Egyre többet és egyre többen csináltatunk projekteket a diákokkal. A projektek gyakran elhúzódó és összetett munkafolyamatok, amiben nem árt pontosan látni, hogy éppen hol is tartanak. Ebben segíthet egy ingyenes eszköz, a Brevado, amit eredetileg az üzleti élet céljaira fejlesztettek, de remekül használható az osztályteremben is (ITT TALÁLHATÓ).

Nem másról van szó, mint egy idővonalról, ahol elhelyezhetjük a feladatokat, a részfeladatokat, fűzhetünk hozzá megjegyzéseket, videókat fájlokat. Meghívhatunk együttműködőket is, akik képesek lesznek ezeket módosítani, újabbakat hozzáadni. Minden feladat és részfeladat mellett jelölhetjük, hogy már végrehajtottuk-e. Így naprakészen látható, hogy hogyan áll a projekt, mik az eljövendő feladatok. Az egészről kapunk egy linket, amit megoszthatunk bárkivel, így mindenki láthatja, hogy mi az állás.

Egyre többet hallhatunk a  felhő alapú szolgáltatásokról, ahol internetes kapcsolat segítségével tulajdonképpen egy online adattárolót használhatunk. Ilyen szolgáltatást nyújt a Google (Google Drive), a Microsoft (SkyDrive), illetve ismert szolgáltató még a Dropbox. Most nem a szolgáltatásokról szeretnénk szólni, hanem azon gondolkodtunk el (egy EU-s jelentés kapcsán), hogy milyen előnyei és hátrányai lehetnek az ilyen szolgáltatások igénybe vételének. A kép árnyaltabb, mint gondolnánk.

Igazi aranybányát találtam biológiatanárok számára elsődlegesen az állatrendszertan tanításához. Érdemes azonban másoknak is megnéznie, az oldal ugyanis iskolapéldája annak, hogy miként lehet egy filmből tökéletes oktatási anyagok készíteni. Az alap ugyanis egy 2002-ben készült dokumentumfilm sorozat, melynek címe Shape of Life (Az élet formája). A hét egyenként egyórás film megtekinthető a neten is (IDE KATTINTVA), nagyszerű felvételek, logikus felépítés és ragyogó animációk mutatják be az állatok országát, a hangsúlyt a gerinctelenekre fektetve.

Az igazi csemege azonban a filmhez létrehozott oldal (IDE KATTINTVA). Itt megtaláljuk a filmet 3-5 perces részekre szabdalva. Minden rész címkékkel van ellátva így könnyen kereshető. Külön gyűjtemények mutatják az egyes állattörzseket, az animációkat, a nyilatkozó kutatókat és az állatok viselkedését bemutató részeket. A filmeket le is tölthetjük, így internetkapcsolat nélkül is használhatjuk. Tapasztalatom szerint a nagyságuk pont akkora, hogy az jól beépíthető egy tanórába. Az egyes részekhez természetesen kiadható anyagok, óravázlatok is tartoznak. Minden, amire egy tanárnak szüksége lehet. Az angol nyelv ne bátortalanítson el senkit, a pár perces animációkat akár hang nélkül, tanári narrálással is remekül felhasználhatjuk. Nagyon jó látni egy olyan oldalt, ami valóban a tanárok igényeinek megfelelően készült!

Egy nagyon egyszerű, ám mégis remekül használható, érdekes játékot ajánlunk ma, amely segítségével hullámvasutat tervezhetünk (ITT TALÁLHATÓ az oldal). Összesen 6 részből állíthatjuk össze a pályát, lehetőleg úgy, hogy a kocsik végig tudjanak haladni az úton. Miután elkészültünk a pályával, több nézetben is követhetjük a kocsik útját (a legizgalmasabb kétségtelenül az, amikor a kocsikba ülve száguldozunk, de lehet madártávlatból is szemlélni az eseményeket). Amennyiben a kocsi elakadt, mert a pályát nem jól raktuk össze, akkor újratervezés következik, és játszhatunk tovább. Nem olyan egyszerű, mint gondolhatnánk. Emellett folyamatosan kapunk adatokat a kocsik sebességéről például.

Ez a hátborzongató mondat volt az Államvédelmi Hivatal (ÁVH) jelmondata és ebben a szellemben hozták létre az ország több pontján kényszermunkatáboraikat. Ezek megismerését segíti az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának oldala a munkatáborok.hu (IDE KATTINTVA). Érdemes az oldalt felhasználni akár az 50-es éveket tanítva, akár a kommunizmus áldozataira emlékezve.

Találhatunk itt általános leírást a táborok rendszeréről, valamint egyes táborok részletes leírását is. A legtöbbet (természetesen) Recskről tudhatjuk meg. A recski tábornak a 3D-s modelljét is bejárhatjuk, megnézhetjük a barakkokat, az őrtornyokat, az őrök házait. bizonyos szempontból ez többet is megmutat, mint a terület ma, hiszen jelenleg csak egy rekonstruált barakk és egy emlékmű van ott.

A PIL Akadémia 2013-as évadának óravázlataiból szemezgetünk ma is, hiszen rengeteg hasznos és mások számára is érdekes, izgalmas tananyag készült. Ma Tugyi Imréné projektjét osztjuk meg, amely tanulásmódszertan témakörben készült, és ehhez ürügyül a Magyarország földrajzi helyzete, jellemzői; állatvilága; növényvilága; ásványkincsei témát választotta. Változatos, kreatív eszközhasználat jellemzi a nagyon részletesen leírt anyagot, a lapozás után minden részletre fény derül! (Az óravázlathoz tartozó egyéb kiegészítők - pl. a Pass the paper nevű játékhoz tartozó Powerpoint prezentáció - IDE KATTINTVA érhető el).

Augusztus végén diákjaimmal a Mátrában voltunk táborban. 10.-eseknek tartottunk természettudományi terepgyakorlatot öt napon át, ahol a cél a vidék megismerése, biológiai és kémiai mérések elvégzése volt. Ezzel a korosztállyal már érdemes mindenféle technikai eszközöket is bevetni, idén a filmkészítés is feladatuk volt. Magam is kíváncsi voltam, hogy pár nap alatt milyen minőségű filmet tudnak készíteni a mobiltelefonjukkal és egyszerű laptopokkal. Többféle téma közül is választhattak, az egyik a Másfélmillió lépés Magyarországon vonatkozó részeinek újraforgatása volt. A Kékes tövében voltunk és ez a vidék részletesen is szerepel a mára már kultikussá vált túrafilmben. Azt kértük tőlük, hogy próbálják meg megtalálni ugyanazokat a helyszíneket, amik a filmben is szerepelnek.

Segítségül megkapták azt a követelménylistát, kisokost, amiről már korábban is írtunk (IDE KATTINTVA). Nagyjából egy délutánt vett el a forgatás, azután egy napon át tartott a szövegek megírása, rögzítése és a vágás. A végeredmény a Bővebben után látható:

Feladatul kaptam, hogy reflexíve vizsgáljam meg eddigi tanáraimat, majd válasszak egy tucatot közülük, akik valamiért (negatív vagy pozitív irányban) kiálltak az átlagból. Miközben megpróbáltam megtalálni magamban a ’jó tanár’ ismérveit, számomra is meglepő eredményt kaptam. A lapozás után öntényfeltáró elemzés található.

Az első szempont – amiért is azt gondoltam, hogy talán a TanárBlogon is helye lehet egy ilyen (nem annyira IKT ihlette) cikknek, az az innováció. Lehet, hogy tévedek, de az innováció akkor válik létkérdéssé, ha a diákok oldaláról (tanulás, nem tanítás) közelítünk a hivatásunkhoz. Így lehetünk képesek érzékelni, ha egyes módszereket (tartalmakat) meghaladott a kor, vagy csak megváltoztak a körülmények. Könnyű azt mondani, hogy ’rosszabb a gyerekanyag’, és nehezebb azon elgondolkodni, hogy miként tudna a tanár alkalmazkodni az új helyzethez. Ez gyakran a szakmai hitünk újragondolását is jelenti, ami kétségtelenül fájdalmas folyamat (is) tud lenni.

Nemrég mutattuk be a Moovly alkalmazást, amivel nagyon látványos animációkat készíthetünk egyszerűen (ITT ÍRTUNK RÓLA), készítettünk hozzá egy a használatát szemléltető videót is (EZ ITT VAN). Diákjaimnak is megmutattam a programot és azt is, hogy miként kell használni. Készítettem egy minta animációt is a newtoni törvényekről. Szorgalmi feladatnak kapták, hogy maguk is csináljanak ilyen, a mozgástörvényeket ismertető animációkat.

Az elkészült filmek (együtt a témakört bevezető kisfilmmel) IDE KATTINTVA nézhetők meg. Mindegyik viszonylag pontosan szemlélteti a törvényeket, de csak kevés van, ami a bemutatott példától igazán elrugaszkodva, valamilyen eredeti ötlettel állt volna elő (leginkább talán ez és ez). A záródolgozatból az is kiderült, hogy azok, akik készítettek videót, jobban meg tudták oldani a Newton törvényekkel kapcsolatos kérdéseket. Természetesen lehet, hogy azok fogtak neki ennek a szorgalmi feladatnak, akik amúgy is jobban értették, miről van szó, de én azt gyanítom, hogy fordított az oksági viszony. Akik legalább egy órán át foglalkoztak a filmkészítéssel, felmondták a szöveget, jobban meg is értették, hogy miről van szó.

Régi adósságunkat törlesztjük most, hiszen magunk is megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a ClassDojo nevű (ITT TALÁLHATÓ) remekül használható, ingyenes eszközről eddig nem szóltunk. Pedig kellett volna! Az oldal elsősorban kicsikre van szabva, de már láttunk példát arra, hogy felsőoktatásban használják - ugyanolyan sikeresen. A lényege egyszerű: vegyünk egy osztálynyi gyereket, mindenkinek legyen egy avatar-ja, ezeket az órán jelenítsük meg, majd különböző szempontok szerint értékelhetünk, azaz pontokat adhatunk. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a diák nevére kattintva megjelennek a kategóriák (pl. kreatív gondolat, vagy jó magaviselet), és egyetlen kattintással pontot adhatunk érte. Lehet egyébként negatív pontot is adni, ha szeretnénk, illetve jelenléti ívet is ad az oldal, és egy-két egyéb hasznos funkció, illetve saját magunk is definiálhatunk értékelési szempontokat. Jópofa, érdekes, és még működik is.