Itt van végre, megérkezett az új, minden igényt kielégítő SMART Tananyagpiac (IDE KATTINTVA). Ugyan már korábban is létezett egy gyűjtőhelye a Notebookos anyagoknak, az nem volt éppen felhasználóbarát. Az új tananyagpiac azonban nagyon könnyen használható és nagyon sokféle anyagot kínál. A saját anyagink feltöltése is mindennél egyszerűbb lett, így lehetőségünk van arra, hogy megosszuk egymással a tudásunkat.

A Tananyagpiac használatát egy rövid videóban is bemutatjuk, ami itt, rögtön a lapozás után tekinthető meg:

Az Országos Mentőszolgálat, az Oxyológiai Társaság, a Magyar Vöröskereszt, a Magyar Védőnők Egyesülete, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet , az Országos Egészségfejlesztési Intézet és a Katasztrófavédelmi Oktatási Központ szakmai támogatásával Országos Elsősegély-ismereti Versenyt hirdet 10-18 éves tanulóknak.

A verseny célja: a diákok elsősegély-ismereti és egészségvédelmi tudásának fejlesztése a megadott, elsősorban internetes irodalmak feldolgozásának segítségével. A verseny tartalma, főbb témakörök: élettan, anatómia, elsősegély-ismeretek, egészségvédelem, balesetvédelem. A feladatsorok több kérdéstípust tartalmaznak: teszt, ábraelemzés, élettani vizsgálat stb. A döntőben szituációs feladatok.

Hányszor fordul elő, hogy kapunk valamilyen állományt, amit éppen egy programunk sem tud megnyitni. Vagy olyan feladatunk van, amihez drága szoftverre lenne szükség (még ha valamilyen kisebb dologról is van szó), de sem kedvünk sem pénzünk nincsen azt beszerezni! Ilyenkor az ember nekiáll az ingyenes programok között keresgélni, de aki már próbálta ezt megtenni egy egyszerű keresővel felvértezve, az tudja, hogy nem egyszerű vállalkozás.

Gyakran derül ki, hogy a program pont arra nem jó, amire nekünk kellene, vagy nem is ingyenes. Kellene ehhez egy specializált kereső. Szerencsére van is, úgy hívják Alternative To (ITT TALÁLHATÓ). Csak be kell írnunk, hogy mi az a program, aminek az alternatíváját keressük és már sorakoznak is a megbízható ajánlatok.  Az ajánlatokat szűrhetjük az operációs rendszer vagy a licensz alapján is. Ami pedig a legfontosabb: nagyon megbízhatóak a találatok!

Az alábbiakban egy rövid, érdekes és teljes mértékben önszerveződő nemzetközi projektet szeretnék bemutatni. Nyolcadikos diákjaimmal Ausztráliáról tanultunk, a legkisebb kontinens egyik legérdekesebb része az élővilága, de hogyan lehetne azt igazán aktívan bemutatni? Szerencsére idén nyáron Seattle-ben találkoztam egy tasmániai tanárnővel, akinek vázoltam az ötletemet és ő meg is adta egy kollégája elérhetőségét, akit szintén érdekelhet a dolog. Így aztán együttműködésbe kezdett az Alternatív Közgazdasági Gimnázium és a Taroona High. Az együttműködés lépései a következők voltak:

1. elsőként egy online űrlapba több tasmániai élőlény rövid jellemzését írták meg az ausztrál gyerekek. Röviden bemutatták az élőlényt, pár sort írtak arról, hogy hol él, milyen igényei vannak és egy-két érdekességet is hozzáfűztek.

Az UN/stage oldalán találtam a minap egy érdekes gyűjteményt kreatív filmposzterekből (IDE KATTINTVA látogatható meg). Összesen 150 poszterből válogathatunk, órán csináltunk olyat is, hogy az egyik diák nézte a képet, a másik nem, és le kellett írni, hogy milyen a poszter (ennek továbbfejlesztett változata, ha a másiknak le is kell rajzolnia a posztert miközben hallgatja a leírást), aztán egyszerre 2 posztert tettem fel a táblára, és meg kellett győzni a másikat, hogy miért jobb az ő posztere. Szintén sikeres volt az a feladat, amikor megnéztünk egyszerre 4 képet ugyanabból a zsánerből (pl. 4 akciófilm plakátot) és sorba kellett rakniuk párban aszerint, hogy mennyire hatásosak, kreatívak.

Több érdekes vita is kirobbant, és / vagy folyik folyamatosan arról, hogy mi is a helye az iskolában a Facebook-nak. Most, hogy volt időm végigolvasni a vonatkozó írásokat, arra gondoltam, hogy én szívesen megkérdezném a gyerekeket arról, hogy milyen ajánlásokat, ha úgy tetszik 'közlekedési szabályokat' fogalmaznának meg a Facebook oktatási felhasználása, illetve a Facebook-on a tanár / diák kapcsolata vonatkozásában. És láss csodát, egy csomó érdekesség kiderült. A lapozás után szerkesztetlenül, javítások, kozmetikázás nélkül adjuk mindenki tudtára, hogy ez a kb. 70 gimnazista diák (14-18 éves korúak) miként gondolkodnak arról, hogy mit szabad/nem szabad, vagy éppen illik/nem illik tennünk (vagy tenniük) a facebook-on. Tanulságos olvasmány, ajánlom mindenkinek. Hogy hol? még egyszer: a lapozás után a Bővebben- re kattintva!

A Tisztaszoftver.hu oldalon megjelent tájékoztatás meglepetésként érhet sok szereplőt a közoktatás és a felsőoktatás szereplői közül. A közlemény többek között az alábbiakat tartalmazza: “Az NFM szakmai álláspontja szerint a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve - képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is. Ezért a jövő évi költségvetés költség alapú tervezése során a Tisztaszoftver program költségei nem lettek betervezve, így az érintett oktatási intézmények 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket.” Azaz március 1-től nem járnak Microsoft termékek az iskoláknak. Természetesen sok byte lefolyik még az interneten március 1-ig, mi most a nem IT-guru tanár szemével próbáljuk mindezt nézni.  Lapozás után a részletek:

Kezdődik újra az iskola, hogyan tudnánk feldobni az év első óráját? Szilveszter után biztosan aktuális téma a másnaposság (egyesek szerint január 1-je is a Nemzeti Kijózanodás ünnepe), nézzünk meg hát egy kedves infografikát ezzel kapcsolatban! Ehhez elég ellátogatnunk a kiváló visua.ly oldalára (IDE KATTINTVA), ahol megtudhatjuk, miként próbálják különböző népek gyógyítani azt a borzasztó kínzó fejfájást.

Minthogy az oldal angolul van természetesen előkerülhet angol órán is, kiadhatjuk egy-egy diáknak, hogy számoljon be egy-egy országról. De eljátszhatjuk azt is, hogy (akár földrajz órán) ki kell találniuk, hogy melyik gyógymód melyik országból származik. Vicces párosítós feladatot is csinálhatunk belőle. Érdekesek lehetnek ezek a módszerek biológia órán is, főleg ha beszélünk arról, hogy valójában mi is okozza a másnaposságot (leginkább a dehidratáció) és megpróbáljuk kitalálni, hogy melyiknek milyen biológiai alapja lehet. Ha valakit igazán érdekel, itt nálunk is megnézheti az infografikát:

Az év első napján szóltunk a 'first world problems' (azaz a fejlett világ gondjai') nevű híres internetes mémről. A cikk ITT TALÁLHATÓ. Arra gondoltam, hogy ezt órán is lehetne használni, de sajnos nem volt időm (lehetőségem sem egyébként), hogy az iskolai gépekre fénykép szerkesztő szoftvereket telepít(tes)sek. Az ötletem annyi, hogy gyűjtsenek a diákok tipikusan magyar 'problémákat', és ezeket angolul csináljuk meg, és töltsük fel valahová. Az ötlet nagyon tetszett a gyerekeknek, volt is sok ötletük, és mindezt szerettem volna online csinálni, lehetőleg null letöltéssel, könnyen megtanulhatóan, és nem utolsósorban úgy, hogy az órát ne akassza a technikai megvalósítás. A lapozás után a részletek, illetve talán a legegyszerűbb olyan alkalmazás, ahol képekre írhatunk egytelen perc alatt. És ha még ez sem lenne elég, óravázlatot is adunk!

Nagyon népszerű lett a 'first world problems' nevű mém. Ebben 'tipikus', a fejlett világban élő emberek panaszait hallhatjuk, illetve készíthetünk mi is ilyeneket (pl. 'nem tettek fahéjat a kávémra'). Mindez attól lesz vicces, hogy nagyon szenvedő emberek képeit teszik hozzá. Idén, újévi fogadalmak helyett ilyeneket fogunk írni a gyerekekkel. Természetesen az újévi fogadalmakat a Future Me segítségével küldünk magunknak az év végére (ITT ÍRTUNK ERRŐL). Visszatérve a 'first world problems'-re, nagyon vicces, helyenként még tanulságos is lehet akár mindaz, amit mi problémaként él(het)ünk meg. Természetesen némileg demagóg az ilyen játék, de ez legyen a legkevesebb :)) A lapozás után néhány mutatunk néhány vicces gondot.