Egy tanárnak nem csak a tanítással kell foglalkoznia, követnie kell a tantárgya fejlődését is. Ugyan a tananyagok nagyon lassan változnak, gyakran 30-40 éve elavult, megcáfolt dolgokat tanítunk meg a diákjainknak, mégis fontos lenne, hogy mi is és ők is tisztában legyenek azzal, mi történik éppen a tudomány élvonalában. Most ehhez ajánlunk két (angol nyelvű) oldalt. Ha ezekre hetente, havonta ránézünk és máris tudhatjuk, hogy mik a legizgalmasabb dolgok a tudományban. Természetesen faktos, emelt érettségire készülő diákoknak is kiadhatjuk, hogy tájékozódjanak ezekből a forrásokból, esetleg tartsanak ezekről beszámolókat.

Az első oldal egyfajta tudományos hírügynökség, a ScienceDaily (IDE KATTINTVA), vannak hosszabb és videós anyagok is, de jellemzően röviden ismertetik a tudományos lapokban megjelent izgalmasabb eredményeket. Természetesen kereshetünk tudományok és tudományterületek szerint is. A Science Today (IDE KATTINTVA) részletesebben, gyakran videókkal, interjúkkal magyaráz el éppen folyó kutatásokat, érdemes körülnézni, hogy akad-e valami, ami az éppen tanított anyaghoz kapcsolódik.

„Csak egy könyv. Csak egy kérdés, amely arra vonatkozik, hogy miképpen láthatjuk-hallhatjuk a média üzeneteit. Hogyan hozható össze a régi (az antik) az újjal, a nagyon is maival, s hogy ez az izgalmas találkozás milyen nézőponttal gazdagítja médialátásunkat? Csak egy állítás. Hogy létezik médiaretorika, amely segít értelmezni a mediatizált világ jelentéseit, a különbözőség és azonosság örök, végtelenített játékát.” Ezzel az idézettel kezdődik az Anyanyelv-pedagógia folyóiratban a Médiaretorika című könyv ismertetője. Mind a könyvet, mind az ismertetőt ajánljuk az érdeklődő olvasóknak.

Az amerikai Read Write Think című honlapot mutatja az Anyanyelv-pedagógia folyóirat egyik cikke. A honlapon levő gazdag gyakorlatgyűjtemény igen hasznos lehet a magyar nyelvi órákon is. Az internet és az interaktív tábla segítségével egy gombnyomással elérhetővé válik a vonzó, színes és játékos, könnyen felhasználható képességfejlesztő program. A folyóiratban megjelent ismertető részletes kalauzt kínál a felhasználóknak.

Az ötéves Anyanyelv-pedagógia folyóiratban 297 cikk jelent meg 2012-ig az anyanyelvi nevelés elméleti és gyakorlati kérdéseiről. Az elméleti háttér és az anyanyelv-pedagógiai kutatások iránt érdeklődők a Tanulmányok rovatban kereshetnek hasznos olvasmányokat. A tanítási gyakorlathoz kapcsolódnak a Műhely rovat írásai. Hazai és külföldi kiadványokról, szakmai programokról, kutatócsoportokról tudósítanak a Szemle, a Kitekintő és a Mozaik rovatban megjelent cikkek. Az olvasók is elküldhetik véleményüket, gondolataikat a Postaláda rovatba.

A nyelvtörténet tanításához nyújthat segítséget az Országos Széchenyi Könyvtár Magyar nyelvemlékek című tematikus weboldala. A honlap bordó hátterű „ismeretterjesztő” vetülete 16 kiemelkedően fontos magyar nyelvemlékről közöl rövid ismertetőt. Az egyes nyelvemlékekhez az eredeti kézirat digitalizált változatán túl filmrészletek (többségében a Magyarok Cselekedetei című sorozatból) és a különböző átiratokat bemutató hangfelvételek tartoznak. A szürke háttéren megjelenő „tudományos” vetület is kínál a magyar nyelvi órán felhasználható izgalmas információkat, például a nyelvemlékek jelenlegi őrzési helyéről vagy a Halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom ihletette alkotásokról.

Sokan mondtak már sokfélét arról, hogy mit lehet az iskola célja, mit kellene fejlesztenie, milyen képességeket kellene a fókuszba helyezni. ezekben az érvelésekben visszatérő elem, hogy olyan készségeket kell az iskolának fejlesztenie, amikkel a diák később sikeres lehet az életben. Ezután többnyire következett egy felsorolás, ami a szerző szerint a sikerhez szükséges készségek listája. Az IDC nevű elemzőcég kicsit más irányból közelítette meg a kérdést: megvizsgálták, hogy ma a jól fizető állásokban milyen képességeket várnak el a munkaadók. A Bővebben után következik a lista.

A módszerük egyszerű volt, megnézték az idén április és augusztus között megjelent 14,6 millió amerikai álláshirdetést és csoportosították az ezekben megkívánt készségeket, majd megnézték azt is, hogy milyen készségeket kívánnak meg az átlagnál jobban fizető munkák. Érdemes végigböngészni az így összeállt listát, a néhány konkrét ismeretek megkívánó elemen túl a felsoroltak többsége úgynevezett puha képesség. Azzal a szemmel is megéri végignézni, hogy vajon ezek közül melyiket fejlesztjük mi valóban az iskolában és mennyi időt szánunk erre. Következzen hát a jól fizető állásokhoz szükséges készségek top20-a:

Sok iskolában (így pl. nálunk is) jelent gondot az, hogy nem jut sok pénz informatikai fejlesztésekre, ugyanakkor a diákok, a szülők és - lássuk be - az élet is azt kívánja, hogy valahogy megpróbáljuk az iskolát felzárkóztatni a 21. századhoz. De ha nincs pénz 'vasra', vagyis hardverre vagy szerverekre, mindez nem egyszerű. Szintén sokaknak okoz gondot a virtuális osztálytermek fizetőssé alakulása, illetve az ingyenes szolgáltatások jelentős szűkülése esetenként. Furcsa, de még mindig sokan nem tudják, hogy minderre van ingyenes, profi megoldás, ami minden magyar iskola számára elérhető - és egyetlen forintot sem kell költeni eszközökre, mivel minden szolgáltatás a felhőben fut. Ez a Microsoft Digitális Oktatási Alapcsomag, amely több mint egy éve áll rendelkezésre, azonban nem a Tisztaszoftver oldalán kell keresni, hanem IDE KATTINTVA lehet regisztrálni rá, az iskolai rendszergazda pedig minden beállítást el tud végezni (ha nem, lehet segítséget kérni, és az ország egész területén kimennek az iskolába, hogy megoldják az esetlegesen felmerülő gondokat). Részletes leírás a lapozás után!

A budapesti Fazekas Mihály Iskola oldalán akadtunk rá erre a remek enciklopédiára, amit az iskola tanárai és diákjai szerkesztenek (IDE KATTINTVA). Klasszikus enciklopédiáról van szó, ami tudományterületek alapján csoportosítja, gyűjti egybe az ismereteket. Mivel ennek az enciklopédiának a kultúra a témája, így természetesen ezzel kapcsolatos ismereteket találunk itt. Megtalálhatók itt a művészettörténeti korszakok az antikvitástól a XX. századig, irodalmi pályaképek hazánkból és a nagyvilágból, egy sokkal rövidebb bejegyzéseket tartalmazó alkotói lexikon, egy műfajokat bemutató gyűjtemény valamint egy verstani és egy retorikai lexikon is.

A szövegek nyelvezete tökéletesen alkalmas az iskolai felhasználásra, nem túl tudományos, de kifejezetten szakszerű. természetesen ez az enciklopédia nem csak segédanyag, megadott forrás lehet, hanem minta is. Nagyszerű projekt lehet egy ehhez hasonlót elkészíteni, amihez egy wiki vagy akár egy közösen megosztott dokumentum is kiválóan alkalmas lehet.

Zseniális találmány a Rewordify nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ). Bármilyen szöveget befolyathatunk, az oldal elemzi a szókincsét, majd a nehezebbnek ítélt szavak helyett ajánl egyszerűbb verziót. Ugyanakkor ezeket a szavakat kiemeli sárgával. és ha az egeret fölé visszük, megtanulhatjuk a nehéz szavakat is. Ez majdnem mindig jól működik, de azért érdemes átnézni, mert tud néha butaságokat is javasolni. Viszont a kiemelt szavakból azonnal tudunk teszteket gyártani, vagy éppen szólistát, de további 7 eszköz is segít a tanulásban (ezek mind nyomtathatóak, interaktív feladatot nem találtam). Végül szintén fontos, hogy az elkészült munkánkhoz kérhetünk linket, így elég azt megosztanunk másokkal (pl. diákjainkkal), és már indulhat is a munka.

Érdekes cikket találtam, ami a Journal of Cognitive Science című tudományos lapban jelent meg 2011-ben és a többszörös választásos tesztek hatékonyságát vizsgálta. A többszörös választásos tesztek nagyon népszerűek, a mi érettségi rendszerünkben is gyakran előfordulnak, de nagyon sok kritika is éri őket. Leginkább az, hogy nem segítik elő a valódi gondolkodást, az elmélyült tanulást. Az IKT-val foglalkozó tanárok számára ez azért is lehet érdekes, mert a különféle programok, e-learning rendszerek előszeretettel alkalmaznak ilyen teszteket. Előnyük, hogy a számítógép is ki tudja javítani őket, hátrányuk, hogy nem derül ki belőle, miként gondolkodott a diák és tudjuk, hogy hibás úton is lehet helyes eredményre jutni.

Nos Jeri Little és munkatársai azt vizsgálták, hogy a tanulási folyamat közben végzett felmérés hogyan befolyásolja a végső eredményt ha ez a felmérés többszörös választásos és ha rövid kifejtős típusú. A diákoknak egy rövid szöveget adtak, azután következett egy gyakorló teszt, tovább olvashatták a szöveget majd egy végső teszten derült ki, mennyit tanultak meg a szövegből. Meglepő módon a leghatékonyabban a többszörös választás segítette elő tanulást.