásait. Érdemes lehet a linket (amely ITT TALÁLHATÓ) akár csak továbbküldeni a gyerekeknek, de ha van lehetőségünk, órán is feldolgozhatjuk egyes részeit.

Korábban már ejtettünk pár szót a Tagxedo alkalmazásról, amivel szófelhőket gyárthatunk (ITT TALÁLHATÓ). Most azért vesszük elő újra, mert remek képességekkel lett bővebb az oldal. Azontúl, hogy tökéletesen megérti a magyar karakterekkel írt szöveget, arra is lehetőségünk van, hogy a címkefelhőnk alakja az általunk választott képet kövesse.

Nincs más dolgunk, mint a szófelhő készítéséekor kiválasztani a Shape menüpontnál az Add image gombot és feltölteni azt a képet, ami a felhő alapjául szolgál. Érdemes az Edit Image gombra is kattintani, mert itt beállíthatjuk, hogy mennyire híven kövesse a felhő a képet. Fontos még a Word options menüben a Skip lehetőség, itt állíthatjuk be, hogy milyen szavakat hagyjon ki a felhő készítésekor. Az eredmény mindenképpen érdekes. IDE KATTINTVA látható egy szófelhő Az ember tragédiája 600 leggyakoribb szavából Dürer híres Ádám és Éva metszetére vetítve. Az egyes szavakra kattintva elindul egy automatikus Google keresés az adott szóra.