Hogyan nem érdemes
Vezércikk - 2011. október 11.
Az elmúlt években nagyon sokat írtunk itt arról, hogy mire érdemes használni az IKT-t, a számítógépes alkalmazásokat az iskolában. Ugyanezalatt az idő alatt számtalan IKT-szkeptikussal, vagy esetleg jelenkori ludditával kellett azon vitatkoznunk arról, hogy igenis fontos helye lehet ezeknek az eszközöknek a modern pedagógiában. Itt az ideje, hogy egy kicsit arról is beszéljünk, miként és mire nem érdemes számítógépet használni.
Elsőként álljon itt egy valódi elrettentő példa, csak erős idegzetűeknek. Komolyan, csak az KATTINTSON IDE, aki képes elvoselni a valódi horrort. Nem elég ugyanis, hogy ez az animáció magában is elég gyenge, képzeljük el, amint a tanár kivetíti az órán, vagy esetleg beenged egy osztálynyi kamaszt, hogy tanulmányozza...
De az a tény, hogy az interneten vannak rossz dolgok is, még nem lenne meglepő. Talán még az sem, hogy vannak rossz dolgok, amiket kifejezetten oktatási célra készítettek, akár még közpénzből is. Ha csak annyi lenne a feladatunk, hogy megválogassuk, mit viszünk be a tanításba, a dolog egyszerű lenne. Az igazi kérdés azonban, ahogyan olyan sok más esetben is, nem a mit hanem a miért. Sokszor hallottam már kollégától, hogy: azért a tábla meg a kréta az igazi, és nem is vitatnám az állítás valóságtartalmát. Amire a tábla és a kréta elég, arra kár számítógépet használni, a kérdés az, mit tud a z IKT, amit a tábla meg a kréta nem.
Korábban már emlgettük a ITL Research 21. századi tanulási képességekkel kapcsolatos kutatását (ITT), amiben az öt nagy terület egyikeként az IKT használat is terítékre kerül. A kutatók megvizsgálták, hogy milyen IKT használat az, ami előremutatónak számít. Két fontos kritériumot állítottak fel:
1) Milyen célt szolgál az IKT használata? Hozzájárul-e a diákok tudásépítéséhez? Tudásépítésnek azt nevezik, amikor a tanulók nem csak reprodukálnak valamilyen információt vagy nem csak egy rutin műveletsort ismételnek meg, hanem az új és a meglévő ismereteiket úgy ötvözik, hogy abból számukra új gondolatok és értelmezések jönnek létre. A tudásépítés során a diákok értelmeznek, elemeznek, összegeznek és értékelnek, számukra új tudást hoznak létre.
2) Milyen szerepet játszik ebben az IKT? Olyan munkát, olyan tudásépítést tesz-e lehetővé, amit az IKt eszközök nélkül is meg lehetne valósítani, vagy maguk az eszközök teljesen új utakat nyitnak-e meg? Ha a diákok munkájuk eredményét Wordbe gépelik és úgy küldik el a diáknak, semmiképpen nem mondhatjuk, hogy a számítástechnikai eszköz valamilyen alapjaiban új lehetőséget nyitott volna meg. Ha azonban többen dolgoznak közösen és egy időben egy dokumentumon, akkor valamilyen kollaboratív eszköz használata teljesen új szinten teszi lehetővé a közös munkát.
Amikor azon gondolkozunk, hogy milyen IKT eszközt használjunk fel egy órán, érdemes ezeket a szempontokat is szem előtt tartani.
