A vázrendszer felépítése érdekes anyagrész, könnyű vele lekötni a diákokat. Fontos terület ez az elsősegély tanítása szempontjából is, hiszen a rándulások, ficamok azok a balesetek, amikkel nagyon gyakran találkozhatunk. Mindennek tanításához sokat segíthet ez a pár animált kép, ami röntgenfelvételen mutatja be izületek működését. IDE KATTINTVA nézhetjük meg őket.

Érdekes és mem is túl bonyolult játék a Streetmix, amely IDE KATTINTVA található. Az ötlet roppant egyszerű: megtervezhetjük az ideális utcát (ha szeretnénk elmenteni, esetleg megosztani a kész munkákat, akkor Twitter azonosító kell - de ahhoz, hogy órán használjuk, ez nem szükséges). Indulhatunk egy minta-utcával, de akár egy teljesen üres utcaképet is kaphatunk. Ezt aztán szívünk szerint benépesíthetjük. Olyan döntéseket kell meghoznunk, mint pl. legyen-e bicikliút, hány sáv legyen az autóknak, milyen növényeket telepítünk és hová, vagy éppen, hogy milyen tömegközlekedési eszköz fut és hol. Szóval nem bonyolult, de mégis hasznos kis játék ez, ahol a 'közlekedés' témakör szókincsét szinte észrevétlenül lehet elsajátítani, de ami talán még fontosabb, döntéseket kell hozni arról, hogy milyen is az ideális utcakép.

Egy kép felér ezer szóval - ezt tudjuk régóta. A Boston Globe 'The Big Picture' rovata pedig ennél is többet ad, hiszen kifejezetten mintha nyelvórára szánták volna a rendszeresen frissülő anyagokat. Hetente összeszedik nekünk a legfontosabb (vagy néha csak a legérdekesebb) eseményeket, ezekhez csodálatos képeket kapunk, minden esetben rövid magyarázatokkal. Személyes tapasztalatom, hogy a világ történései iránt elkötelezett kis százalék diák kivételével nem igazán tudják a gyerekek, hogy mi minden történik körülöttük. Régóta próbálkozom én is megoldásokkal. Volt olyan hónap, hogy az órát 2 perces hírösszefoglalóval kezdtük, volt, amikor a diákok mondtak angolul híreket, de egyik sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A legegyszerűbben megvalósíthatónak a Boston Globe ötlete tűnik: kiválasztok 4 eseményt, a képekről mint képekről beszélünk, és meg kell próbálniuk kitalálni, hogy miért kerülhetett fel ez a kép a táblára. Ezt kiegészítem néha egyéb képekkel is (pl. mit keres egy ukrán zászló a képek között), így ha másra nem is, de arra jut idő, energia, hogy pár nagyon fontos eseményt felvillantsunk az órán. Aztán hátha utánaolvasnak.

Érdekes gyűjtemény a Tájnyelv.hu, amely a Tájszólam Közhasznú Egyesület gondozásában tesz közzé egyre több hanganyagot. Az oldalon egy Google térképen kattintgathatunk, kereshetünk egyes tájegységekre jellemző anyagokat. Külön érdekesség az, hogy minden beszélő egy történetet mesél el, amely a tájnyelvtől függetlenül gyakran rendkívül érdekes - már-már izgalmas. Ajánljuk rövid betekintésre mindenkinek, akkor is, ha nem ezzel foglalkozik, hiszen egy érdekes órát tölthet el érdekes történeteket hallgatva.

Nehéz kérdés a politika, illetve a politikai hitvallás helye az oktatásban. Én megpróbálom kerülni az aktuálpolitikát az óráimon, mert nem gondolom, hogy azzal kellene foglalkoznunk, hogy én éppen mit gondolok az aktuális politikai erőtérben zajló eseményekről. Van azonban a politikáról gondolkodásnak egy szelete, amit fontosnak tartok megbeszélni az órán. Ez pedig a politikai ideológiák léte, jelentése és szerepe. Úgy érzem - és lehet, hogy az csak az én szűrőmön látszik így és ez tévedés - hogy diákjaink nincsenek tisztában a különböző ideológiák jelentésével, szerepével. Alapértelmezetten gondolják azt, hogy a liberális vagy konzervatív szitokszavak, illetve a szocialista vagy szociáldemokrata az a Gyurcsány. Azt gondolom, hogy fontos, hogy a diákok ne a napi politika torz tükrében, hanem az egyes ideológiák elvi hátterével megismerkedve tudjanak döntéseket hozni, illetve a későbbiekben akár szavazni. A Politoszkóp egy olyan kérdőív, amelyen akár egyesével végig lehet menni, megbeszélni, hogy melyik lehet a liberális, vagy éppen konzervatív válasz, és miért éppen az. Akár kimásolhatunk 5-6 kérdést, és a kérdőívet nem kitöltve végigbeszélhetjük őket. A grafikonok is érdekesek, összehasonlíthatjuk magunkat az ország többi válaszadójával. Érdekes (bár nem veszélytelen) kísérlet.

Nincs egy hónapja sem, hogy arról adtunk szomorúan hírt (ITT), lehúzza a rolót kedvenc oktatási alkalmazásokat gyűjtő és kategorizáló oldalunk az Edshelf. Nem csak mi voltunk szomorúak, hanem nagyon sok tanár szerte a világon. Ebből bontakozott ki a Mentsük meg az Edshelfet kampány elsőként a Twitteren. Olyan sokan sajnálkoztak, hogy az oldal létrehozója Mike Lee úgy döntött, mégiscsak megpróbálja életben tartani, ehhez pedig az egyre népszerűbb formát a közösségi finanszírozást (crowdfounding) választotta. IDE KATTINTVA található a kampány.

A játékosítás (gamification) a 21. századi pedagógia egyik kulcsszava. Sokan sok mindent értenek alatta, vannak, akik számítógépes játékok használatát oktatási célra, mások pedig annak a motivációnak a beépítését a tanulásba, ami az elszánt játékosokat jellemzi. A Classcraft alkalmazás (ITT TALÁLHATÓ) ötvözi ezt a két szemléletet. A klasszikus értelemben vett játékról van szó, ami mégis nagyon erősen kapcsolódik a tanuláshoz. Az ingyenesen használható rendszer lényege a következő:

A 21. századi pedagógiáról szólva gyakran hangzik el, hogy milyen remek dolgokra is képesek a technikával a diákok, ha hagyjuk őket dolgozni. Most erre szeretnénk egy remek példát bemutatni. Iskolánkban hosszú évek óta csinálnak diákvállalkozást a 10.-esek (16 évesekről van szó), az egész éves projektben kitalálnak egy (vagy több) terméket, legyártják, értékesítik, majd az év végén fel is számolják a céget (lehetőleg nyereséggel). Az idei évben az egyik cég egy mobiltelefonos ötlettel állt elő.

Talán nem mondunk vele túl nagyot, ha azt állítjuk, hogy a film ma már legalább olyan fontos médium mint a szöveg. Így van ez egyre jobban a tanításban is (elég csak a Videótanár projektre gondolni. A 21. századi tanításnak szerves része, hogy akár magunk készítsünk filmeket, akár a diákjaink csináljanak. Szerencsére ehhez nagyon könnyű szoftvereket is találni. Ebben a cikkben bemutatunk 10 lehetőséget:

Korábban írtunk már (ITT)nagy lelkesen a Classflow nevű ingyenes osztályfelügyeleti rendszerről (ITT TALÁLHATÓ). A rendszer nem csak tananyagszerkesztő, hanem azt is lehetővé teszi, hogy levezényeljünk egy órát, főleg akkor, ha a diákok maguk is rendelkeznek valamilyen eszközzel (számítógép, laptop, tablet). Feltehetünk kérdéseket, megadhatjuk, hogy mit lássanak ők és mi legyen kivetítve, elindíthatunk előre elkészített anyagokat és még az interaktív tábla szoftvere helyett is használhatjuk a rendszert. Most több izgalmas újdonságot építettek bele, lássuk, miket: