Nyelvtanárként fontos, hogy gyorsan meg tudjam találni egyes dalok szövegét. Természetesen a Google eddig is segített, csak az volt nagyon zavaró, hogy a keresőoldal által megadott találatok legtöbbször mindenféle felugró ablakokkal, reklámokkal vannak megtűzdelve, nem ritkán pedig a vírusirtónak is adtam így munkát. Ha mindez nem lenne elég, a szöveget nem mindig könnyű kimásolni, ha egyből Word-be teszem, rengeteg 'szemét' marad benne. Ezért is örültem, hogy rátaláltam a Songrabbit nevű oldalra (ITT TALÁLHATÓ), ahol egyszerűen beírom a  keresett szám címét, kattintok, és már vihetem is a dalszöveget. Ajánlom mindenkinek, aki hasonló helyzetben találja magát!

Sok éve igyekszünk segíteni gyakorló tanároknak itt a TanárBlogon azzal, hogy sok osztályteremben kipróbált, számunkra hasznosnak bizonyuló eszközt, internetes oldalt, alkalmazást, óravázlatot és még sok egyebet teszünk közzé napi rendszerességgel. Úgy éreztük, itt az ideje, hogy a 'következő szintre' emeljük a tanárok közötti együttműködést, az ötletek megosztását. Fontos, hogy mindez úgy történjen, hogy a mindennapi gyakorlatban IKT-t használni kívánó pedagógusok annyi, és annyiféle segítséget kapjanak, hogy valóban sikerüljön az iskolai hétköznapok gyakorlatába illeszteni az IKT eszközöket. A lapozás után a Microsoft PIL IKT Akadémia részletes leírása található, illetve már most lehet előzetesen jelentkezni. Bízunk benne, hogy a 2012. januárjában induló, 6 hónapos, a tanárok számára teljesen ingyenes, újszerű képzési rendszer sok kolléga kérdéseire, aggályaira (esetleg bizonytalanságára) lesz képes pozitív választ adni! Lapozás után következnek a részletek!

Jelenleg is zajlik az ELTE-n a Természettudományok tanítása korszerűen és vonzóan elnevezésű konferencia. ugyan én is ott voltam az előadók között, de ezúttal nem az IKT-ról, hanem az integrált természetismeret tzantárgyról és annak hatékonyságáról beszéltem. Beszélt viszont az IKT-ról barátunk Főző Attila rögtöbn két alkalommal is.

Mindkét előadásában valamilyen igazi technikai újdonságot mutatott be, olyat, aminek oktatási alkalmazása még csak mostanában kezdődik. ITT TEKINTHETŐ MEG előadása melynek címe: A kiterjesztett valóság (AR) lehetőségei a kémiaoktatásba; ITT PEDIG AZ, amelyik a Geolokációs alkalmazások - kémiaoktatás az iskolán kívül címet viseli. Érdemes mindkettőt megtekinteni!

A Penn University oldalán igen impresszív gyűjteményt találhatunk orvosi, anatómiai, élettani animációkból (IDE KATTINTVA). Az egyes animációkat kereshetjük ábécé sorrendben vagy az orvosi szakterületek szerint is. Sokukhoz Quicktime szükséges.

A gyűjtemény nagy előnye, hogy bár a videók angolul vannak, mindegyiknél olvashatjuk az elhangzó szöveget is a film alatt, így könnyen megérthetjük, miről is van szó, ha az orovsi szakkifejezések kiejtése esetleg gondot okozna.

Talán kevés vita lehet arról, hogy jelenleg a világ legjobb és legérdekesebb tudományos népszerűsítő lapja a Scientific American. Minden tudományokat kedvelő és azok iránt érdeklődő nagy bánatára a lap magyar kiadása évekkel ezelőtt megszűnt, de aki ért angolul, annak nem kell igényes ismeretterjesztés nélkül maradnia. A cég weboldaláról egyperces podcastok érhetők el nagy számban (IDE KATTINTVA).

A témakörökre bontott (agykutatás, földtudomány, űr, egészség, technológia, interjúk) naponta frissül. Érdemes kiadni olyan érettségizőknek, felvételi készülőknek, akik bírják a nyelvet, akár azért is hogy a hét egy napján pár mondatban számoljanak be a többieknek is arról, mit hallottak. Nem csak a szakmai angoljuk fejlődhet ezzel, hanem a szóbeli érettségire is hasznos lesz, ha képesek pár szóban beszélni tudományos témákról.

Nagy valószínűséggel a közeljövő nagy dobása az oktatástechnikáűban a Microsoft test érzékelő kontrollere a Kinect lesz. Ahogyan az interaktív táblák létjogosultsága ma már egyértelmű, amiként a szavazórendszerek is egyre jobban válnak részévé a modern oktatásnak, a Kinectnek is ott lehet a helye a jövő osztálytermében.

Most még abban a fázisban vagyunk, amikor még csak az első tapogatózások folynak, mire is lehet jó ez az eszköz. Vannak azonban máris nagyon izgalmas dolgok a virtuális zongorától a diszlexiásokat segítő betűrajzokig. Az alábbi videóban az látható, miként használható fel a Kinect a prezentációk színesítésére. Elsődlegesen az e-learning anyagokban lehet a korábban screencastok alternatívája, ha maga az előadó is megjelenhet a képen, sőt azt manipulálhatja is.

Érdekes kutatás eredményei láttak napvilágot a napokban, Illnois államban végezték több egyetem együttműködésével azt a vizsgálatot, amiben a diákok információ keresési szokásait vizsgálták. Az ERIAL projekt keretében (ITT A TUDÓSÍTÁS) antropológusok kutatták, miként is keresnek a főiskolai hallgatók. Kérdőívekkel és interjúkkal mérték fel a szokásaikat, de egyes bátor etnográfusok még az iskolai könyvtárakban is tanulmányozták, miként is viselkedik egy ilyen diák. Az eredmény részben triviális, részben viszont meglepő.

Semmi eget rengető nincs abban, hogy az információ keresésének elsődleges forrása a Google elsöprő volt az internetes kereső fölénye. Ami azonban ennél sokkal meglepőbb volt, hogy kiderült, a diákok nem igazán tudják használni a keresőt, nem értik a működését és nem tudják hatékonyan kihasználni a lehetőségeit. A vizsgált egyedeknél többször előfordult, hogy lényegesen hatékonyabbak lehettek volna, ha valamelyik specializált Google változatot használják (pl. Hírek, Könyvek, vagy Tudós), de ezt nem tették meg. Azt sem tudták, hogy miként szűkíthetik a kereséseket, hogy relevánsabb találatokat kapjanak.

Egyszerű, de mégis ötletes oldal a WikiMindMap (IDE KATTINTVA), nem tesz mást, mint egy-egy Wikipedia szócikket átalakít gondolattérképpé. Tulajdonképpen csak az oldal hivatkozásait, más szócikkekre történő utalásiat jeleníti meg grafikus formában. Az elkészült gondolattérkép mégis nagyon tanulságos és valóban segíthet abban, hogy az általános szócikkből eljussunk a szükséges infromációhoz. Külön hatékony lehet ez az eszköz a diszlexiás és figyelemzavaros gyerekek számára.

Az oldal egyetlen komoly hibája, hogy nem tud magyarul, vagyis nem keres a magyar wikipediában. Keres viszont az angol mellett az esetlegesen nehezebben tanulható ezért fontosabb nyelveken, mint a katalán, a holland vagy az indonéz.

Több kísérletről is beszámoltunk már, ahol a YouTube különböző funkcióit ötvözve interaktív történeteket hoztak létre. Most erre mutatunk egy példát, sajnos ennek a videónak a felhasználási lehetősége Magyarországon viszonylag korlátozott, mivel angolul van, de természettudományos kérdéseket tesz fel. A lényeg: Princess Dot-ot tőrbe csalja egy boszorkány és a felhasználók (azaz mi) megpróbálhatják kiszabadítani - ehhez persze helyesen kell válaszolni a kérdésekre, amelyeket minden rövid videó után találunk. A környezet Second Life-os. Ha nem is feltétlenül tanórán akár holnap használható tananyagként (eltekintve a két tanítási nyelvű középiskoláktól), de mint a YouTube videók egy lehetséges felhasználása, talán érdekes lehet. A játék első videója ITT TALÁLHATÓ.

A TanárBlogon sokféleképpen próbálunk segíteni azoknak a tanároknak, akik szeretnék az IKT eszközöket felhasználni az órán. A cikkek, ötletek, óravzlatok mellett időről-időre egy-egy nagyobb lélegzetű gyűjteményt is közzéteszünk, ezek a pdf könyvek ingyenesen letölthetők. A könyvek között vannak általánosabbak és speciálisabbak is, közös bennük, hogy rövid, de célretörő megoldásokat kínálnak különféle pedagógiai helyzetekre. Könyvtárunk jelenleg négy darabból áll: