Itt a bizonyítványírás boldog időszaka. Több olyan iskola is van, ahol a jól megszokott jegyek mellé szöveges értékelést is kapnak a diákok. Ez persze nagyon sokféle lehet, van, ahol minden tanár mélylélektani elemzést és pedagógiai szaktanulmányt ír minden egyes diákról és vanahol a szöveges értékelés csakannyit jelent, hogy pár kategória közül aláhuzogatják a tanulóra megfelelőket. A mellékelt és letölthető Excel állomány segíthet abban, hogy tartalmas szöveges értékelőket készítsünk és ne is kelljen ezzel nyolc hetet dolgoznunk.

A fájlban különféle (összesen 5) szemponthoz adhatunk meg számértékekekt (például szódolgozatok, órai munka, késések száma stb.), majd minden kategóriaára megadhatjuk az egyes intervallumokhoz tartozó szövegeket. Az Excel automatikusan összefűzi az egyes diákokra vonatkozó szövegrészleteket és generálja belőle a szöveget. Az így megkapott Excel állományból azután Wordben nagyon könnyen készíthetünk például körlevelet. Természetsen az így generált szöveg csak kiiindulópont lehet (de annak nagyszerű) érdemes valódi személyes gondolatokat is hozzáfűzni azután mindenkinek. Az Excel használatát bemutatjuk egy videóban is:

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy horrorfilmekkel nem illik tanítani, és nem is szoktam. Az év utolsó angolóráján azonban erre szavaztak a diákok (16-17 évesek). Még így sem helyes, és ezt tudom, viszont van néhány érdekesség, amiről talán érdemes beszélni. A műfaj szempontjából nem a zombi-filmben, hiszen az elég egysíkú, hanem abban az interaktív, rövid (kb. 1.5 perces) filmrészletekből álló játékban, amely segítségével elég sok szót/kifejezést lehet megtanítani, elégszer ismétlődnek az egyes részletek, végig érdekes, fenntartja a diákok érdeklődését, és elég rugalmas ahhoz, hogy ne üljön le az óra. Szóval erős idegzetűeknek ajánlom megtekintésre a Survive the Outbreak című oldalt (ITT TALÁLHATÓ), arról pedig, hogy az órán mit csináltunk vele, a lapozás után szólunk!

A bemutatott óravázlat arra szolgál példaként, hogy milyen könnyen használhatjuk fel a minket körülvevő, mindennapjainknak már részét alkotó eszközöket a tanításban is. A digitális fényképezőgép az elmúlt évek során mindennapos eszközzé vált, nem különlegesség és nem is izgalmas dolog már. Itt az ideje tehát, hogy a tanításban minél jobban kihasználjuk!

Amióta már szinte minden mobiltelefon rendelkezik kamerával, még egyszerűbb a dolgunk, hiszen elég, ha a diákok a telefonjaikat használják a képek rögzítésére. A rögzített képekből pedig nagyon egyszerű rövid és izgalmas filmeket csinálni, ezt a technikát nevezik tárgyanimációnak. A most bemutatott foglalkozásban a téma a sejtosztódás volt, ami sosem egyszerű dolog. Ebben az esetben a diákok szövegeket kaptak a különféle sejtosztódások leírásával, majd ezek alapján kellett kisfilmeket készíteniük. A szövegek tanyulmányozására és a csoport munkájának megbeszélésére elegendő volt 20 perc egy óra végén. A filmek felvétele a következő napon történt, ezt mutatja be ez a videó:

Miközben egyre több hazai és uniós szervezet sopánkodik azon, hogy mennyire nem szeretika természettudományokat a diákok, mennyire kevesen választják az ehhez kapcsolódó pályákat és mennyire rontja ez az ország/régió versenyképességét, sok olyan forrást is találhatunk, ami túl megy a krünikus felháborodáson. Korábban már írtunk olyan hazai oldalakról, hol lelkes tudósok és tudóspalánták mutatnak be kísérleteket (ITT).  Most egy olyan oldalt mutatunk, ami egész kollekciója a könnyen kivitelezhető, de látványos vizsgálatoknak.

A Science is Fun (IDE KATTINTVA) sok izgalmas kísérletet mutat be egy egyszerű polimer tulajdonságainak vizsgálatától az elektromotor építésen át az egyszerű kromatográfiáig. Mindegyikhez könnyen beszerezhetők az eszközök és mindegyik remek szórakozást is kínál. Érdemes kipróbálni őket!

Sokak szerint helyesebb lenne úgy megfogalmazni: mi mindent NEM csinálnak a diákjaink az interneten. Gyakorlatilag semmi nem szabhat határt annak, amit az interneten csinálni lehet. És mégis; ha valaki rendszeresen jön-megy gyerekek között, egy idő után az az érzése támad, hogy egyáltalán nem használják olyan sok dologra a világhálót, mint ahogy azt gondoljuk, vagy - talán még rosszabb - mint ahogy azt tehetnék. Egy rövid, asszociációs feladattal próbáltuk megtudni, hogy mi is az, ai 'zsigerből' jön a gyerekeknek, ha az internetről van szó. Összesen majdnem 40 15-17 éves diák vett részt a felmérésben, amelyben két feladatuk volt: először le kellett írniuk, hogy milyen oldalakat néznek a leggyakrabban, majd azt kellett megmondaniuk, hogy szerintük a többiek melyik oldalakat írták. A két lista eredményeit külön-külön összesítettük, majd egy beszélgetés során próbáltuk meg az eredményt árnyalni. A lapozás után található egy rövid összefoglalás arról, amit találtunk, illetve amit ez talán jelenthet.

Köszönjük a TanárBlog olvasóknak, hogy segítettek nekünk és részt vettek az interaktív tábla használatáról, a képzések hatékonyságáról készített felmérésünben. A kérdőívet 5 nap alatt közel 700 olvasónk töltötte ki, ezért rendkívül hálásak vagyunk. Többen kérdezték e-mailben, illetve kommentekben, hogy mikor küldjük az ígért az 50 interaktív táblás ötletet tartalmazó Interaktív Tábla Tippek Tárháza kiadványt. A PDF könyv küldése nem automatizált, hanem mi fogjuk egyesével minden falhasználónak elküldeni. Terveink szerint 1-2 napon belül elkezdjük a terjesztést, azaz nemsokára meg fog érkezni a kiadvány mindenki postaládájába! Az ASUS netbook-ot pedig a kérdőív lezárása után (várhatóan a tanév utolsó hetében - június 13 és 18. között) sorsoljuk ki majd! Ha bárkinek kérdése van, vagy szeretne velünk kapcsolatot felvenni, továbbra is szeretettel várjuk a leveleket a tanarblog(kukac)gmail(pont)com címen!

Új, fontos fogalom született, a neve 'digitális jóhír', és már most sokan azt rebesgetik, hogy ezt talán iskolában is tanítani kellene. Gondoljunk bele: a most 16 évesen felelőtlenül a Facebook-ra feltett, ránk nézve már felnőtt szemmel nem annyira hízelgő képeket soha nem tudjuk letörölni, illetve mindig felkutathatók lesznek. Már ha valaki fel szeretné ezeket kutatni. Márpedig úgy néz ki, hogy egyre többen végeznek (és végeztetnek) online kutatást egy állásra jelentkezőről. Ehhez nem is mindig kell nagy apparátus, hiszen például az Openbook nevű oldalon gond nélkül kereshetünk a Facebook állapotfrissítések között. Meglepő, hogy mennyire nem figyelnek még a felnőttek sem arra, hogy mi mindent tesznek nyilvánossá magukról. Egy kutatás nemrégiben kimutatta, hogy a Facebook felhasználók kb. 47%-ban tesznek közzé nem szalonképes kifejezéseket nyilvános oldalukon. Gyakran találhatunk 'milyen szemét ez a tanár', vagy 'gyűlölöm a főnökömet, ezt a primitív állatot', jellegű kiírásokat.

Ugyan sokszor elhangzik, hogy mennyire mostoha helyzetben van a könyvkiadás és különösen a gyermekkönyvek kiadása, valójában nem is annyira borzasztó a helyzet. Nincsenek nagy állami mamutkiadók, mint korábban a Móra, de annál több a kis érdekes és feltörekvő kiadó. Nem tudok statisztikákat, de felteszem, hogy több gyerekkönyv jelenik meg ma, mint harminc éve (még én is társszerzője vagyok egynek).

Éppen ezért annak a tanárnak, aki szeretne naprakész maradni a gyerekirodalomban kifejezetten nehéz dolga van. Sok kiadót, sok könyvet kellene ismernie, hogy akár diákjainak ajánlani tudja a megfelelőt. Szerencsére itt sincsenek segítség nélkül. A weben több olyan oldal is megtalálható, amik híreket, kritikákat adnak közzé a gyerekirodalom újdonságaiból, most ezek közül mutatunk néhány nagyszerűt:

Kinézetében profi, megközelítésében civil a Könyvmutatványosok oldala (IDE KATTINTVA). Interjúk, kritikák, hírek, mindez egy tizenpár fős, lelkes szerzőgárdától. Az oldal érdekessége a mesefolyam, ahol jeles szerzők új meséi kapnak helyet.

Tegnap volt a Nemzeti Összetartozás Napja, a trianoni szerződés aláírásának évfordulója. Noha az esemény politikai megítélése igen sokrétű, abban nincs vita, hogy olyasmiról volt szó, ami azóta is meghatározza hazánk sorsát. Nem könnyű ezt a témát alaposan és objektíven bemutatni, minden segítség jól jöhet hozzá.

2006-ban készült el Trianon szindróma című film, aminek fő szakértője Ablonczy Balázs, aki könyvet is írt a témáról. A 95 perces film, amiben mai történészeink szína-java megszólal teljes egészében megtekinthető az IndaVideó oldalán (IDE KATTINTVA). Érdemes lehet rá szánni két történelem órát, de a differenciálás jegyében ki is adhatjuk a legérdeklődőbb diákoknak. A filmet még a saját blogunkba vagy digitális osztálytermünkbe is beágyazhatjuk. Így:

Talán még vannak, akik emlékeznek az episzkópra. ez a jókora masina arra volt hivatott, hogy egy könyvből képeket vetítsen ki. Szemben az írásvetítővel ehhez nem kellett átlátszó fólia, nyugodtan lehetett a meglévő ábrákat használni. Jókora egy dög volt és természetesen zúgott, mint a veszedelem. Mára már (akárcsak népszerűbb testvére az írásvetítő) kiment a divatból. Az írásvetítőt felváltotta a projektor, az episzkópot pedig a dokumentumkamera.

A dokumentumkamera nem egy olcsó mulatság, de az Inscrutables oldal érdekes otthoni barkácsmegoldást ajánl helyette (ITT LÁTHATÓ). Nincs más dolgunk, mint egy kicsit jobb minőségű webkamerát (legalább 2 megapixel felbontásút, az ilyenek már 400 forint körüli áron beszerezhetők) rászerelni egy régi asztali lámpa vázára. A használathoz javasolt a Debut program használata, amivel a webkamera képét könnyedén kivetíthetjük. A programot IDE KATTINTVA tölthetjük le.