Kétségtelen, hogy az egyik előnye pl. a finneknek a magyar diákokkal szemben az, hogy ott tényleg minden feliratos a tévében. Ezt nálunk hiába is várjuk, de talán az internet ebben is segíthet. Türelmetlenek a gyerekek, és nem szívesen várják meg, amíg éves késésekkel megérkeznek Magyarországra a menőbb sorozatok - akkor inkább megnézik angolul (max. felirattal). Ezért sem bánom én, ha a gyerekek (főleg a nagyobbak) ilyen sorozatokat néznek. Nagyon népszerű volt a Friends, amely 10 évig futott. Most három olyan sorozatot ajánlok, amely volt Friends szereplőkkel készült (FONTOS! Nem mindegyik feltétlenül alkalmas mondjuk 12 éves gyerekek tanítására, nézzünk rájuk, mielőtt a gyerekeket rájuk engedjük!!). Az első címe Web therapy és Phoebe (Lisa Kudrow) a főszereplője. Minimál kötségvetés, viszonylag vicces koncepció, de nem mindenkinek működik! Az Episodes Joey (Matt LeBlanc) sorozata, ahol szitnén lecsúszott sorozatszínészt alakít Joey. Ez sem ajánlott 14 éven aluliaknak - főleg órán nem. Végül a legfurább, de szerintem a legjobb a Go on című sorozat, amelyben Chandler (Matthew Perry) a felesége elvesztése után a gyásszal birkózik - mégis valahogy szörnyen vicces lesz az egész. Kellemes tévézést, a fenti linkeken a sorozatokat le sem kell tölteni, lehet online nézni! Ehhez persze nem árt villámsebes internet!

Érdekes cikket találtam a The New York Times-ban (ITT TALÁLHATÓ). Egy kutatásról szólt, amelyet tanárok körében végeztek, és az derült ki belőle, hogy a diákokat nagyon zavarja a technológia, illetve elvonja a figyelmüket. Szerencsére az újságírók voltak annyira kreatívak, hogy megkérdezték erről a gyerekeket is. A fenti cikkre 17 vélemény érkezett (mivel a The New York Times eléggé kekec, úgy döntöttem, hogy a cikket nem, de a gyerekek véleményét itt, a lapozás után megosztom. Remek angolóra lehet belőle, csak figyleni kell arra, hogy lehet hátránya is az autentikus forrásnak (pl. a distractment szó :) Szóval nézzük át, de aztán érdekes a diákok véleményét megbeszélni. Érdekesség, hogy nagyrészt ők is úgy érzik, hogy a munkában hátráltatja őket a technológia állandó jelenléte ... új frontok nyílnak a tanárok számára :)

A tanításunknak sok olyan részlete van, ami nem állja ki a 21. század próbáját, de a számomra legzavaróbb momentum az értékelésünk. Nem csak az a baj, hogy az iskolai értékelés nagyon sok időt elvesz a tanítástól, hanem az is, hogy álságos és hazug rendszer. Egyre több tapasztalat támasztja alá, hogy az értékelésünknek nincsen sok köze a tudáshoz. (Erről magam is írtam itt és érdemes elolvasni egy oktatáskutató írását is.) Nem tudom elfelejteni John Holt Iskolai kudarcok című könyvében leírt tapasztalatait sem. Holt úgy gondolta, hogy a valódi tudást az olyan dolgozatok mérik fel, amikre nem készülnek előzőleg a diákok. Hamarosan rájött, hogy miért nem íratnak ilyen számonkéréseket a tanárok, a pocsék eredmények miatt.
Magam is próbálkoztam azzal, hogy (bejelentés nélkül) megírattam egy több hónappal korábban tanult tananyagból egy dolgozatot. A legmeghökkentőbb nem is az volt, hogy milyen rossz eredmények születtek, hanem a diákok felháborodása, úgy érezték alapvetően tisztességtelen, amit csinálok, hiszen ők azt a tanayagrészt a témazáró dolgozattal már letudták, esetleg majd az érettségin kerülhet elő, de ott is csak nagyon leszűkített formában. Még nagyobb volt a diákok felháborosdása, amikor egy dolgozatban (az adott témához kapcsolódó) más tantárgy illetékességébe tartozó tudást kérdeztem. Úgy érezték, áthágom a játékszabályokat, ha a biológia dolgozatban a történelemhez tartozó információ kérdezek, még akkor is, ha maguk is belátták, hogy az adott információval rendelkezniük kellene.

Mivel a 21. századi tanár projekt egyik alaptétele, hogy a diákok organikusan, a saját  tempójukban és a saját érdeklődésüknek megfelelően fejlődhetnek, eljutottunk a rendszer egyik legérzékenyebb pontjához. Amikor elgondoltam mindezt, arra következtetésre jutottam, hogy akkor bizony nem tehetek mást, mint a gyakorlatban is megvalósítom az ’egyéni tanulási útvonalakat’, azaz mindenkinek kijelöljük a saját útját, majd segítjük ezen végigmenni. Ez nagyon szépen hangzik, de közel sem ilyen egyszerű a gyakorlatban. Sőt, olyan problémák is felmerülnek, amelyekre soha nem gondoltam (pedig, utólag gondolhattam volna).  A ’21. századi tanár’ kritikus fejezetéhez érkeztünk (az első három rész ITT, ITT és ITT található)

Ingyenes, online nyelvkönyből tanulhat, aki az izlandi nyelvvel szeretne megismerkedni (IDE KATTINTVA). A nyelvkönyv több szinten (a túlélő izlanditól a haladóig) tartalmaz leckéket. Minden leckéhez találunk videókat, feladatokat és hanganyagot is. Az ingyenes regisztráció után a program számon tartja a haladásunkat is és onnan folytathatjuk, ahol abbahagytuk.

Érdekesség, hogy az oldalt az izlandi kormány üzemelteti és elsődlegesen azért készült, hogy a bevándorlók könnyebben tanulhassák meg a nyelvet. Elméletileg csak a számítógép előtt ülve eljuthatunk vele egy alapszintig, ami elég az elboldoguláshoz. Nem csak azért lehet érdekes ránézni, ha valaki meg akarja tanulni ezt a különleges nyelvet (ami a legközelebb van az óskandinávhoz), hanem azért is. hogy lássuk, hogyan lehet egy online nyelvkönyvet jól megcsinálni.

Az Essaytyper (ITT TALÁLHATÓ) nevű oldal lelkiismeretes plagizálóknak ajánl morális kiskaput. A főoldalra érve nincs más dolgunk, mint beírni a témakört, amelyben szeretnénk esszét írni (minél általánosabb, annál könnyebb a dolgunk - pl. Civil war, vocabulary, vagy éppen travelling jó kulcsszó lehet, de a III. Richard nem jött be annyira), majd elkezdhetünk gépelni. A szöveg a billentyűk leütése nyomán, de azok tartalmától teljesen függetlenül jelenik meg. Ennek több fontos előnye is van. A legizgalmasabb, hogy megtapasztalhatjuk, hogy milyen lenne az életünk, ha villámsebességgel tudnánk gépelni. Ez már önmagában is csodás érzés. Nem elhanyagolható az sem, ugyanakkor, hogy nem egyszerűen copy-paste módszerrel lopjuk így más munkáját, hanem tényleg úgy néz ki, mintha dolgoznánk vele. Ezzel elindulhat az 'etikus plágium' fogalom világhódító útjára. Érdemes kipróbálni, de cak viccből, mivel az esszéket természetesen az interneten találja meg maga az oldal is, és egyetlen perc azonosítani! Ja, apró figyelmesség az oldal készítőitől, hogy a fejlécben több programot (pl. Word, Excel) is meg tud jeleníteni, hogy még teljesebb legyen az illúzió.

Újabb ötlet az aktuális témákat szeretőknek. Az NBC News oldalán izgalmas képgyűjtemény található a Sandy néven ismertté vált időjárási jelenségről. Képleíráshoz egyenesen kiváló, nekem mindig az 'időjárás' téma okozza a legnagyobb nehézséget, ebben is segít a slideshow. És mindez IDE KATTINTVA látogatható meg.

Kedves Angolos kollégák! Köszöntünk mindenkit a Napi Angol megújult oldalán. Régóta gondolkoztam azon, hogy azt a sok ötletet, rövidebb anyagot, feladatot, ami nem annyira IKT, mint inkább angol, hogyan is oszthatnám meg a leghatékonyabban minél több kollégával. A helyzet az, hogy egy ideig arra is gondoltam, hogy indítok egy külön angolos blogot, de éreztem, hogy úgysem lenne erőm, időm, energiám naponta 'etetni', és egy idő után biztosan elhalna. Itt azonban, a TanárBlog olvasóival talán lesz elég energiám (ha nem is naponta, de viszonylag rendszeresen) rövid óravázlatokat, tananyagokat, IKT-val, vagy anélkül készülteket megosztani. Szintén nagy öröm, ha olvasóinktól kapunk ötleteket, ma pedig éppen ez történt. Tóth Éva ajánlotta figyelmembe a Teacher's pet nevű ingyenes Word kiegészítőt (ITT TALÁLHATÓ), nem kell mást tennünk, mint letölteni, és máris átalakul a Microsoft Word angolos feladatlapkészítő programmá. Én régebben használtam, és tényleg működik. Most, hogy Éva levele eszembe juttatta, már töltöm is újra :) Sajnos a Teacher's pet oldalán a példák Comic Sans betűtípussal vannak írva - innen szeretnénk elnézést kérni a nem pici gyerekeket tanítóktól ... erről ITT volt szó.

Immár második alkalommal kerül megrendezésre a Partners in Learning Akadémia, a TanárBlog és a Microsoft közös tanárképzése. A fél éves képzés során a résztvevők:

• megismerkedhetnek új IKT eszközökkel
• részt vehetnek két szakmai konferencián
• megismerkedhetnek a 21. századi pedagógia gyakorlatával
• online webinárokon vehetnek részt

Az előző két részben (ITT és ITT) kénytelen voltam elvi alapvetéssel terpeszkedni az olvasó figyelmére, mivel azt gondolom, hogy egy ilyen (az én szakmai életemben) nagyszabású változást nem lehet enélkül leírni. Most azonban kiszabadulunk az elméletek szorításából, és kimerészkedünk az iskolai hétköznapok forgatagába. Azért azt ne felejtsük el, hogy egy olyan rendszert szeretnénk kikísérletezni, amely készséget fejleszt, differenciál, lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek saját tempójukban haladjanak, és legfőképpen nem feltétlenül stresszeli halálra őket (erre szolgál az értékelés újragondolása). Szintén nagyon fontos, hogy mindezt főállásban, heti 22+ óra tanítással egy állami középiskolában szeretnénk megvalósítani, ahol nincsenek különlegesen jó feltételek (1 használható számítógépterem –  a másik is használható, de ott informatika órák vannak szinte mindig, 2-3 használható interaktív tábla, több teremben kivetítő vászonnal  – nagyjából ennyi a rendelkezésre álló technika.