Egy kép felér ezer szóval tartja a mondás, ha ez így van, akkor egy animált kép pedig százezer szóval kell, hogy felérjen. nem véletlen, hogy az utóbbi időkben az internetet elárasztották a az aprócska mozgóképek. Technikailag a gif formátum képes arra, hogy rövid animációkat is tartalmazzon, animált gifnek hívják az ilyeneket. Legtöbbjük valamilyen film egy-két másodperces jelenete, ami remekül kifejez valamit.

A Giphy nevű oldalon (IDE KATTINTVA) ilyen animált gifeket kereshetünk és azután illeszthetünk be bárhova, akár a Facebookra is. Az oldalon kereshetünk kifejezésekre, érzelmekre, témákra vagy éppen a forrásokra is, hogy melyik filmből akarunk egy jelenetet. Sok százezer kép van, biztosan találunk olyat, ami éppen kell nekünk. Különösen hasznosak lehetnek ezek a képek a virtuális osztálytermünkben.

Ma egy (sajnos angol nyelvű) oldalt ajánlunk, a neve Visir (ITT TALÁLHATÓ) és amely egy nagy EU-s kezdeményezés az IKT jó (és elfogadható) gyakorlatainak a gyűjtésére. A cél nem kevesebb, mint az IKT értelmes használatát a pedagógiai fősodorba terelni. Az oldal nem feltétlenül kínál egyszerű eligazodást, de érdemes kicsit tallózni, mert helyenként kifejezetten érdekes leírásokat  találhatunk. Szűkíthetünk korosztályra és iskolatípusra is, ami talán némi könnyebbség.

Ugyan a klasszikus informatika, technika vagy éppen fizika tananyagban nem sok teret kapnak a logikai áramkörök, mégiscsak érdemes rájuk némi időt szánni. Segíthetnek megérteni, hogy miként is épül fel a számítógép, mi az, amit ez a varázslatos doboz valójában csinál. Matematikából a logikai műveletek tanulásakor szintén érdekes lehet, hogy miként is működnek ezek áramkörök szintjén.

Ugyan arra általában nincs lehetőség, hogy az ember forrasztgatni kezdjen, számítógépes szimulációval is egészen jól meg lehet ismerkedni velük. Erre használható a Logic Lab (IDE KATTINTVA). áramköröket építhetünk, amikben az egyszerű ÉS és VAGY kapuktól kezdve a bonyolult flip-flopokig mindent használhatunk. Bemenetnek mindenféle kapcsolókat használhatunk, míg a kimenet lehet egy lámpa, egy ventilátor vagy éppen egy számláló.

Ha már készítünk képeket, jogos igényként merülhet fel, hogy ezekkel valamit kezdeni is tudjunk. Ki szeretnénk cserélni a képen látható személyek teljesen nyúlszerű piros szemét, vagy éppen méretre szeretnénk vágni a képet, hogy ne teljen be a gépünk tőle. Erre nagyon egyszerű eszköz a Windows Gallery, amit tanárok teljesen ingyenesen tölthetnek le a PIL Network oldaláról (ITT TALÁLHATÓ - ehhez egy 2 perces ingyenes regisztráció kell), majd az ingyenes szoftverek oldalra látogatva (EZ ITT ÉRHETŐ EL), máris szemezgethetünk a jobbnál jobb oktatási alkalmazások között. Addig is IDE KATTINTVA található egy videó arról, hogy mi mindent tud a Gallery.

Íme az internet, méghozzá egyetlen hatalmas interaktív térképen (MÉGPEDIG IDE KATTINTVA). Az oldalakat körök jelzik, zoomolhatunk bármeddig, sőt akár országokra is szűkíthetünk (elvileg címekre is, de az nekem nem működött). A térkép segítségével pillanatok alatt fel lehet mérni, hogy mely oldalak a legnépszerűbben egyes országokban vagy akár régiókban. Érdekes lehet a térképen található adatokat online lenyomozni - milyen is a legnépszerűbb 15 norvég oldal? mit néznek a svájciak leggyakrabban? mi a menő az angoloknál? Amellett, hogy látogatottsági adatokat is kapunk, illetve azt is megtudjuk, hogy a hanyadik legnézettebb oldalt találtuk meg, csak a vizuális megjelenítés önmagában is nagyon érdekes.

Mivel a virtuális osztálytermek kínálata folyamatosan változik és elég bizonytalan bármelyik hosszútávú fennmaradása, úgy döntöttem, hogy az idén megpróbálom a SkyDrive-t használni virtuális osztályteremként. A Ning-en eltöltött 6 év után világossá vált, hogy a kommunikációs csatornák (pl. fórum és chat) szinte teljesen kihasználatlanok voltak, erre már legalább 2 éve a Facebook-ot használjuk (gyorsabb és biztosan célt ér az üzenet). Szükségem volt tehát arra, hogy információkat osszak meg a kurzussal kapcsolatban (pl. fontos linkek, tananyagok, kiadott fénymásolatok stb.), de erre már nem működött jól a Facebook, mert villámgyorsan eltűnik az információ, ráadásul keveredik mindenféle közlés. A lapozás után elmesélem, hogyan épül fel az új osztálytermem (és bár csak két hete kezdődött az év, azt kell mondanom, hogy eddig egész jól működik),

Tegnap lelkendeztem a Moovly nevű animációs alkalmazásról (IDE KATTINTVA), amivel nagyon könnyen készíthetünk viszonylag pofás filmecskéket. Most a használatát mutatjuk be egy videóban. Természetesen itt csak a Moovly egyik képességéről, van szó a filmkészítésről, aminek a végeredménye egy videó fájl. A programmal készíthetünk prezentációkat is, akkor a végeredmény egy swf állomány lesz, ebbe elhelyezhetünk olyan pontokat, ahol csak a billentyűzet lenyomására indul tovább a film. Ezzel a film sebességét az előadás tempójához igazíthatjuk.

Fontos tudni, hogy a videóban valóban csak a legalapvetőbb tulajdonságok kerültek sorra és mindennél lényegesen többet tud a program. Lehetőségünk van például arra is, hogy feltöltsük a saját képeinket és azokat is animáljuk. Jó hír még, hogy a készítők azt ígérik, előbb-utóbb lesz egy külön az oktatási felhasználásra szánt csomag is, amiben elérhetőek lesznek további dolgok is, ingyen vagy nagyon csökkentett áron. De lássuk akkor, hogyan is lehet használni:

A film a jelen kor nyelve, pár éve megdöbbenve láttam, hogy diákjaim, ha valamilyen praktikus problémára kerestek megoldást, nem valamelyik internetes keresőt nyitották meg, hanem a YouTube-ot. Számukra a mozgóképes információ az anyanyelv. Pár éve elterjedtek azokat a jópofa kis animációs filmek is, amik valamilyen fogalmat, jelenséget mutatnak be látványos animációval (itt van például Ken Robinson véleménye az oktatásról). A Kahn Akadémia bizonyította, hogy a legegyszerűbb kis animációk is milyen hatékonyak lehetnek a tanításban. Jogos hát a kérdés, hogyan csinálhatnék én gyorsan animációkat?

Van megoldás, nem kell tovább keresni. a Moovly nevű alkalmazással (ITT TALÁLHATÓ) könnyedén készíthetünk animációkat, animációkra lapuló prezentációkat. A regisztráció után kapunk egy vásznat, amire felrakhatunk grafikákat. A grafikáknál az előre elkészítettek közül válogathatunk (van vagy 300), de a sajátunkat is feltölthetjük. Minden elemnél beállíthatjuk, hogy milyen hosszan látsszon és megadhatunk neki animációkat. A legegyszerűbb animáció a mozgatás (move and zoom), megadhatjuk, hogy mennyi idő alatt mettől meddig jusson el a figura. A többi animációval azt állíthatjuk be, hogyan jelenjen meg a figura és miként tűnjön el. Több olyan elem is van, ami rendelkezik saját animációval is (pl az ember fut, a paradicsom szétplottyad), ezeket is felhasználhatjuk.

A PIL Akadémián rengeteg érdekes tananyag született, ezek közül sokat közzétettünk itt, a TanárBlogon. Az egyik legnépszerűbb tananyag Pintér Katalin honismeret óravázlatai voltak, amelyekhez minden esetben SMART Notebook segítségével készített interaktív táblás kiegészítők is társultak. Miután az ötödikes anyagok ennyire sikeresek voltak, Kati most elküldte nekünk a hatodik osztály számára készült vázlatokat és Notebook fájlokat megosztva. A lapozás után találhatóak a pontos témák, illetve a SkyDrive-on megosztott dokumentumok linkjei.

Ma már nem megfizethetetlenek azok a kamerák, amik a megszokottnál gyorsabban képesek filmfelvételre. Nálunk is került egy ilyen kamera, egy GoPro típusú, ami képes másodpercenként 60 kép rögzítésére. Adódott a gondolat, hogy használjuk az eszközt a szabadesés tanulmányozására. Korábban volt már egy másik módszerünk, ahol egy mikrofonnal mértük a szabadesést (ITT ÍRTUNK RÓLA), de talán az mégiscsak jobb, ha láthatják is a jelenséget.

Egy labdát ejtettek le és ezt vettük fel a kamerával. Ezután a film megfelelő részét képekké alakítottuk át. Ehhez a DVDVideoSoft ingyenes konvertálóprogramját használtuk (INNEN TÖLTHETŐ LE). Az eredmény egy képsorozat lett 30 képpel (az esés tehát fél másodpercig tartott). A képeket megvágtuk, hogy csak a lényeg látszódjon rajtuk, majd egyenként bemásoltuk egy új képre a webes SumoPaint alkalmazásban (EZ ITT VAN). Ügyelni kellett rá, hogy minden kép új szintre (layerre) kerüljön.