Érdekes oldalra hívták fel nemrégiben a figyelmemet, a címe The eyeballing game (azaz kb. Szemmérték játék) és ITT TALÁLHATÓ. Nagyon egyszerű, ám mégis szórakoztató a feladat; különböző helyzetekben kell megtippelni a helyes választ (pl. mennyire sikerül egy derékszöget belőni). Remekül használható arra is, hogy angolul megtanítsunk némi alap szókincset matekból, de akár kicsikkel is izgalmas játék lehet.

Korábban már egyetlen említés erejéig volt szó a Pixlr oldalról (IDE KATTINTVA), de annyira érdekes és jól használható programról van szó, hogy megérdemel egy saját bejegyzést. Ha ugyanis elmegyünk erre az oldalra, rögtön választhatunk három lehetőségből attól függően, hogy milyen komoly képszerkesztőre van szükségünk. A Pixlr editor (IDE KATTINTVA) egy teljesen komoly grafikai alkalmazás, megtalálható benne minden olyasmi, amit a mindennapokban egy grafikai programban használunk, kezeli a szinteket, tud klónozni és természetesen egy nagy rakat filter is a kreativitásunkat szolgálja. Félprofi grafikai munkákhoz, ha gyorsan kell valamit szerkeszteni, teljesen elegendő.

A Pixlr express (IDE KATTINTVA) már sokkal kevesebb lehetőséget kínál fel, elsődlegesen előre elkészített filterekkel, beállításokkal, szűrőkkel manipulálhatjuk a képeket. Ebben az alkalmazásban arra is lehetőségünk van, hogy a webkamera képét rögzítsük és használjuk fel. Külön lehetőség, hogy több képet is összefűzhetünk egyfajta kollázsként, például így:

Bevallom, kicsit elfogódottan írom ezeket a sorokat, hiszen nem másról számolok be, mint kisfiam első - saját maga által, még 7 éves korában, kitalált - flash játékáról. Az úgy volt, hogy nagyon szerette elsőben a matekot (még most is), de kicsit zavarta, hogy adott idő alatt viszonylag kevés feladatot lehet csak az iskolában megoldani, és a munkafüzet feladatai is végesnek bizonyultak. Elég sokat lát engem a gyerek mindenféle online oktatást segítő eszközzel dolgozni, és megkérdezte, hogy nem lehetne-e, hogy csináljon egy olyan játékot, mint amilyenek az Egyszervolt-on vannak, csak matematikai műveletek lennének benne. Kitalálta, lerajzolta, kiegészítettük a leírást, majd elküldük az Egyszervolt-nak. A csatolmányban letölthető az eredmény - elvihető, letölthető, használható. (Megj.: először hegymászóversenyt szeretett volna, több játékossal, de az túl bonyolult lett volna). Interaktív táblán szerintem kiválóan használható.

A vizualizációk között is kiemelkedő helyen vannak azok, amik térképeket használnak fel. A webkettes eszközök bőségesen adnak lehetőséget arra,l hogy adatokat, statisztikákat látványosan jelenítsünk meg térképeken. Több ilyen alkalmazásról is szóltunk már itt a TanárBlogon, de meglehet, hogy mind közül a legszebb a most bemutatott Maplecroft (IDE KATTINTVA).

Kedves kollégánk és barátunk, Barta Géza ajánlotta a figyelmünkbe pár napja és azóta is szívesen játszogatunk vele. Sajnos, a különféle térképek közül csak az egészségügyi témájúak érhetők el ingyenesen, de ezekkel is lehet izgalmas dolgokat csinálni. Az oldal legérdekesebb része a Map Maker, ahol két különféle mutatót ábrázolhatunk egyszerre, az egyiket az országok színével, a másikat pedig kördiagramként. Érdemes játszogatni vele.

Újabb - első ránézésre igen részletes - recenzió jelent meg a TanárBlog-ról ügyvédi felszólítással eltávolíttatott műről (ITT OLVASHATÓ az igen hosszú, alapos kritika). Amint egy olvasónk megjegyezte: sokkal tisztességesebb lenne, ha minden vélemény egyetlen fórumon jelenhetne meg, minden előzmény mindenki számára világos lehetne, és megpróbálhatnánk szakmai vitát folytatni a könyvről, és annak kapcsán akár az interaktív táblák hasznáról, vagy éppen használatuk nehézségeiről. Akár még pedagógiai módszerekről is. Őszintén sajnáljuk, hogy erre nincs mód, illetve továbbra is nyitottak vagyunk mindenféle vélemény közzétételére. Azt gondoljuk egyébként, hogy a könyv akár vitaindítónak is remek lenne, hiszen sok (szerintem) fontos kérdésre keresi a választ - függetlenül attól, hogy ezekkel a válaszokkal én éppen nem értek egyet. (NB: Az újabb cikk alapján azért annak nem bírtunk nem utánanézni, hogy a Wolf Emőke honlapján található képernyővideókban milyen betűtípus a legjellemzőbb. Igen, a Comic Sans (13-ból 11 videóban tallható, néha többször is!) :) De most már mindegy is, ideje ennél fontosabb dolgokkal foglalkoznunk itt az oldalon.).

Egy igen vicces videót osztott meg Gavin Dudeney: Twitteren megpróbáltak tanárok néhány érvet összegyűjteni arra, hogy miért is nem lenne szabad ceruzákat használni az iskolában. Az eredeti, angol nyelvű videó ITT TALÁLHATÓ, akinek kényelmesebb, röviden összefoglalva megtalálhatja nálunk magyarul is érveket. Jöjjenek az érvek! 1) Addig nem vagyok hajlandó ceruzát használni az óráimon, amíg a ceruzák gyártói megoldást nem találnak arra, hogy ne írhassanak összevissza mindent ellenőrzés nélkül a gyerekek! 2) ... a lapozás után folytatjuk!

Nagyon vicces oldal a Film v Music (IDE KATTINTVA), bár egészen egyszerű ötletre épül. Híres filmek híres jeleneteit látjuk, de alattuk valamilyen más (gyakran szintén filmből való) zene szól. A párosítás véletlenszerű, így nézhetjük például a Bukás csatajelentét a Holdfényszonáta hangjaira, vagy a Ponyvaregény egy részletét a Volt egyszer egy vadnyugat taktusaira. A hatás (gyakran) frenetikus és az ember nem állja meg, hogy ne kérjen egy újat.

Jól jöhet lyukas órán, vagy ha hirtelen helyettesítenünk kell valahol, időkitöltőnek, óra eleji bemelegítésnek. Természetesen jó beszélgetések elindítója lehet nyelvórán, médiából pedig remek kiindulópont a zene szerepének taglalásához. Egészen elképesztő, hogy más zenei aláfestéssel hogyan értékelődnek át jelenetek. És ha mást nem, hát azt is jól példázza az oldal, hogy mi mindenre használható fel a webkettő, hiszen ezt az oldalt csak a beágyazható YouTube videókkal lehetett létrehozni.

Egyre több ismerősöm osztotta meg velem Facebook-on az Euro nyelvvizsgaközpont ingyenes nyelvi alkalmazását, a Nyelvi Fitnesz Tréning-et (ITT TALÁLHATÓ). Egyrészt jól néz ki, másrészt kifejezetten viccesek a szövegek, azaz - bár én egészen jól elboldogultam a nyelvi feladatokkal - csak azért is érdemes tréningezni, hogy érdekes cikkeket olvassunk, hanganyagokat hallgassunk. Pont ezért szerintem jól használható akár órán is, ha van 5 perc az óra végén. Nekem nagyon tetszik az is, hogy ott próbálja meg értelmes tevékenységre bírni a gyerekeket, ahol elég sok időt eltöltenek, és  - lássuk be - azért nem mindig telik hasznosan az idő. Az aktuális feladatok elvégzése után érdemes az Archívumba látogatni, ahol folyamatosan bővülő kínálat várja a tudást szomjazókat. Ja, és mindezt angolul és németül is, és valóban teljesen ingyenesen!

Az utóbbi évek technológiai újításai közül a fejlesztett valóság, az AR (augmented reality) volt az, amelyiktől talán a legtöbbet várták az oktatás megújításában. Bár a gigantikus áttörés még nem jött el és az AR dúsított tankönyvek inkább számítanak kuriózumnak mintsem bevett gyakorlatnak, tagadhatatlan, hogy a technikának nagy lehetőségei lehetnének. A dolog lényege, hogy a kamera által látott képre valamilyen plusz tartalmat vihetünk rá, így az eszköz (mobiletelefon, webkamera) egyfajta varázsszemüvegként mutatja meg a dolgokat. A dolog széleskörű elterjedésének egyik gátja talán az, hogy az AR elkészítéséhez elég komoly számítástechnikai ismeret, programozási kapacitás kell.

Vagy legalábbis kellett, ugyanis végre megjelentek olyan eszközök, amikkel nagyon könnyen készíthetünk ilyen alkalmazásokat. Az első ilyen a helyfüggő (GPS alapú) fejlesztett valóságok elkészítését teszi lehetővé. Még indig nem egyszerű a dolog, de kis kitartással bárki elkészíthet egy olyan térképe, ami a mobiltelefon képernyőjére vetít rá információkat. Ehhez legelőször a Hoppala nevű oldalra kell regisztrálnunk (IDE KATTINTVA).

Már volt szó a TanárBlogon az általunk szorgalmazott Slide Force nevű gyorsreagálású egységről, akik a prezentációkat tartó előadókat fülelnék le TEK-es módszerekkel. Természetesen az ember gyerekekkel sokkal megengedőbb, és megpróbál segíteni nekik abban, hogy mások által is élvezhető prezentációkat legyenek képesek készíteni. Egy tizedikes osztályom egy (számukra) elég unalmas, de jól előadható témában készített prezentációkat, viszont az előadások során kiderült, hogy sokan jegyzetelből olvastak, és a diák alapján egyáltalán nem tudtak beszélni. Megígértem nekik, hogy összegyűjtök néhány jótanácsot, példákkal és ellenpéldákkal a következő kiselőadáshoz. A végeredmény letölthető innen, a TanárBlogról.