Az IKT hatékony napi használatának egyik fontos előfeltétele a virtuális (digitális) osztályterem, ami az a hely, ahol kommunikálni tudunk a diákokkal, megosztani anyagokat, linkeket, feladatokat, illetve a gyerekek is tudnak együtt dolgozni. Ez az a virtuális tér, amit betöltünk képekkel, feladatokkal videókkal, blog posztokkal, fórum bejegyzésekkel stb. Én jelenleg négy csoportot tanítok, és ez a közel 70 diák produkált kb. 800 blog posztot, rengeteg bejegyzést, és az is látszik, hogy naponta többször is meglátogatták a diákok az oldalt. És elérkeztünk egy nagyon fontos kérdéshez: melyik oldalt válasszuk? A külföldieket (pl. Ning, Edmodo), vagy a magyar alkalmazásokat? Több van ebben, mint először gondolnánk, a lapozás után némileg hangulatkeltő összehasonlítással és szubjektív elemzéssel próbálom borzolni a strandhangulatot :)

Röviden szólunk ma az Xtranormal (ITT TALÁLHATÓ) nevű rajzfilmgyártó alkalmazásról. A különleges benne az, hogy (angolul) szöveget képes beszéddé alakítani, illetve 3D-ben tudunk mozogni benne. Az alkalmazás kicsit összetetteb, bonyolultabb, azaz hagynunk kell időt arra, hogy a diákok megismerjék, és megtanulják használni. A lapozás után ajánlunk egy lehetséges óravázlatot, amely az Xtranorma felhasználásával készült.

100 éve született Alan Turing a 20. század egyik legokosabb embere. Nem csak matematikusként volt kiváló és nem csak a számítástechnika megalapozásában vannak múlhatatlan érdemei. A német kódrendszer megfejtésével jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a Szövetségesek nyerjék meg a háborút. Mindezeken túl még az embriológiában is fontos megállapításokat tett. A tragikus sorsú tudósra most egyik leghíresebb találmányával, a Turing-géppel emlékezünk.

A Turing-gép matematikai konstrukció, soha senki nem épített ilyet, mégis nagyon jól használható a programozási alapismeretek, az algoritmizálás alapjainak megismertetésére. A gép egy szalagon fut és egy-egy lépésben csak két állapota lehet, mindazionáltal ez már elegendő ahhoz, hogy akér univerzálisan programozzuk. A Turing-gép leírása ITT OLVASHATÓ,  szimulációját pedig ITT TALÁLHATJUK.

A tudománytörténet gyakran lehetőséget ad arra, hogy a természettudományokat olya diákokhoz is közel hozzuk, akik valamiért azt gondolják magukról, hogy ők sosem szerethetik ezeket a tárgyakat. Érdekes módon találkozik itt egymással a történelem és a természettudomány. Nem csak a biológia vagy fizika órán lehet ez persze érdekes, hiszen a modern történelemtanításban is egyre nagyobb teret kap az eseménytörténet mellet az életmód- és eszmetörténet is. Mindebben segíthet a New England Journal of Medicine, az egyik legrangosabb orvosi tudományos lap cikke (IDE KATTINTVA), ami azt tekinti át, miként változott meg 200 év alatt a sebészet.

Gondoltuk volna, hogy a 19. század elején a sebészetek még a többi osztálytól távol, gyakran magas tornyokban voltak, hogy ne lehessen hallani a betegek üvöltését? Hogy a fájdalomcsillapítás megjelenése előtt a fő szempont a műtéteknél nem a pontosság, hanem a gyorsaság volt? Hogy az első szívkatéterezés saját magán végezte el egy orvos. Még számtalan meglepő tény derül ki az írásból és különösen a hozzá mellékelt időszalagból, amit mindenképpen érdemes megmutatni a diákoknak.

Mit tegyünk, hogy maximálisan kihasználhassuk az IKT eszközök nyújtotta lehetőségeket? Hogyan tervezzük meg azokat az interaktív feladatokat, tananyagokat és óravázlatokat, amelyek segítségével felkelthető és fenntartható a tanulók figyelme a mai osztályteremben? A nyár remek alkalom arra, hogy új képességekkel és kompetenciákkal vértezzük fel magunkat, válaszokat kapjuk a fenti lényeges kérdésekre, valamint felfrissítsük és továbbfejlesszük IKT tudásunkat. Vegyen részt a SMART Nyári Egyetem programjain és "zsebelje be" mindhárom lehetőséget, miközben a következő iskolai tanévre érdekes és interaktív tananyagokat és óravázlatokat készíthet el.épzéseink valamelyike felkeltette érdeklődését, vagy további kérdése merülne fel, úgy lépjen kapcsolatba velünk a [email protected] email címen vagy a +36-1/247-49-99-es telefonszámon. További részletek ITT TALÁLHATÓAK, illetve érdemes tájékozódni, lájkolni, beszélgetni, kommentelni a SMART Facebook oldalán is, ami pedig nem máshol, HANEM ITT érhető el. Kellemes szakmai feltöltődést kívánunk!

A SMART Notebook szoftverének különböző - gyakran a felhasználók előtt rejtve maradt - titkait igyekszünk felfedni SMART Notebook Akadémiánk újabb videó sorozatában. A lapozás után ezúttal arra keresünk választ a Notebook alkalmazásai között barangolva, hogy mit is rejteget történelmet tanítóknak a SMART Notebook szoftver. A nem is annyira meglepő válasz: sokkal több mindent, mint gondolnánk! Lapozás után bemutatunk videóval. Feltétlenül érdemes kattintani.

Biztosan ismerik a híres történetet, amikor egy marslakók érkezéséről szóló rádióműsor valódi pánikot váltott ki Amerikában. A történet ugyan nem pontosan úgy igaz, ahogyan mesélni szokták (nem tömegek estek pánikba, hanem csak néhányan), de van alapja. A műsor rendezője maga Orson Welles volt, a forrásul szóló mű pedig H. G. Wells könyve, a Világok harca.  Welles több éven át készített rádiójátékokat, elsődlegesen híres irodalmi művek adaptációit, társulata a Mercury Theatre műfajteremtő volt.

Szerencsére ma már nagyon sok előadás hangfelvétele elérhető a weben is (IDE KATTINTVA), a darabok egy része a ma már elég avíttas real audio formátumban van meg, de találhatunk jó néány mp3 állományt is. Nem csak média órán lehet tanulságos a híres sci-fi (ITT VAN), de az angol nyelvű értékes irodalmat kedvelők is vidáman böngészhetnek, megvan it Az ember, aki csütörtök volt és a Huckleberry Finn egyaránt. Kellemes hallgatást!

Rengeteg tartalom-gyűjtögető alkalmazás létezik (itt a Delicious, vagy a Diigo, ahol például könyvjelzőket gyűjtögethetünk, a Pinterest, vagy a Flickr, ahol képeket, és még sorolhatnám). Őszintén, nem hittem volna, hogy lesz olyan új(abb) alkalmazás, amelyik rá tud venni, hogy használjam. Nos, most is rám cáfolt a fejlesztők kreativitása, és azt kell mondanom, hogy mára lelkes Clipboard felhasználó lettem. Az eszközről a lapozás után rövid videóban is szólunk majd, elég annyi, hogy nem csupán weboldalakat, hanem az oldalak egyes részeit (tartalmát, konkrét szövegeket) tudunk nagyon gyorsan betárazni, és később akár megosztani, másokkal együtt keresni. Izgalmas, és még jól is néz ki (ITT TALÁLHATÓ az oldal maga), videó bemutató pedig a lapozás után!

Sokszor töprengtünk itt a TanárBlogon mi is azon, hogy vajon megoszt-e a magyar tanár, és ha nem, akkor miért. Végiglapozva a Sulinet új közösségeinek falát, szintén nem találunk sok-sok megosztott tananyagot, illetve élénken él előttem egy kb. 10 évvel ezelőtti (lehet, hogy csak 8) Sulinet konferencia, ahol a kollégák irtózatos vehemenciával támadták azt a gondolatot, hogy az SDT-be majd a tanárok ingyen fognak feltöltögetni dolgokat. Ugyanilyen cinikus voltam én is, amikor egy hasonló amerikai kezdeményezés vezetőjével beszélgettem. Érdekes volt még, hogy ő őszintén érdeklődött, és nem értette, hogy miért gondolom azt, hogy tanárok ingyen nem fognak megosztani anyagokat egymással. Persze, a pénz és a munka mennyisége is fontos, de ott is sokat dolgoznak a tanárok, és szintén nincsenek túlfizetve. Mindenesetre ezek a gondolatok a Teacherlinx oldalát böngészgetve jutottak eszembe (ITT BÖNGÉSZGETTEM), amely - bár új kezdeményezés - már most elég sok tanár sok anyaga található rajta (angolul).

Infokommunikációs cég és a kormány közös kezdeményezése a hazai oktatás versenyképességéért
Budapest, 2012. június 14. – A 21. század legkorszerűbb tanulási és tanítási környezetét kínálja hazánk minden köz- és felsőoktatási intézményének a kormány és a Microsoft Magyarország együttműködése révén elinduló Digitális Oktatási Alapcsomag. A megoldáscsomag része – a többi között – az intézményi és diáklevelezés, a csoportmunka, az intranet, vagy éppen az előadás-sugárzási és videokonferencia-lehetőség is. Ezek online igénybevételéhez az intézményeknek nincs szükségük saját szerverparkra, így az üzemeltetési és energiaköltségeket is megtakarítják. A beszerzési költségek ráadásul az államot sem terhelik: a szoftvercég magyar vállalata ugyanis a hazai gazdaság versenyképességébe való befektetésnek tekinti az 52 milliárdos felajánlást.