A zene tanítása során ritkán jutnak el a 20. század második felének muzsikájáig, ami részben nem is meglepő, nem könnyen emészthető művekről és szerzőkről van szó. Ennek az időszaknak az egyik jelentős szerzője, a repetitív zene és a minimalista zene egyik legnagyobb művelője Steve Reich a híres amerikai komponista. Talán érdekes lehet a zenéjét bemutatva arra is lehetőséget adni, hogy a diákok maguk készítsenek az övéhez hasonló műveket, erre szolgálhat segítségül az ITT TALÁLHATÓ kis program. Az egyes négyzetekre kattintva különböző hangok szólalnak meg adott időközönként, így végül igazán összetett hangzásokat is előállíthatunk.

Természetesen nem csak az énekórán lehet szerepe ennek a programnak, használhatjuk napköziben, lyukas órán (nem szakos helyettesítésen is) akár interaktív táblánál is. Mindenki egy-egy hangot választ és így születik közösen a szerzemény. Ha vannak fülhallgatók és a diákok már megismerkedtek a programmal az is feladat lehet, hogy különféle hangulatokat fessenek le a programmal. Hogyan lehet egy ilyen zene szomorú, hősies vagy éppen elragadtatott.

A minap az EDEN nevű EU-s gigaprojekt magyarországi rendezvényén jártunk, ahol egy fókuszcsoportban beszélgettünk az IKT helyzetéről sokadmagammal. Miközben mindenki beszélt arról, ami fontos neki, megütötte a fülemet egy weboldal, amit nem ismertem addig (mint kiderült, csak pár napja élt, úgyhogy így kevésbé volt kellemetlen), melynek a neve Versike, és a verstanulást segíti (és ITT TALÁLHATÓ). A koncepció egyszerű és világos: megkapjuk 'tanulásra' a versszakokat (nincsenek még kortárs költők, kivéve egy Romhányi verset, de ez - mint kiderült - szerzői jogi és nem elvi kérdés), majd elolvashatjuk úgy. hogy először kevés, majd egyre több betű marad ki belőle. Itt egy kicsit csalódtam, mert elsőre azt hittem, hogy így fogom tanulni is, azaz először csak 10 betű marad ki, amit be kell gépelnem, aztán egyre több, míg végül teljesen megtanulom a verset. Nos, a Versike nem így működik, tanulni csak magamban 'mormolva' a szavakat tudok, és amikor az Ellenőrzés-re kattintok, teljesen üres (már interaktív) oldalt kapok, ahol az egész verset (versszakot) be kell gépelnem. Ezt aztán eltárolja a rendszer, látszik, hogy hány verset, milyen hatékonysággal tanultam, úgyhogy még statisztikát is kapunk az elvégzett munkáról.

Egy tanárnak nem csak a tanítással kell foglalkoznia, követnie kell a tantárgya fejlődését is. Ugyan a tananyagok nagyon lassan változnak, gyakran 30-40 éve elavult, megcáfolt dolgokat tanítunk meg a diákjainknak, mégis fontos lenne, hogy mi is és ők is tisztában legyenek azzal, mi történik éppen a tudomány élvonalában. Most ehhez ajánlunk két (angol nyelvű) oldalt. Ha ezekre hetente, havonta ránézünk és máris tudhatjuk, hogy mik a legizgalmasabb dolgok a tudományban. Természetesen faktos, emelt érettségire készülő diákoknak is kiadhatjuk, hogy tájékozódjanak ezekből a forrásokból, esetleg tartsanak ezekről beszámolókat.

Az első oldal egyfajta tudományos hírügynökség, a ScienceDaily (IDE KATTINTVA), vannak hosszabb és videós anyagok is, de jellemzően röviden ismertetik a tudományos lapokban megjelent izgalmasabb eredményeket. Természetesen kereshetünk tudományok és tudományterületek szerint is. A Science Today (IDE KATTINTVA) részletesebben, gyakran videókkal, interjúkkal magyaráz el éppen folyó kutatásokat, érdemes körülnézni, hogy akad-e valami, ami az éppen tanított anyaghoz kapcsolódik.

„Csak egy könyv. Csak egy kérdés, amely arra vonatkozik, hogy miképpen láthatjuk-hallhatjuk a média üzeneteit. Hogyan hozható össze a régi (az antik) az újjal, a nagyon is maival, s hogy ez az izgalmas találkozás milyen nézőponttal gazdagítja médialátásunkat? Csak egy állítás. Hogy létezik médiaretorika, amely segít értelmezni a mediatizált világ jelentéseit, a különbözőség és azonosság örök, végtelenített játékát.” Ezzel az idézettel kezdődik az Anyanyelv-pedagógia folyóiratban a Médiaretorika című könyv ismertetője. Mind a könyvet, mind az ismertetőt ajánljuk az érdeklődő olvasóknak.

Az amerikai Read Write Think című honlapot mutatja az Anyanyelv-pedagógia folyóirat egyik cikke. A honlapon levő gazdag gyakorlatgyűjtemény igen hasznos lehet a magyar nyelvi órákon is. Az internet és az interaktív tábla segítségével egy gombnyomással elérhetővé válik a vonzó, színes és játékos, könnyen felhasználható képességfejlesztő program. A folyóiratban megjelent ismertető részletes kalauzt kínál a felhasználóknak.

Az ötéves Anyanyelv-pedagógia folyóiratban 297 cikk jelent meg 2012-ig az anyanyelvi nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Az elméleti háttér és az anyanyelv-pedagógiai kutatások iránt érdeklődők a Tanulmányok rovatban kereshetnek hasznos olvasmányokat. A tanítási gyakorlathoz kapcsolódnak a Műhely rovat írásai. Hazai és külföldi kiadványokról, szakmai programokról, kutatócsoportokról tudósítanak a Szemle, a Kitekintő és a Mozaik rovatban megjelent cikkek. Az olvasók is elküldhetik véleményüket, gondolataikat a Postaláda rovatba.

A nyelvtörténet tanításához nyújthat segítséget az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar nyelvemlékek című tematikus weboldala. A honlap bordó hátterű „ismeretterjesztő” vetülete 16 kiemelkedően fontos magyar nyelvemlékről közöl rövid ismertetőt. Az egyes nyelvemlékekhez az eredeti kézirat digitalizált változatán túl filmrészletek (többségében a Magyarok Cselekedetei című sorozatból) és a különböző átiratokat bemutató hangfelvételek tartoznak. A szürke háttéren megjelenő „tudományos” vetület is kínál a magyar nyelvi órán felhasználható izgalmas információkat, például a nyelvemlékek jelenlegi őrzési helyéről vagy a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom ihletette alkotásokról.

Sokan mondtak már sokfélét arról, hogy mit lehet az iskola célja, mit kellene fejlesztenie, milyen képességeket kellene a fókuszba helyezni. ezekben az érvelésekben visszatérő elem, hogy olyan készségeket kell az iskolának fejlesztenie, amikkel a diák később sikeres lehet az életben. Ezután többnyire következett egy felsorolás, ami a szerző szerint a sikerhez szükséges készségek listája. Az IDC nevű elemzőcég kicsit más irányból közelítette meg a kérdést: megvizsgálták, hogy ma a jól fizető állásokban milyen képességeket várnak el a munkaadók. A Bővebben után következik a lista.

A módszerük egyszerű volt, megnézték az idén április és augusztus között megjelent 14,6 millió amerikai álláshirdetést és csoportosították az ezekben megkívánt készségeket, majd megnézték azt is, hogy milyen készségeket kívánnak meg az átlagnál jobban fizető munkák. Érdemes végigböngészni az így összeállt listát, a néhány konkrét ismeretek megkívánó elemen túl a felsoroltak többsége úgynevezett puha képesség. Azzal a szemmel is megéri végignézni, hogy vajon ezek közül melyiket fejlesztjük mi valóban az iskolában és mennyi időt szánunk erre. Következzen hát a jól fizető állásokhoz szükséges készségek top20-a:

Sok iskolában (így pl. nálunk is) jelent gondot az, hogy nem jut sok pénz informatikai fejlesztésekre, ugyanakkor a diákok, a szülők és - lássuk be - az élet is azt kívánja, hogy valahogy megpróbáljuk az iskolát felzárkóztatni a 21. századhoz. De ha nincs pénz 'vasra', vagyis hardverre vagy szerverekre, mindez nem egyszerű. Szintén sokaknak okoz gondot a virtuális osztálytermek fizetőssé alakulása, illetve az ingyenes szolgáltatások jelentős szűkülése esetenként. Furcsa, de még mindig sokan nem tudják, hogy minderre van ingyenes, profi megoldás, ami minden magyar iskola számára elérhető - és egyetlen forintot sem kell költeni eszközökre, mivel minden szolgáltatás a felhőben fut. Ez a Microsoft Digitális Oktatási Alapcsomag, amely több mint egy éve áll rendelkezésre, azonban nem a Tisztaszoftver oldalán kell keresni, hanem IDE KATTINTVA lehet regisztrálni rá, az iskolai rendszergazda pedig minden beállítást el tud végezni (ha nem, lehet segítséget kérni, és az ország egész területén kimennek az iskolába, hogy megoldják az esetlegesen felmerülő gondokat). Részletes leírás a lapozás után!

A budapesti Fazekas Mihály Iskola oldalán akadtunk rá erre a remek enciklopédiára, amit az iskola tanárai és diákjai szerkesztenek (IDE KATTINTVA). Klasszikus enciklopédiáról van szó, ami tudományterületek alapján csoportosítja, gyűjti egybe az ismereteket. Mivel ennek az enciklopédiának a kultúra a témája, így természetesen ezzel kapcsolatos ismereteket találunk itt. Megtalálhatók itt a művészettörténeti korszakok az antikvitástól a XX. századig, irodalmi pályaképek hazánkból és a nagyvilágból, egy sokkal rövidebb bejegyzéseket tartalmazó alkotói lexikon, egy műfajokat bemutató gyűjtemény valamint egy verstani és egy retorikai lexikon is.

A szövegek nyelvezete tökéletesen alkalmas az iskolai felhasználásra, nem túl tudományos, de kifejezetten szakszerű. természetesen ez az enciklopédia nem csak segédanyag, megadott forrás lehet, hanem minta is. Nagyszerű projekt lehet egy ehhez hasonlót elkészíteni, amihez egy wiki vagy akár egy közösen megosztott dokumentum is kiválóan alkalmas lehet.