A minap az angoltanárok szövetségének (IATEFL) budapesti konferenciájára sodort előadóként a szerencsém, és ha már ott voltam, megnéztem egy-két előadást is. Az egyikben hangzott el a Clipkwik oldal (ITT TALÁLHATÓ), mint a brit tanárok (nem tudósok) kedvenc videó-lelőhelyét. Kipróbáltam, tényleg működik, és rengeteg időt spórol meg. A szlogenje is ez az oldalnak: hagyd ránk a keresést, és csinálj valami izgalmasat a felszabaduló idődben. Aki töltött már két-három órát azzal, hogy a másnapi órára megtalálja azt a bizonyos használható rövid videót. Nos, itt valóban megtakaríthatjuk a keresést, hiszen itt kizárólag oktatási tartalmakat találunk. Fontos még, hogy ha itt nem találunk meg valamit, az nem jelenti azt feltétlenül, hogy nincs is, a Clipkwik pont azzal veri a mezőnyt, hogy az internet egy jól behatárolt szeletét járja be.

Budapest választ ez a címe Ignácz Károly nemrég megjelent könyvének, amiben a két világháború közötti (és az 1945-ös) országgyűlési és törvényhatósági választásokat mutatja be és elemzi. A könyvhöz egy nagyszerű weboldal is tartozik, ahol nagyon sok érdekes dolgot találhatunk (IDE KATTINTVA). A Történet rovat röviden leírja a választások eseményeit, a Tanulmányok között részletesebb elemzéseket találunk. Számunkra a legérdekesebb mégis a Táblázatok és a Térképek lehetnek. Itt ugyanis az egyes választások eredményeit nézhetjük meg, választókerületre lebontva táblázatokban és térképeken egyaránt.

Budapestiek számára természetesen érdekes, hogy a saját lakóhelyünk vajon milyen beállítottságú volt (hányan szavaztak itt 1922-ben a liberálisokra? nyertek-e mifelénk a nyilasok 1939-ben?). De természetesen egy egész történelemórát is felépíthetünk csak arra, hogy a térképek alapján elemezzük a változásokat a forrásközpontú történelemtanítás elveinek megfelelően.

Sokan kérdezték tőlünk, hogy mi is ez a program pontosan, és arra gondoltunk, hogy nem egyesével adunk információt, hanem megosztjuk mindenkivel a MIPP leírását. A lapozás után minden hasznos információ megtalálható. A képzéseket a TanárBlog szervezi és koordinálja, több szinten lehet rengeteg gyakorlati tudással, ötlettel gazdagodni. Mindehhez csak  a lapozás utáni jelentkezési lapot kell kitölteni, illetve regisztrálni a PIL Network-re (ITT TALÁLHATÓ). Türelmetlenebbek kedvéért álljon itt a jelentkezés lap linkje is. Találkozzunk az online képzéseken, a jelenléti alkalmak során, vagy éppen a legközelebbi konferenciánkon.

Sokat lelkendeztünk már a Socrative nevű alkalmazásról (PÉLDÁUL ITT), amivel webes visszajelzőrendszert készíthetünk. Akár az internetre kötött számítógépekből, akár okostelefonokból vagy tabletekből csinálhatunk olyan eszközt, amivel a diákok kérdésekre felelhetnek, azonnali visszajelzést adhatnak és kaphatnak. Többszörös választásos kérdéseket, kiegészítéses kérdéseket tehetünk fel, ezekhez képeket is mellékelhetünk. Tulajdonképpen mindenre képes a rendszer, amit a drága osztálytermi szavazórendszerek tudnak.

Most teljesen új kinézetet kapott az oldal, sokkal szebb lett, olyan, amit manapság elvárunk egy webes oldaltól (ITT TALÁLHATÓ). élénk színek, nagy gombok, csinos grafikák jellemzik. Érdemes megbarátkozni vele, nagy segítség lehet a tanításban!

Az, hogy mennyi lehetőség rejlik az internet használatára a tanórákon már közhelynek is unalmas. Ugyanakkor - erre kell rádöbbennünk újra és újra - mint sok közhely, ez is fájdalmasan igaz. Nemrégen regisztráltam a Skype in the classroom oldalra (ITT TALÁLHATÓ), ahol rengeteg projektet találhatunk, amit kollégák hirdetnek szerte a világban. Jó-jó, gondoltam, de nekem erre most nincs időm, főleg mondjuk valahogy megoldani azt, hogy a világ másik felén éppen 8 órával előttünk tartó csoporthoz alkalmazkodjam. A minap viszont levelet kaptam egy angol középiskolából, ahol egy játékra hívtak, amely nagyon egyszerű és izgalmas. A neve Mystery Skype, és a lényege annyi, hogy Skype-on összekötünk két osztályt anélkül, hogy bármit elárulnánk nekik a másik csoportról, majd kérdésekkel ki kell találni, hogy a másik tanterem a világ melyik részén van. Ez egy világos, rövid, értelmes és izgalmas feladat, nagyon várom, hogy hogyan is sikerül, de mindenképpen beszámolok róla!

A ma bemutatott oldal címe Motorsports Mathematics (IDE KATTINTVA) címe tulajdonképpen mindent elmond, bár valójában lehetne autóversenyzés és fizika meg matematika is. A lényeg, hogy az autóversenyzéshez kapcsolódó matematikai és fizikai ismereteket és feladatokat találunk itt. Külön oldal szolgál a tanároknak és természetesen a diákoknak is. Találunk ismereteket az egyes versenyekhez, autókhoz és versenyzőkhöz kapcsolódóan is.

Mint ahogy ez a brit tantervekben megszokott, az ismeretek szintekre vannak bontva (key stages), egy-egy szint nagyjából két tanévnek felel meg, így az ötödik szint az, amit tizenegyedikben kell tudniuk. A leírásokon, feladatokon kívül posztereket is találunk, amit kinyomtathatunk az osztályterem falára és persze vannak kinyomtatható feladatlapok is. Az biztos, hogy a fiúkat jobban fogja érdekelni, ha a mozgásokat így, az autóversenyzésen keresztül tanuljuk együtt, de talán a lányok érdeklődését is fel lehet kelteni.

Érdekes levelet hozott a virtuális postás, mégpedig ezzel a címmel: Szellemitulajdon-védelmi óravázlat pályázat tanárok részére. Megnéztük, és a cím ékesen szól a célról, óravázlatokat keresnek, ahogy írják: A pályázat célja, hogy olyan kreatív óravázlatok készüljenek, amelyek az egyes tantárgyak oktatási anyagához kapcsolódó szellemitulajdon-védelmi témákat a diákok számára érdekesen és gyakorlatiasan dolgozzák fel, ezzel segítve a téma megértését és rávezetve a diákokat a szellemi tulajdon tiszteletének fontosságára. A pályázat leadási határideje 2013. november 17., a nyertes pályaművek 100.000, 80.000, illetve 60.000 Ft díjazásban részesülnek. Kreativitásra fel, részletek ITT TALÁLHATÓAK, a pályázat honlapján.

Egyre többet és egyre többen csináltatunk projekteket a diákokkal. A projektek gyakran elhúzódó és összetett munkafolyamatok, amiben nem árt pontosan látni, hogy éppen hol is tartanak. Ebben segíthet egy ingyenes eszköz, a Brevado, amit eredetileg az üzleti élet céljaira fejlesztettek, de remekül használható az osztályteremben is (ITT TALÁLHATÓ).

Nem másról van szó, mint egy idővonalról, ahol elhelyezhetjük a feladatokat, a részfeladatokat, fűzhetünk hozzá megjegyzéseket, videókat fájlokat. Meghívhatunk együttműködőket is, akik képesek lesznek ezeket módosítani, újabbakat hozzáadni. Minden feladat és részfeladat mellett jelölhetjük, hogy már végrehajtottuk-e. Így naprakészen látható, hogy hogyan áll a projekt, mik az eljövendő feladatok. Az egészről kapunk egy linket, amit megoszthatunk bárkivel, így mindenki láthatja, hogy mi az állás.

Egyre többet hallhatunk a  felhő alapú szolgáltatásokról, ahol internetes kapcsolat segítségével tulajdonképpen egy online adattárolót használhatunk. Ilyen szolgáltatást nyújt a Google (Google Drive), a Microsoft (SkyDrive), illetve ismert szolgáltató még a Dropbox. Most nem a szolgáltatásokról szeretnénk szólni, hanem azon gondolkodtunk el (egy EU-s jelentés kapcsán), hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek az ilyen szolgáltatások igénybe vételének. A kép árnyaltabb, mint gondolnánk.

Igazi aranybányát találtam biológiatanárok számára elsődlegesen az állatrendszertan tanításához. Érdemes azonban másoknak is megnéznie, az oldal ugyanis iskolapéldája annak, hogy miként lehet egy filmből tökéletes oktatási anyagok készíteni. Az alap ugyanis egy 2002-ben készült dokumentumfilm sorozat, melynek címe Shape of Life (Az élet formája). A hét egyenként egyórás film megtekinthető a neten is (IDE KATTINTVA), nagyszerű felvételek, logikus felépítés és ragyogó animációk mutatják be az állatok országát, a hangsúlyt a gerinctelenekre fektetve.

Az igazi csemege azonban a filmhez létrehozott oldal (IDE KATTINTVA). Itt megtaláljuk a filmet 3-5 perces részekre szabdalva. Minden rész címkékkel van ellátva így könnyen kereshető. Külön gyűjtemények mutatják az egyes állattörzseket, az animációkat, a nyilatkozó kutatókat és az állatok viselkedését bemutató részeket. A filmeket le is tölthetjük, így internetkapcsolat nélkül is használhatjuk. Tapasztalatom szerint a nagyságuk pont akkora, hogy az jól beépíthető egy tanórába. Az egyes részekhez természetesen kiadható anyagok, óravázlatok is tartoznak. Minden, amire egy tanárnak szüksége lehet. Az angol nyelv ne bátortalanítson el senkit, a pár perces animációkat akár hang nélkül, tanári narrálással is remekül felhasználhatjuk. Nagyon jó látni egy olyan oldalt, ami valóban a tanárok igényeinek megfelelően készült!