Hányszor gondoltam már azt, hogy 'biztosan van egy hosszabb szó' amikor Scrabble-t játszottam, vagy mérgelődtek mások, amikor nem ugrott be egy híres író vagy hegedűművész a keresztrejtvényben (magam nem vagyok egy nagy rejtvényfejtő). Nos, nem kell aggódnunk, ha angolul játszanánk ezeket a játékokat, az internet erre is megoldást kínál. A Scrabble helper ( IDE KATTINTVA látogatható meg), bármilyen betűkből kirak nekünk mindenféle szavakat (nyelvórán vicces lehet akár az, hogy csak akkor fogadjuk el a szavakat, ha tudják, hogy mit jelent és mondatot is írnak vele), de használható a Crossword Solver ( emez ITT TALÁLHATÓ ), ahol remek szűkített keresésekkel juthatunk egy-egy dilemma végére.

Itt a TanárBlogon időről időre ajánlunk olyan oldalakat, olyan alkalmazásokat, amik a programozás alapjait segítenek elsajátítatni mindenkinek. Ezek kapcsán többnyire elindul egy vita arról, hogy kell-e egyáltalán ezt tanítanunk vagy nem. Az egyik álláspont szerint a kódolás csak az emelt szintű informatika része, sokkal fontosabb lenne, hogy a diákok rendelkezzenek stabil felhasználói ismeretekkel, ismerjék az internet veszélyeit, legyenek képesek felelősen közlekedni a kibertérben és készítsenek szép PowerPointokat. A másik vélemény szerint senkinek nem lenne szabad elvégeznie az iskoláit úgy, hogy nem ismerkedett meg a programozás alapjaival, nem tudja, mi az a kódolás és milyen alapelvek mentén működik. Ehhez a vitához szeretném hozzátenni a magam meglátásait.

Sok ingyenes (vagy félig ingyenes) prezentációkészítő létezik, ezek között feltétlenül érdemes megemlíteni a Powtoon nevű alkalmazást ( IDE KATTINTVA érhető el), ahol sokféle animált prezentációt készíthetünk gyorsan és viszonylag egyszerűen. Az oldal tényleg működik, template-et kell választanunk, aztán egy galériából sok kép közül a legmegfelelőbbet, végül animációt tehetünk rá. Elég vicces, főleg a 'kéz' effek, ahol egy kéz hozza be vagy viszi ki az animált objektumokat. Arra érdemes figyelni, hogy a lap alján lévő idővonalon be kell állítani, hogy mi hol legyen. Az eredmény tényleg szép, érdemes pár prezentációt végignézni, aztán nekiveselkedni a sajátunknak. Én nettó egy perc alatt EZT A CSODÁT hoztam össze. És ennél csak jobb lehet, akármit is csináltok :)

Az idei évben is megrendezésre kerül a már hagyományos Sakkfesztivál. A Polgár Judit által életre hívott eseményen minden szóba kerül, ami sakk, de kiemelt szerepet kapnak a tanárok is, számukra külön Nemzetközi Pedagógus konferenciát rendeznek. Minderre idén október 4-én kerül sor Budapesten, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. További információk és a regisztráció IDE KATTINTVA érhetők el.

Mindig nagy öröm, ha magyar nyelvű oldalakról, alkalmazásokról számolhatunk be, most is ezt tehetjük. A Code.org oldalon található húsz rövid lecke a programozás alapjait tanítja meg (IDE KATTINTVA. Ráadásul a programozás tanulásában két jól ismert játék a Dühös madarak (Angry Birds) és a Növények a zombik ellen (Plants vs. Zombies) figurái lesznek a segítségünkre.Egy óra sem kell ahhoz, hogy valaki végig csinálja és máris rákap a programozás ízére.

Miután beüzemeltem az LSK Classboard interaktív táblát, jött az a bizonyos nagyon nehéz pillanat, amikor a szoftvert megnyitva az ember szembesül azzal, hogy mennyi változással, újdpnsággal (esetleg funkcióvesztéssel) kell megbarátkoznia az új tábla használatakor. Nos, a Classboard Studio egyáltalán nem vészes - funkcióvesztést alig tapasztaltam (én eddig - és emellett - SMART-ot használok), viszont van egy-két érdekesség, amire fefigyeltem. Az egyik ilyen a beépített képkereső. Egyetlen kattintással elindíthatok egy Google keresést (a táblaszoftveren belül!), és a képet egyetlen mozdulattal beemelhetem az oldalba. Ez azért nem rossz. Készítettem is róla egy kis videót, amely még talán hangolásnak is jó lesz, hiszen látszik rajta az LSK Classboard Studio felülete és dizájnja. IDE KATTINTVA tekinthető meg a kisfilm. És ha már itt tarttunk, elmeséljük azt is, hogyan zajlik a szoftverben a képszerkesztés.

A repülés nem túl egyszerű dolog, nem hiába telt el többezer év, amíg az emberiségnek sikerült elérnie. A középiskolában többnyire a Bernoulli-törvény alapján magyarázzuk, pedig ez csak nagyon aprócska összetevője a teljes jelenségnek. Talán könnyebben érthető lesz a dolog, ha diákok maguk próbálnak meg repülni! Ebben segít egy ingyenes iPhone alkalmazás az Aero (ITT TALÁLHATÓ). A játékban egy albatroszt kell irányítanunk, figyelve a szárnycsapásokra, a szárny alakjára és hosszára is, hogy teljesítsük a küldetéseket. Közben a diákok megtanulják a repülést meghatározó erők fizikáját és a repülés alapelveit.

Működik a Momó rádió, amely gyerekdalokat sugároz 0-24-ben, emellett felolvasott mesét ad (01:00-kor is, többek között). Aztán van még itt altatódal és mesejáték is bizonyos rendszerességgel. A külseje megtévesztő, mert egy Wordpress van kiképezve Momó rádióvá, ami nyög is ettől ( ITT TALÁLHATÓ az oldal). Láthatóan egy ember munkája viszi leginkább előre az oldalt (legalábbis nincs más az impresszumban nevesítve). Egy ilyen rádiót működtetni, tartalommal etetni és informatikalag is vinni nem kis munka. Azt, hogy a zenék és a mesék honnan vannak, ki énekel, nem tudjuk meg, de ezeket a tartalmakat előállítani sem lehet kis feladat. Összességében, ha ez tényleg az, aminek látszik - azaz egy 'one-man show' - akkor különösen impresszív. És valóban bármikor bele lehet hallgatni a zenébe. Ha vannak kisebb gyermekek a közelben, egy kattintást feltétlenül megér.

Egyre többen mondogatják, hogy milyen fontos lenne, ha minél többen tanulnának programozni. Európa, Amerika komoly munkaerőhiánnyal küzd ezen a területen annyira, hogy ez már a gazdaságok versenyképességének is kulcskérdése. Egy ír programozó indította el a CoderDojo programot (ITT A HONLAPJA), ahol kicsiket (7-17 éveseket) vezettek be pár óra alatt a programozás rejtelmeibe programozók. Az ötlet működött és hatalmas siker lett, ma már nagyon sok országban vannak ilyen Dojók, nálunk is.

A verseny nagyszerű motivációs erő lehet, ezt használja ki a Kahoot nevű alkalmazás is. Kérdéseket tehetünk fel, amire a diákok válaszolnak a saját gépükön. Tulajdonképpen bármilyen eszközt használhatnak, amin van böngésző és hozzáfér az internethez, számítógépet, laptopot, tabletet vagy akár mobiltelefont is. A helyes válaszokért pontokat kapnak és a legtöbb pontot elérők nevét láthatjuk kivetítve. Igazi motiváció a diákoknak, hogy a legjobbak között legyenek. Az oldalra a tanárok a getkahoot.com címen regisztrálhatnak (természetesen ingyen), itt is készíthetik el a saját kérdéssoraikat vagy akár válogathatnak a mások által elkészítettek közül.