Magyarul is megjelent egy elég terjedelmes e-learning tananyag az Európai Parlamentről. Az oldal IDE KATTINTVA található, és akár egyéni tanulásra, akár óran is használható. Belelapozva (de órán nem tanítva) sok pozitívum látszik használható (bár kicsit a nyolcvanas évekre emlékeztető) videók, sok fontos tudnivaló (hogyan hat az EU mindennapjainkra, országok zászlói, térképek stb.). Van aztán néhány furcsaság - pl. a kérdéseknél néha éreztem ál-interaktív megoldásokat, néhol vannak üres oldalak érdekes nevekkel (pl. 'Kitöltési feladat', ahol semmi nincs). Szintén némileg kiszámíthatatlan, hogy mikor fog pl. egy PDF dokumentumot letölteni, mikor kapunk szöveget, mit jelentenek a feladatok, vagy éppen mit kell csinálni a videókkal. Összefoglalva: érdemes az oldalt lapozgatni, de mielőtt órán használnánk, hasznos lehet mind a három részt alaposan végigtanulmányozni - bár tanári kézikönyv, segédanyag is tartozik az oldalhoz).

Ha bárhol IKT-ról esik szó, az első előadások többnyire a digitális bennszülöttek és a bevándorlók közti különbségek elősorolásával indulnak. Megtudhatjuk, milyen az Y generáció, az igazán haladó előadók a Z generációt emlegetik. hamarosan, akár a bonyolultabb algebrai levezetésekben, majd a gót ABC betűit is használnunk kell, hogy jelölhessük, mennyire mások ezek a mai gyerekek.

A digitális bennszülöttek ezek szerent azok, akik számára a technika, a számítógép, az internet már az élet szerves része. Ők azok, akik webkettőt lélegeznek, pixeleket látnak és twittekben beszélnek. Ők teljesen mások, talán egy új faj első példányai, akiket nekünk nyomorult digitális bevándorlóknak, akiket éppen csak megtűrnek ebben a virtuális édenben, meg kell értenünk és el kell fogadnunk, alkalmazkodnunk kell hozzájuk, ha nem akarunk a dinoszauruszok sorsára jutni.

Sokszor beszéltem én is a digitális bennszülöttekről, de lassan azt érzem, hogy a digitális bennszülött olyan, mint a jeti, ami pedig (miként Besenyő Istvántól tudhatjuk, nincs is). A minap egy kollégámmal beszélgettem, aki egy fodrász szakmunkásképzőben tanít és arról panaszkodott, hogy egy egyszerű internetes keresés is áthidalhatatlan akadály a diákjainak. Nem azért mert lógni akarnak vagy nem akarják megcsinálni, hanem azért mert fogalmuk sincsen, miként kellene egy információt megtalálni a weben.

Kedvenc közösségi könyvjelzőnk a Delicious sorsa elég hányattatott volt az utóbbi időszakban. Az oldal tulajdonosa, a Yahoo bejelentette, hogy fogalma sincsen hogyan lehetne pénzt csinálni az oldalból, ezért annak jövője bizonytalanná vált. Mi is írtunk róla, hogy mi lehet a megoldás (ITT). Nagy kár lett volna, ha a szolgáltatás meghal, hiszen egyfelől megszoktuk, másfelől egyik riválisa sem ért mindenben a nyomába.

Most megnyugodhatunk, akadt vevője az oldalnak, Chad Hurley és Steve Chan cége az AVOS lett a vevő. A cég neve nem sokat mond, hiszen eddig semmi komolyat nem csinált, az alapítók neve annál inkább, ők találták ki a YouTube nevű szolgáltatást. Ígéretük szerint a Delicious megmarad és még fejlődni is fog. Ha bárki elfogadja az új cég felhasználási feltételeit, gond nélkül használhatja tovább az alkalmazást.

Izgalmas oldalt indított el a Google, az A Google a Day oldalon (IDE KATTINTVA) minden nap egy-egy olyan kérdést találhatunk, amire némi kereséssel választ kaphatunk. Ugyan a kérdések angolul vannak, de gyakran magyarul is megtalálható rájuk a válasz. A tegnapi kérdés re például (Melyik amerikai alelnök olvasott a görög és latin mellett a ma második leggyakrabban tanult idegen nyelven?), könnyen megtalálhatjuk a választ.

Az oldal érdekessége, hogy rajta az egyes kérdésekkel kapcsolatosan úgy kereshetünk, mintha a kérdés feltevése előtti nap lenne, így a kérdésről szóló weboldalak nem zavarnak meg minket a kutatásban.

Konferencián sokszor jártunk már - előadóként is. A NYESZE konferencia azonban kicsit más volt, hiszen a TanárBlog gyakorlatilag egy egész szekciót kapott, és ezt kellett végig kitöltenünk magyar, és angol nyelvű workshop-okkal. Bár nagyon fárasztó volt, úgy érzem megérte, és sikerült sok mindenről szót ejtenünk. A foglalkozások résztvevőinek is hasznos lehet, gondoltuk, ha összegyűjtjük azokat a linkeket, weboldalakat (rövid magyarázattal), amelyekről szó esett, illetve azokat is megosztanánk, amelyekre nem jutott idő, de érdekes lehet mindenkinek. A lapozás után tehát linkgyűjtemények találhatóak rövid élménybeszámolóval fűszerezve. És ezúttal is köszönjük mind a közel 100 tanárnak, hogy aktívan részt vett a foglalkozásokon, és kérdésekkel segítette a munkánkat! A konferencia összes résztvevőjének a NYESZE jóvoltából az e-mail fiókjában landol továbbá az IKT Kiskáté című 100 pedagógiai helyzetre 100 ötletet kínáló új digitális kiadványunk is. Ajánljuk szeretettel!

Nagyon izgalmas projektet indított az orosházai általános iskola. Diákjaik között meseíró pályázatot hirdettek, és a született meséket egy blogban publikálják is. Az A mi meséink blog (IDE KATTINTVA) egyszerre szórakoztató, érdekfeszítő és megható olvasmány. Érdemes végilapozni, bár nem könnyű, már több mint 150 mese várja az olvasókat.

A projekt része, hogy időről időre valamilyen témát vagy momentumot adnak meg, aminek szerepelnie kell a mesében. Most éppen a természetvédelemmel kapcsolatos mesék vannak soron, de korábban voltak például olyanok, amikben királylány vagy éppen tündérek szerepeltek. Természetsen a mesékhez rajzpályázat is tartozik (ITT TALÁLHATÓAK).

Örömmel értesítünk minden érdeklődőt, hogy a SMART Partner Iskola Program (SPI) keretében 2011. tavaszán immár harmadik alkalommal kerül meghirdetésre a "SMART - Kreatív Interaktivitás" tananyagkészítő pályázatunk, amelyre szeretettel várjuk minden magyar pedagógus SMART Notebook oktatói szoftverben készült interaktív órai anyagát. A pályázatban óvodai, általános- és középiskolai pedagógusok, illetve pedagógus kollektívák jelentkezését várjuk minden létező témában, tantárgyban és évfolyamon. Minden olyan interaktív órai tananyag részt vesz a pályázaton, amely megfelel a tartalmi követelményeknek és a megadott határidőig beküldésre kerül. Részletek ITT TALÁLHATÓAK, valamint a lapozás után nálunk is!

Sokan és sokat beszélnek az iskolák jövőjéről. Nyilvánvaló, hogy a diákok életének szerves részét képezik a digitális eszközök, ugyanakkor ezek elég sok esetben ki vannak tiltva az iskolából, ahol az 1 tankönyv, 1 tanár, 35 gyerek elve érvényesül. Mondhatjuk, hogy az interaktív táblák elterjedése (ami már Magyarországon is kezd kézzelfogható realitássá válni) változást hoz, de - lássuk be - ez elsősorban arra használható, hogy érdekesebbé, változatosabbá tegye azt, amit eddig a táblánál, esetleg képekkel magyaráztunk. Azaz, az interaktív tábla egy prezentációs eszköz, és önmagában azt a 'paradigmaváltást', amiről azok a bizonyos 'sokak' sokat beszélnek, nem hozhatják el. Most egy rövid összefoglalást szeretnénk a lapozás után mindenkinek átnyújtani arról, hogy milyen is lesz (lehet?) a jövő iskolája, ahol megtörtént a digitális fordulat, mégpedig egy olyan iskola példáján, ahol ez már meg is történt!

Érdekes, netán hasznos szolgáltatás lehet a Tweetmetrics (IDE KATTINTVA található), ahol egy bármelyik felhasználónak írt levelet, kommentet, retweet-et, mindent ki lehet gyűjteni. Nem kell mást tennünk, mint bejelentkezni a felhasználónevünkkel, és máris gyárthatjuk a statisztikákat a tevékenységünkről. Természetesen az ekkor lesz igazán érdekes, ha lelkesen, sokat, és sokakkal tartunk a Twitter-en kapcsolatot - akkor viszont igazán érdekes lehet!

Sok szó esett már itt a TanárBlogon az infografikákról. valamilyen téma vagy valamilyen adatok grafikus megjelenítéséről van szó, ami az információkat könnyebben feldolgozhatóvá teszi. ITT ÍRTUNK általában az infografikákról, ITT PEDIG ahhoz adtunk ötleteket, miként készíthetünk magunk is ilyet.

A most bemutatott oldalon (IDE KATTINTVA) egy olyan inforgrafikát láthatunk, ami a világ több országának tanárait hasonlítja össze. Megnézhetjük, ho, helyezkedik el a hazai fizetés, óraszám vagy osztályméret. Nagyon büszkék nem lehetünk, de mindenképpen érdemes megnézni!