Kiváló oldalt ajánlott figyelmembe egy kollégám. ITT TALÁLHATÓ, és a Guardian interaktív melléklete, amelyben az angol házak, lakások jellegzetességeit mutatják be érthetően, érdekesen, röviden, ám mégsem rövidebben, mint kellene. Ráadásul mindez nagyon praktikus, igényes csomagolásban érkezik úgy, hogy tanórán a diákoknak semmit nem kell mondani, teljesen magától értetődik a használata. Ha nem bemutatni szeretnénk az oldalt kivetítve, adjunk kis csoportokban a diákoknak egy-egy kort, készítsenek belőle jegyzetet, majd közösen állítsanak össze egy idővonalat az angol lakások jellegzetességeiről - a 12. századtól kezdve napjainkig. (Köszönjük Murányi Natáliának az ötletet!).

Elsőre egészen lenyűgöző oldal a drawastickman (IDE KATTINTVA), hiszen az általunk rajzolt figura kel életre benne és történnek vele mindenféle események. Ha egyszer végigcsinálta az ember, még vagy két-háromszor van kedve újra kipróbálni. Nem ez fogja megújítani a pedagógiát, de kiválóan alkalmas lehet időkitöltő vagy bemelegítő feladatnak. Megállja a helyét interaktív táblán is, ahol külön jó rajzolni.

Hasznos lehet még kezdő angol csoportban is, a szövegek ugyanis egyszerűek, könnyen érthetőek és a az eredmény látványos.

A Lunch-o-matic (ITT TALÁLHATÓ) kicsiknek és nagyoknak is egyaránt szólhat. Egy étkezdében dolgozunk, és az a feladatunk, hogy az összeállított menükhöz egy-egy kiegészítőt tegyünk (4 megadott lehetőség közül választva). Természetesen minden esetben egy bizonyos szempont alapján kell választanunk, azaz pl. nincs elég szénhidrát a menüben, mit tennénk bele, hogy ez ne így legyen (és megadnak 4 ételt, pl. narancs, hot-dog ...). Összesen 15 menüt kell helyretenni, és minden ötödik után átnézhetjük, hogy miket választottunk és miért. Kinézetében nem kifejezetten felnőttes az oldal, de ezt elnézik nekünk, és szívesen játszanak vele még ők is!

A TippExperience YouTube csatornáját ajánljuk ma, és nem véletlenül, hiszen ez egy interaktív, rengeteg videóval illusztrált 'szótár' (IDE KATTINTVA látogatható meg). A lényeg: adott egy medve és egy vadász, és egy rövid bevezető után mi beírhatjuk egy kis mezőbe, hogy mit csináljon a vadász a medvével. Mi legalább 30 igével teszteltük, és remekül működött, egy-egy szó kivételével mindegyikhez volt kis videó. Kezdőknek zseniális játék, de haladóknál, illetve felnőtteknél is remekül működik. (Az ötletet köszönjük Veres Gábornak!)

A 20. század elején nagy reformlázában az oktatás nagyon sok része és szelete változott meg, az oktatás keretei, módszerei, de még az alapvető tartalma is nagyon sok változáson ment át. Ennek a változásnak a legjobban az a struktúra állt ellen, ami a közoktatás kezdete óta jelen volt, az osztályterem. Sokféle újjító elképzelés született az ilyen-olyan módszerekről, de akár a Waldorf, akár a Montessori, akár a Freinet iskolákban változatlan maradt, hogy a tanulás osztályokban, osztálytermekben történik és jobbára tantárgyakat tanulnak a diákok. Ez a fajta modell, amit még a katonaságtól öröklött meg a népiskola, szinte mozdíthatatlan maradt száz éven át.

A 70-es évek kísérletei a nyitott tanterem megteremtésére, egy olyan iskola létrehozására, ahol nincsenek falak és egy nagy térben történik minden, inkább nevezhetők kudarcnak, semmint sikernek. ugyan a projekt-alapú tanulás lehetőséget adott volna arra, hogy létrejöjjenek osztályterem nélküli iskolák, ez a módszer sokáig nem terjedt el széles körben. Természetesen az iskolák és a tanulás ki-kiszabadult a tantermekből, ma már szinte mindenhol vannak erdei iskolák, amiknek a célja nem a közösségi élmény, mint egy osztálykirándulásé, hanem az adott helyszínen történő tanulás. Azt is tudjuk, hogy kutatások szerint a gyerekek ismereteik döntő részét (60-70%-át) nem iskolai keretek között, hanem informális utakon szerzik meg. Mindez azonban nem változtatta meg alapjaiban az iskolaszervezet több száz éves szerkezetét. Most azonban a technikai fejlődés lehetőséget ad arra, hogy megint elgondolkodjunk azon, lehet-e iskola osztályterem nélkül (és kell-e egyáltalán)?

2011-ben már harmadik alkalommal rendezi meg a Microsoft Magyarország és a Modern Iskola magazin az innovatív tanárok seregszemléjét, a Partners in Learning Fórumot (PIL-Fórum). A találkozóra november 3-4-én a lillafüredi Hunguest Hotel Palota kastélyszállóban kerül sor. Az interaktív szakmai program célja, hogy bemutassa az IKT-eszközök iskolai alkalmazásának legjobb példáit, illetve lehetőséget teremtsen a pedagógusok számára a tapasztalat- és véleménycserére, az egymástól való tanulásra.

A Nikon érdekes oldalát ajánljuk ma, a címe This day, azaz Ezen a napon (ITT TALÁLHATÓ egyébként). Akár számítógép teremben, akár 'interaktív táblás' órán, akár csak kivetítővel (és internet kapcsolattal) érdekes és tanulságos pár percet tölthetünk az oldallal, ami egyébként nem tesz mást, mint az adott napon történt fontos eseményeket mutatja meg (elég látványosan). Nekem az tetszik különösen, hogy nem nagyon egyértelműek, sem pedig nagyon marginálisak az események, amelyeket bemutatnak. Példaként álljon itt a szeptember 25-ei történet: 1974-ben ezen a napon rendezték meg az első triatlon versenyt a világon. Természetesen lehet egyéb napok történeteiből is szemezgetni, így akár hosszabb projektet is szervezhetünk az oldal köré.

Korábban is említettük már a QR-kódokat itt a TanárBlogon, ezekben a kétdimenziós vonalkódokban nagyon sokféle információt elrejthetünk, szöveget, webcímet vagy egy kép elérését. Az ilyen kódokat könnyedén leolvashatjuk az okostelefonokkal (erre alkalmas pl. a Google Goggles alkalmazás androidos telefonokra), de egy webkamerával ellátott laptopot is könnyedén alkalmassá tehetünk a QR kódok olvasására az INNEN LETÖLTHETŐ programmal.

Most egy olyan alkalmazást mutatunk be, amivel ilyen QR kódokra épített foglalkozást, kincsvadászatot készíthetünk az iskolánkban. Az eszköz a korábban is sokat dicsért ClassTools.net oldalán található (IDE KATTINTVA), megadhatunk egy sor kérdést és hozzá a válaszokat, a program pedig legyártja nekünk a QR kódokat, amik a kérdéseket tartalmazzák. Ezek után ezeket kinyomtathatjuk és elhelyezhetjük mindenfelé az iskolában. Felépíthetjük úgy is a játékot, hogy az egyes kérdésekre adott válaszok mutassanak a továbbiak helyére és így vezessük végig a diákokat az iskolán.

A GPS egyre jobban része lesz a mindennapjainknak, ma már nem csak az autókban van helye, hanem az okosabb telefonokban is ott figyel. A GPS azonban nem csak tájékozódni segít, hanem nagyszerű játékokra is lehetőséget ad. Többször említettük már a geocachinget, az elrejtett ládák keresésén alapuló játékot, osztálykiránduláson, táborokban nagyon jó eszköz lehet. Ennél a hagyományos típusnál is többféle GPS-es játékot találhatunk a GPSGames.hu oldalon (IDE KATTINTVA). A klasszikus ládakeresésen túl a track-követés, a kaland, az inverz-láda és még sok egyébfajta játék is található az oldalon (ITT A LISTA).

Ráadásul a szigorú Geocaching.hu-val szemben a GPSGames oldalra sokkal egyszerűbb a saját magunk által elkészített játékot is feltenni, így akár az osztálynak, iskolanapokra is csinálhatunk könnyedén GPS-es játékokat.

Akik digitális osztályteremben, vagy e-learning keretrendszerrel (pl. Ning, Moodle, Edu 2.0, Sulivilág) dolgoznak, talán szintén tapasztalják azt amit én: értelmes kommentárt, hasznos megosztott tartalmat ritkán tesznek az oldalhoz a diákok (gimnazistákról beszélek). Sőt, ha az a feladat, hogy kommentálják egy másik diák írását, esetleg szóljanak hozzá egy beszélgetéshez, nagyon sok lesz a 'nekem nagyon tetszett' jellegű komment. Azon gondolkodtam, hogy a 4 gimnáziumi csoportomat hogyan lehetne arra rávenni, hogy ne velem és nekem osszanak meg hasznos dolgokat, hanem egymásnak próbáljanak segíteni, ötleteket adni. Azt hiszem, sikerült 'áttörést' elérnem. Hogy miként, azt a lapozás után elmondom!