Az internetbiztonsággal, illetve annak hatásos elsajátításával foglalkozó első cikkünkben online forrásokat kerestünk, és így próbáltuk meg kitalálni, hogyan is készíthetnénk fel diákjainkat, gyermekeinket az online létre. A cikksorozat mai fejezetében az online szocializáció újabb helyszínére látogatunk el, ami nem más, mint a család. Jó eséllyel gondolható, hogy a szülők otthon hatalmas erőkkel és energiával készítik fel csemetéiket a digitális állampolgárságra. Statisztikai adatok azt mutatják, hogy a helyzet komoly, hiszen a gyerekek átlagosan napi 3-4 órát töltenek gép előtt, a közösségi oldalak használata is elterjedt, hiszen az általános iskolás korosztályban (10 év fölött) a Netgeneráció 2010 kutatás résztvevőinek több, mint 70%-a, 14 fölött minden iskolatípusban 90% fölött vannak jelen közösségi oldalakon. Részletek a lapozás után!

Introduction
Many have claimed that the challenges of the 21st century workplace and society necessitate a shift in our educational paradigm. Definitions and mentions of the so-called 21st century pedagogy  abound. This essay is a descriptive account of an ongoing pedagogical experiment (started in March 2012, 15 months ago) and it will attempt the following:
a)    to provide a theoretical framework for 21st century pedagogy in the classroom
b)    to give a detailed account of a step-by-step introduction of these theories
c)    to analyse the impact of 21st century pedagogy on the learning process

It is important to note that the title of ’21st century teacher’ refers to the difficulties one teacher went through and the challenges one has to rise to when trying to implement 21st century pedagogical principles in practice. It is , therefore, an account of a journey rather than than the success story of a new system.

A BBC ismét segít egy alapvetően unalmas témát érdekesen feldolgozni. A Destination impossible nevű játékban (amely egyébként IDE KATTINTVA érhető el) egy városban kell eligazítani embereket. Utasításokat kapunk, ezeket követve 8 embernek összesen 16 cél elérésében segédkezhetünk.

Bajban van a világ! Főleg a fejlett világ, senki nem akar tudós vagy mérnök lenni és ebből nemsokára nagy baj lesz. Sokan mondogatják ezt már ezt egy ideje és nem alap nélkül. A fejlett világban nagyon lecsökkent a tudományos pályák iránti érdeklődés, nagyot csökkent ezeknek a szakmáknak, hivatásoknak a presztizse is. A helyzet azért is ad okot aggodalomra, mert a saját jólétünk, gazdasági fejlettségünk leginkább ezeknek a szakmáknak köszönhető.

Felismerte ezt az Európai Unió is és számos projektet indított a STEM (Science Technology Engineering and Mathematics, azaz természettudomány, technika, mérnőki tudomány és matematika) pályák, tantárgyak népszerűsítésére. IDE KATTINTVA megtalálható tizenöt ilyen projekt honlapja. Van közöttük gyűjtemény a szabadon elérhető IKT-s anyagokról és a sci-fi történetek felhasználásával segített oktatási projekt is. Érdemes végigböngészni és megnézni, mivel is próbálkozik Európa a probléma megoldására.

A VICE nevű dokumentumfilm-csatorna a YouTube-on (ITT TALÁLHATÓ) szinte kimeríthetetlen forrása izgalmas filmeknek (sok ráadásul 'tanórai' hosszúságú, azaz 10 percnél rövidebb). A témák sokrétűek, azonban gyakran sokkolóak, ami egyrészt jó, mert könnyebb beszélgetni róluk, vagy véleményt formálni, ugyanakkor el kell gondolkodnunk azon, hogy milyen osztálynak vihetjük be (és feltétlenül nézzük VÉGIG a filmet, mielőtt bevinnénk, vannak benne nem feltétlenül szép jelenetek, én néha ki is vágok részeket, ezt minden eszköz nélkül a TubeChop segítségével lehet pl. megcsinálni - ITT ÍRTUNK erről). Mindezek mellett szinte biztosan találunk használható anyagot az 500+ videó között.

Nem csak a magyar oktatási rendszer van átalakulóban, nagy és igencsak vitatott reformok zajlanak például Angliában is. Az átalakításokhoz Albion Hoffmann Rózsája, Michael Gove nagyszerű szövetségest is szerzett magának, a tudományos népszerűsítés fenegyerekét, a gyógyszergyárak ostorát Ben Goldacre-t. Goldacre egyik nagysikerű konyve, a Rossz tudomány idén jelent meg magyarul (ITT RENDELHETŐ), ebben a könyvben sorra veszi a különféle áltudományos és humbug gyógymódokat a csontkovácsolástól a homeopátiáig, a méregtelenítéstől a megadózisú vitaminokig és bemutatja, hogy mit mondanak ezekről a hitelt érdemlő vizsgálatok. Érdekes módszertani útmutató is a könyv, hiszen bemutatja, hogy milyennek kell lennie egy olyan klinikai vizsgálatnak, amiben megbízhatunk.

Az orvostudományban az 1980-as évek végén kezdett el elterjedni a bizonyítékon alapuló megközelítés. Lényege, hogy a hagyományok, a szóbeszéd és az egyedi esetekből leszűrt következtetések helyett alapos, megismételhető, statisztikailag bizonyított vizsgálatokra alapozza az egyes kezelésekről hozott döntéseket. Furcsának tűnhet, hogy ez az elv csak harminc éves és tény, hogy korábban is megfigyelhetők voltak próbálkozások ilyen irányba (ilyen például Semmelweis esete is), de egységes rendszerként, az orvoslás egészét meghatározó alapvetésként valóban csak ekkor került elő. Magának a módszernek egészen megdöbbentő eredményei is voltak, évekig elfogadott kezelés volt, hogy a súlyos fejsérülést kapottaknak a duzzadást elkerülendő szteroidot adtak. A kezelés teljesen logikusnak tűnt, mégis, mikor elvégeztek egy klinikai tesztet kiderült, hogy a szteroid kezelés növeli a halálozás valószínűségét (nem nagyon, de mérhetően). Hiába volt tehát mindenki meggyőződve a kezelés hasznáról, hiába következett ez az elméletekből, a tapasztalat szerint nem segített. A kérdés az, lehet-e ezt az elvet a tanításra alkalmazni.

Minden évben rendkívül sikeres szakmai program az Oxford University Press nyárvégi 3 napos kurzusa, és ez most augusztusban sem lesz másképpen. Ott lesz a TanárBlog is, mint ahogy az elmúlt 5 évben mindig, idén azonban számítógépteremben leszünk, a résztvevők csatlakozhatnak a Microsoft Innovative Educator programhoz, sőt az első végzettséget igazoló badge-et is megkaphatják! Kettő az egyben (magyar akkreditált képzés + nemzetközi Innovative Educator végzettség), rengeteg IKT, 21. századi pedagógiai a gyakorlatban, óravázlatok, projektek, gyakorlati ötletek 90 percben! Találkozzunk az OUP továbbképzésén. Részletek a lapozás után, vagy IDE KATTINTVA találhatóak!

Izgalmas cikkre akadtam a minap, kutatók az Odüsszeia kapcsolati hálóját vizsgálták meg (ITT LÁTHATÓ), 342 szereplő 1700 ismeretségét térképezve fel. Érdekes módon azt találták, hogy az eposz kapcsolati hálója nagyban hasonlít arra, amilyen a Facebook vagy éppen a Twitter kapcsolatok alapján rajzolódik ki. Ez véleményük szerint arra utal, hogy a költemény alapja valamilyen valós esemény lehet. Hasonló módon vizsgálták a Beowulfot és az Illiászt ugyanilyen eredménnyel. Az ír hősi eposz, a Tain Bo Cuailnge azonban nem ment át ezen a teszten.

Ennek kapcsán néztem körül, hogy milyen hálózatokat vizualizáló szoftvert lehet találni ingyen. A megoldás a Gephi nevű nyílt forráskódú alkalmazás lett (INNEN TÖLTHETŐ LE), ami igazi hálózatelemző profikká tehet minket. A szoftverben megadhatjuk egyenként a csomópontokat és a köztük levő kapcsolatokat, de akár egy Excel állományból is betölthetjük. Ezek után nagyon sokféleképpen jeleníthetjük meg. Mi mindenre jó ez nekünk?

Felkerült az Indavideóra a Bogdán Zoltán által rendezett animációs film Arany János híres verséből. IDE KATTINTVA nézhető meg.

A tíz legizgalmasabb albinó állatt képe ITT TALÁLHATÓ.