A Factslides ( IDE KATTINTVA látogatható meg) sokoldalúbb oldal, mint gondolnánk - tekintve, hogy csak egy dolgot tud. Ez pedig nem más, mint hogy vizuálisan izgalmas módon jelenít meg érdekes tényeket rengeteg témakörben. Közel 100 ilyen témakör van (pl. Kína, Arany, Filmek, Válás) és témánként kb. 15 random érdekes tény. Lehet olyat játszani velük például, hogy kivetítjük az egyik ilyen diát, a csoport egyik fele olvashatja csak el, és úgy kell párban a másik felével (akik nem láthatják a képet) kimondatni a tényt, amit olvasnak, hogy egyetlen olyan szót sem használhatnak fel, amely a táblán olvasható. Sokkal viccesebb és érdekesebb a feladat attól, hogy vizuálisan is érdekes. Az oldalnak még egy komoly előnye van, az eddig általam használt prezentációkban minden tényhez volt forrás (Source - bal alsó sarokban) is megadva, ami azért remek, mert így akár egy-egy tényt azonnal lenyomozhatnak, és az adatoknak utánaolvashatnak a diákok.

Elsőre kicsit furcsának tűnhet a gondolat, hogy a rákról szóló játékokkal szórakoztassuk a gyerekeket, márpedig a Re-Mission oldalon (IDE KATINTVA) erre van lehetőségünk. Fehérvérsejtként vagy nanorobotként pusztíthatjuk a baktériumokat, tumorokat, rákos sejteket, esetleg vihetjük az őssejteket a megfelelő helyekre. Összesen hat nagyon szépen kivitelezett játékkal játszhatunk. Miért lehet ez fontos?

Bár erről nem könnyű meggyőzni egy idő után a gyerekeket, de a matematika tényleg tud szórakoztató lenni. A Math is fun oldal (ITT TALÁLHATÓ) szerzői mindent elkövetnek azért, hogy ezt minél többen lhgyjék. Találunk itt magyarázatokat és leírásokat mindenféle matematikai témakörben a kivonástól a kamatos kamat számításig. Nagyon sok interaktív elem, játék is van, ami sokak érdeklődését felkeltheti. Kvízek és a felaatlapok, órai tevékenységek is vannak itt szép számmal.

A Text Compactor oldala ( IDE KATTINTVA érhető el) egy nagyon hasznos szolgáltatást ígér, ám érdemes kissé óvatosan közelíteni hozzá. Az ötlet minden diák álma: egy szövegdobozba bemásolunk egy hosszú szöveget, egy csúszkán beállítjuk, hogy mennyire foglalja össze, majd elolvassuk az így elkészült zanzát, megkímélve magunkat a hosszú szövegek böngészésétől, ne adj isten, kijegyzetelésétől. Ez csodálatos és vonzó, természetesen, ám mielőtt elkezdenénk vadul és ellenőrzés nélkül bemásolgatni szövegeket, jó tudnunk, hogy hogyan működik az oldal. Egyszerűen gyakoriságot számol, azaz azt, hogy egyes szavak milyen sűrűn fordulnak elő. Ezeket a gyakorisági adatokat aztán mondatonként számolják, megállapítva, hogy egyes gyakori (tehát fontos) szavak hányszor fordulnak elő az adott mondatban. Így hát minden mondat egy 'pontot' kap, és ha ez a pontszám magas, akkor megtartják az összefoglalóban. Ha nem, kidobják. Érdekes kísérlet a diákokkal összefoglalót íratni egy szövegből, majd megnézni, hogy a Text Compactor mit csinál ugyanazzal a szöveggel, majd kritikusan értékelni az eredményt.

A ma ajánlott oldal nem feltétlenül az IKT-hoz kapcsolódik, de mégis érdemes ellátogatni rá. Ha valaki tanít, időről-időre elkerülhetetlenül elkapja a kilátástalanság, a kudarc érzete. Minek is csinálom ezt az egészet? Mi értelme van a munkámnak? ezekben a pillanatokban érdemes a Ped2 oldalra látogatni (IDE KATTINTVA) itt arról olvashatunk, hogyan dolgoznak egy Berettyóújfalu közelében levő zsákfaluban tanárok, önkéntesek azon, hogy jobb legyen az ott élők élete, hogy az ottani gyerekeknek is legyen reménye és esélye. A közeget már megismerhettük a Nyomor széle blogból is, de a Ped2 kifejezetten a pedagógiára, a tanulásra koncentrál.

Új formával jelentkezünk itt a TanárBlogon, mostantól időről-időre megnézhetők olyan videók, amiben valamilyen tanítással kapcsolatos ötletet, gondolatot osztunk meg mindenkivel. Ezeket a videókat MixCastnak neveztük el, mivel az Office Mix alkalmazással készítettük őket (ITT ÍRTUNK RÓLA). Az első adás arról szól, hogy mit mond Carl Wieman Nobel-díjas fizikus arról, mit és hogyan kellene tanítanunk. A kattintás után következik a videó:

Bevallom, azt gondoltam, hogy ennyi év tanári tapasztalata után legalább részben én irányítom, illetve átlátom az osztálytermi folyamatokat. Annyira biztos voltam ebben, illetve abban, hogy nagyon figyelek mindig mindenre, hogy a minap egy kihívást intéztem a diákjaim felé: fogadjunk, hogy nem tudnak úgy sms-t küldeni az órán nekem, hogy azt én ne vegyem észre. Nehezítésül egy 10 szóból álló angol mondatot kellett elküldeniük, amelyet az óra elején írtam fel a táblára, elkerülendő, hogy még a szünetben valamit előre beírjanak, majd az órán csak egy 'Elküld'-öt nyomjanak. Hogy mi lett a vége? Nos, olyasmi, emire nem számítottam. Őszintén.

Már szó volt az LSK Classboard nevű új interaktív táblájáról itt, a TanárBlogon. Most a Classboard Studio újabb elemeit vesszük górcső alá, mégpedig azt, hogy miként tudunk megnyitni, alakítani, nagyítani a szoftver segítségével. De azt is megtanulhatjuk, hogy mi mindent tudunk az egyes oldalakra beszúrni. Szintén nem marad titok az sem, hogy pl. egy képre hogyan helyezhetünk el hivatkozást. Emellett egy olyan érdekességet találtam, ami szerintem igen hasznos, ez epedig a beépített böngésző. A szoftvert megnyitva a Beszúrás menüpontra kattintva a legalsó opció 'Böngésző beszúrása'. Nos, ez pont az, aminek látszik: egy böngésző ablaka nyílik meg a szoftveren belül, ahol szabadon száguldhatunk az interneten - anélkül, hogy meg kellene nyitni egy böngészőt, vagy navigálni a két alkalmazás között. Ez azért elég remek kényelmi funkció! A biztonság kedvéért itt is készült egy videó a felső menüsor teljesebb bemutatása érdekében, ami IDE KATTINTVA nézegethető meg.

"Itt van az ősz, itt van újra" - mondják el számtalan osztályteremben mostanában, de többnyire csak a magyarórákon. A Compound Inteest inforgrafikáját felhasználva (IDEKATTINTVA) azonban a kémiaórán is helye lehet a mondatnak. Az esztétikus grafikán azt láthatjuk, hogy milyen anyagok okozzák a levelek színének változását. Az egyes vegyületcsoportokról részletes leírást is kapunk. Nem csak képként, hanem jó felbontású pdf fájlként is letölthetjük az infografikát, így akár az osztály falára is felkerülhet.

A 21. századi tanár cikksorozat és (ha lehet annak nevezni) pedagógiai kísérlet egyre több kollégának segít. A minap egy ajkai tanárnőtől kaptunk egy nagyon nedves levelet, amit közzetészünk most. Tesszük ezt azért, hogy segítsünk (talán némi megerősítést adjunk) azoknak, akik szintén kipróbálnák, vagy már használják, de éppen egy kevésbé sikeres szakaszát élik a programnak :) Íme, tehát Boglárka levelének fontos részletei:

"Többek között elolvastam a 21. századi tanár című 6 részes összefoglalóját is, az ennek a végén található címén és biztatásán felbátorodva gondoltam úgy, hogy "klaviatúrát ragadok", és írok pár sort (hogy megírjam, hogy ez ) - vezetett el oda, hogy ma például egy ilyen véleményt kaptam az egyik tizedikes diákomtól: "Tanárnő tetszett kérni, hogy értékeljük a módszert. Először is nagyon-nagyon tetszik Tetszik, hogy szabadságot ad, hogy mindenki azt csinálhatja, úgy csinálhatja, ahogy neki könnyebb, ahogy jobban tudja. De mégis önállóságra nevel. Nagyon jó, hogy eldönthetjük melyik nap számolunk be vagy írunk szódolgozatot vagy mikorra fordítunk, különösen jó hogy figyelembe veszi, hogy még van jópár tantárgyunk, hogy közben sportolni járunk stb. És ad időt. Nincs stressz, nincs ,,jaj most mi lesz, hogy lesz" érzés. Tudjuk, hogy amikorra tudjuk megtanuljuk kapunk pontot és a 3 hét végén ötöst. Azt hiszem nem tudjuk eléggé megköszönni a tanárnőnek, hogy ennyire lelkes és ezzel minket is lelkessé tesz. Hogy figyel ránk, hogy mindig csak jót akar. Szeretem azt is az órákban, hogy nem kell egész órán csak ülni és írni, hanem szókártyázunk, megnézzük a térképen, kirakózunk, párban, csoportban dolgozunk. Nem hiszem, hogy lehetséges ennél jobban olaszt tanítani Köszönöm szépen a többiek nevében is ... (folytatás a lapozás után!)