Ha valaki másokkal dolgozik online feladatokon, az alábbi két szcenárió közül az egyik bizonyára ismerős lesz: a másik nem ért valamit, vagy ő nem ért valamit. Hová kell itt kattintani, nem értem a menürendszert, én ezt így nem tudom használni stb. Ezután jönnek a hosszadalmas és elkeseredett próbálkozások, úgymint 'írd le pontosan, hogy mit csináltál' vagy 'csinálj minden problémáról egy képernyőképet'. Akárhogyan is van, ez a folyamat az egyik szereplőnek sem szokott kellemes lenni. A QuickScreenShare (ITT TALÁLHATÓ) ezen segít. Semmit nem kell a gépünkre telepíteni (de Java kell, hogy legyen rajta), egyszerűen beírjuk, hogy a másik vagy a saját képernyőnket szeretnénk megosztani, adunk egy nevet, majd kattintunk a Start gombra. Ezzel megosztottuk egymással a képernyőképünket, és elég a saját gépünkön megmutatni, mit hogyan is kell. További izgalomra adhat okot az a plusz szolgáltatás, hogy (amennyiben a másik hozzájárul és békén hagyja az egerét) át is vehetjük a másik eszköz felett az irányítást, és a saját egerünkkel motozhatunk a gépén, így segítve. Ezt az utóbbit még magam sem próbáltam, de ígéretesen hangzik!

Korábban is említettem már, hogy volt szerencsém részt venni a lisszaboni e-Twinning konferencián. Több mint 500 tanár volt itt a kontinens minden országából, kiosztották a legjobb projekteknek járó díjakat és műhelymunkákon is részt vehettek. Én egy ilyen műhelyt vezethettem, a vizuális eszközök használatáról volt szó.

Népszerű volt a foglalkozás, jó néhány pótszéket kellett behozni, majd egy megtelt feliratot is az ajtóra. A munka műhely jellegét azzal próbáltam erősíteni, hogy a jó ötletekért Túró Rudi járt, nem is hiába, mert sikerült aktivizálni a hallgatóságot. A bemutatott eszközök egybegyűjtve IDE KATTINTVA érhetők el.

Az órát egy Youtube-on talált rövid videó ihlette. (A kisfilmben egy francia humorista különböző hangolású üvegeket tesz le adott távolságokra egymástól, majd egy görkorcsolyára felszerelt műanyag pálcával az üvegek mellet elgurulva, azokat megütve, megszólaltatja Mozart Kis éji zenéjének témáját. Előkészületek: A gyerekeket az előzőleg megkértem, hogy az órára gyűjtsenek egyforma üdítős üvegeket, alumínium dobozokat, hozzanak szívószálat, ollót. Megbeszéltük, hogy kik azok a tanulók, akik el tudják okostelefonjukat hozni az órára, és le tudják tölteni az ingyenesen elérhető n-Track Tunert. Ez a mobilra letölthető alkalmazás képes a kiadott hang frekvenciájának megállapítására, az ABC-s hang felismerésére, kiírására. Szépen csilingelő poharakról én gondoskodtam. Az óra előtti szünetben átrendeztük a termet, kancsókat kértünk a konyháról, felmosó vödröt, rongyot, törlőkendőket a takarító néniktől.

Pár év munka érnek be azok az évfolyamok, akiknek már kötelező lesz 50 óra önkéntes munka a vizsga megszerzéséhez. Az ötlet szerintem alapjaiban nem rossz, de nagy kérdés, hogy az iskolák és a civil szervezetek vajon fel vannak-e készülve ilyen tömegű önkéntes diák fogadására. Főleg, ha azok rohamban, minél gyorsabban szeretnék letudni ezt a kötelező penzumot. Iskolánkban húsz éve végeznek a diákok közösségi munkát, így jól látom, hogy milyen nehéz helyzetben van a civil szervezet, ha megjelenik egy nagy csapat önkéntes és közli, hogy jönne egy hétig, de többet nem. Az ilyen segítség inkább hátráltat, hiszen nincs idő az önkéntesek betanítására, nem lehet tudni, mennyire alkalmasak a felelősségteljes munkára, mennyire megbízhatók, több gond van velük, mint amennyi hasznot hoznak. Mégsem szívesen mondanak nemet a szervezetek, hiszen ők alapjaiban az önkéntes felajánlásokból élnek, nem venné ki jól magát, ha elküldenék az ajánlkozókat. A hatékony és értelmes közösségi munka tehát nagyon sok figyelmet és sok időt, szoros együttműködést igényel az iskolától és a civil szervezettől egyaránt.

Iskolánkban a közösségi munka mellett a témaheteknek (projektheteknek) is nagy hagyománya van. Ilyenkor nincsenek klasszikus tanórák, minden tevékenység valamilyen téma köré szerveződik. Tizenkettedikes diákjainkkal (ők jövőre érettségiznek a nyelvi év miatt), úgy gondoltuk, összekötjük a közösségi munkában szerzett tapasztalataikat és az önálló szervezés megtanulását és egy civil projekt témahetet szervezünk. Három-négy fős csoportokban dolgoztak három napon át. Ki kellett találniuk valamilyen fontos célt, amire ők egy projektet szerveznének, majd meg is kellett valósítaniuk azt. Az utolsó napon azután pár percben minden projekt bemutatkozott, végül egy zsűri megválasztotta a legjobbakat. A projektek összefoglalása IDE KATTINTVA tekinthető meg.

Ma van a víz világnapja, ha a vízkészletek, a víz ára is szóba kerül, hasznos lehet az ITT TALÁLHATÓ infografika.

Mindig nagy öröm, ha újabb kollégát üdvözölhetünk a TanárBlog szerzői között. A mai posztot Pápa Ágnes küldte, és két spanyolos oldalt ajánl mindenki figyelmébe. Köszönjük! Íme:  Spanyoltanárok figyelmébe! 1) Végre, ahogy a neve is jelzi: kíváncsi, hasznos, szórakoztató és érdekes! (CUDI). A CUDI (curioso, útil, divertido e interesante) a Santiago de Compostela Iria Flavia Nyelviskola blogja, igényes, állandóan bővülő tudáskinccsel: cikkek, videó, érdekességek a hispán kultúrából, IT újdonságok, fiatalokról szóló aktualitások, szólások, közmondások, köznapi nyelvhasználat, zsargon, divatos új kifejezések. 2) A Cervantes Intézet spanyol tanulóknak és tanároknak szóló honlapja: szintfelméréssel, aktuális sajtóhírekkel minden tudásszinten, a cikkek hallás utáni értése, kapcsolódó videó, a cikkek feldolgozását segítő online feladatok, nyelvtani feladatok és természetesen zene. Nélkülözhetetlen!

Nincs ingyen ebéd tartja a közgazdaságtani alapvetés, valakinek valahol fizetnie kell a termékekért. Az internetet használóknak mégis úgy tűnhetett, ez az új digitális világ nem a megszokott szabályok szerint működik. Nem hogy ingyen ebéd, hanem tízfogásos lakoma várja azokat, akik ide jönnek. Hozzászoktunk, hogy az internetes tartalom és az internetes szolgáltatás ingyen van. Úgy tűnt, hogy a hirdetéses modell, ahol egy-két reklám megtekintésével fizetünk a szolgáltatásokért jól működik. Annyira megszoktuk ezt, hogy (legalábbis itthon, Európa szegényebbik felén) nem nagyon vitt rá a lélek senkit arra, hogy bármilyen tartalomért, programért pénzt adjon ki. Számunkra, tanárok számára ez paradicsomi állapot volt, hiszen mindenféle remek dolgot elérhettünk, használhattunk a diákjainkkal és nem kellett az igazgatónál könyörögni, hogy vegye meg ezt vagy azt a méregdrága programot az iskolának.

Az utóbbi hetekben azonban egyre-másra szembesülök azzal, hogy jól megszokott programok, weboldalak, alkalmazások zárnak be, tűnnek el.Bezárt a Picnic képregény készítő, az Embedit.in beágyazó program, tovább drágult a Ning (megszűnt a mini opció, ami ideális és megfizethető volt a tanárok számára), nincs többet Aviary képszerkesztő, hamarosan leáll az MSN, valamint a Google Reader is, véget ért a Posterous mikroblog. Eddig is előfordult, hogy egy-egy oldal lehúzta a rolót, az ember hozzá is volt szokva, hogy néha alternatívákat kell keresnie, de most mintha megnőtt volna a bezárások száma.

Most már teljes gőzzel dübörög a TanárBlog és a Microsoft közös tanártovábbképző programja, a PIL Akadémia. Ebben az évben is közel 200 kolléga vesz részt a munkában, egymást és a tágabb közösséget is segítve anyagokkal, ötletekkel, megoldásokkal, IKT eszközök használatával (vagy éppen anélkül, ha arról van szó). Mivel sok érdekesség kerül felszínre az osztálytermekből szerte az országban, úgy döntöttünk, hogy rendszeresen igyekszünk megosztani hasznosnak vélt anyagokat itt a TanárBlogon is. Először egy alsóban kipróbált vázlatot ajánlunk a Bővebben után, ahol Bán Zsuzsa a 'LY' és a 'J' tanítására készített és használt SMART NOtebook anyagokat. A foglalkozás leírása tehát a lapozás után található, viszont a hivatkozott SMART Notebook tananyagokat IDE KATTINTVA lehet letölteni (a Skydrive-on jobb klikk, majd Download vagy Letöltés).

Egy rövid videóval kedveskedünk ma, amely összesen három olyan rendkívül egyszerű alkalmazást mutat be, amelyek mindennapi haszonnal kecsegtetnek. Az első a képmetsző; ezzel bárhonnan, bármikor két kattintással tudunk képeket kivágni (például remekül működik akár egy flash játék esetében is, abból is könnyedén tudunk kimetszeni egy képszeletet, ha valamiért ki szeretnénk emelni). Van aztán a hangrögzítő, ami megoldja a 'nincsen diktafonom, nem tudok otthon hangot felvenni' problémát iskolai projektek esetében. Válaszolhatjuk ezentúl bátran: "de van diktafonod, csak egy mikrofonos fejhallgató kell hozzá, az pedig az, amivel minden nap a Skype-on lógtok a haverokkal'. Végül a Sticky notes alkalmazást mutatjuk be, amivel villámgyorsan lehet az órán agyvihart kezdeményezni. Link pedig mindehhez csak egy kell, ti. a videóé, ahol mindezt meg is mutatjuk. Ez pedig ITT TALÁLHATÓ!

Az elmúlt három napban volt szerencsém részt venni az e-Twinning konferencián Lisszabonban. Ez az az EU-s projekt, amiben több országból dolgoznak együtt iskolák mindenféle projekteken, nem csak program, hanem verseny is, minden ország megválasztja a legjobb projektjeit, majd egy EU-s zsűri, dönt, hogy mik voltak az év legjobb kezdeményezései. A konferencián mutatták be a győzteseket, valamint műhelymunkákra is sor került. Az eredményhirdetésből látható volt, hogy nem lehetetlen jó e-Twinning projektet csinálni, kell hozzá egy megfelelő (EU-s szinten is jól hangzó) alapötlet, nagyon sok kitartás, pár lelkes kolléga, az eredmény pedig gyakran várakozáson felüli. Ebben a cikkben azonban az egyik műhelyről szeretnék beszámolni.

A horvát Arjana Blazic és a belga Bart Verswijvel által tartott foglalkozáson a 21. századi készségekről és az azokhoz kapcsolódó webes eszközökről volt szó. Az izgalmas az volt ebben, hogy többnyire külön-külön beszélnek egyikről vagy másikról. Sokat lehet hallani és olvasni a 21. századi készségekről, főként elméleti szinten. Milyen is egy digitális bennszülött, milyen egy digitális polgár? Hogyan kellene kinéznie? Milyen készségekkel kellene rendelkeznie? Az ilyen előadások után az ember általában megállapítja, hogy hát bizony az lenne a jó, ha így lenne, de aztán mindennek nem sok következménye lesz a mindennapi munkában. A másik típus, amikor egy műhelyfoglalkozáson sorra mutatják az eszközöket, megtanuljuk, hogy melyikben hova kell kattintani, de hogy ezek milyen pedagógiai elvek mentén használhatók, milyen fejlesztési célokra, arról már nem hallunk. Arjana és Bart előadása azonban nagyszerűen ötvözte a kettőt, több mint száz eszközről volt szó, de a pedagógiai célok köré csoportosítva, ezek IDE KATTINTVA találhatók meg.