Itt van, megjött, megérkezett. Ezúttal egy új interaktív tábla, és az iskolánkba. A neve LSK Classboard és több mint jó. Amikor kipróbálásra megkaptuk, kicsit szkeptikus voltam, főleg a multi-touch technológiával szemben. Ugyanis miért is írna egyszerre hat diák a táblára. Aztán most, hogy a technológia ott van a teremben. elkezdtük használni. Ötletgyűjtésre, visszajelzésre, tananyag rögzítésére, lényegkiemelésre. Bevallom, én az interaktív táblák esetében nem voltam soha nagy híve annak, hogy a diákok jöjjenek ki a táblához és írjanak rá, de így ez valóban megéri, mert villámgyorsan fel lehet írni rengeteg dolgot. Az elkövetkező hetekben igyekszünk részletesen tudósítani a tesztfolyamat eredményeiről, megosztunk minden tapasztalatot a Classboard-dal kapcsolatban, illetve videók segítségével fogjuk bemutatni, hogy mi mindent tud - vagy éppen nem tud - az eszköz.

Az angol Királyi Kémiai Társaság minden évben meghirdet egy olyan kísérletet, amit a világ részéről bárki elvégezhet és az eredményeit közzéteheti. Mivel az idei év a Krisztallográfia Éve ezért most a kristályosításra esett a választás. A Világkísérlet oldala ITT TALÁLHATÓ, de ha valaki szeretné megcsinálni a saját osztályában, mi lefordítottuk az anyagokat magyarra, INNEN TÖLTHETŐK LE.

A felhő alapú levelezést és az Office 365 szolgáltatásait minden debreceni egyetemista ingyenesen veheti igénybe a Microsoft Digitális Oktatási Alapcsomagjának köszönhetően. Harmincezer diáknak biztosít a Microsoft legmodernebb, felhő alapú technológiájára alapozva e-mail szolgáltatást, belső intézményi címet 50 gigabájtos tárhellyel és 1 terabyte-os személyes tárhelyet a Debreceni Egyetemen. A rendszer bevezetését és üzemeltetését a Microsoft innovatív technológiáinak köszönhetően a nagy hagyományokkal rendelkező egyetem lényegi beruházás nélkül tudta megvalósítani, mert az annak az 52 milliárd forint értékű támogatásnak a része, amelyről 2012-ben állapodott meg Magyarország kormánya és a Microsoft Magyarország.

A Földet elpusztító vagy legalábbis katasztrófába sodró meteorok, kisbolygók mindig leköti a diákok figyelmét. A 444.hu összegyűjtött három olyan programot (IDE KATTINTVA) amikkel kipróbálhatjuk, mekkora pusztítást is okozna egy ilyen égitest, ha az általunk megadott pontra csapódna be. Használhatjuk a csillagászat tanulásakor földrajz órán, az ütközések és az energia tanulásakor fizikából vaby biológiából, amikor a K/T esemény kerül szóba.

A digitális lábnyomaink ott maradnak mindenfelé szerteszét az interneten, amerre csak járunk. Ha csak abba belegondolunk, hogy egy átlagos londoni polgár naponta 300 különböző filmen jelenik meg (és mintha már Magyarországon is 100+ adatot olvastam volna), joggal merülhet fel a kérdés, hogy a magánélet határai hol húzódnak majd. Most már nem az információ megszerzése az igazi kérdés, hanem a rendszerezése az adatoknak. Legyen minél könnyebb pillanatok alatt lenyomozni valakit. Ebben segít a Pipl.com ( IDE KATTINTVA látogatható meg), amely szelektíven ad adatokat rólunk, sokkal célzottabban szűr mint a Bing vagy a Google.

Sok van, mi csodálatos, de semmi sem csodálatosabb az embernél! A biológiatanár feladata részben az, hogy ezt az érzést felkeltse a diákjaiban. Ebben segíthetnek Lennart Nilsson fényképei és videói. A svéd kutató évtizedek óta készít fényképeket a méhen belüli fejlődésről, emberi szövetekről, sejtekről, igazán lenyűgöző minőségben. A fényképek gyűjteménye IDE KATTINTVA érhető el, a videók pedig ITT TALÁLHATÓK.

Egy egészen egyszerűen használható, mégis zseniális alkalmazásra akadtam, a neve Videonot.es (és IDE KATTINTVA látogatható meg). Az ötlet nem új: az oldalon videókhoz illeszthetünk jegyzeteket. Nem kell mást tennünk, mint a videó linkjét megadni, majd a kívánt helyen elhelyezni a kommentárt. Ezt azután elmenthetjük, megoszthatjuk, sőt összekötjük automatikusan a Google Drive tárhelyével, így a videók ott is elérhetővé válnak. Elhelyezhetünk a jegyezetek között pillanatképet a videóból (ehhez le kell tölteni egy kis kiegészítőt) és bármikor elérhetővé válik a kijegyzetelt videó. Természetesen megosztható, elmenthető, később bármikor alakítható.

Szerencsére egyre több és több olyan gyűjtemény van, ahonnan teljesen jogdíjmentes képeket szerezhetünk, a remek pixabay és a Wikimedia Commons mellé most egy újabb érkezett, az Internet Archive könyvillusztráció gyűjteménye (IDE KATTINTVA).

Hogyan készül az innováció? Miből jön létre valami új? Nos, sokszor komoly pénzekből, állami támogatással, vagy hatalmas multik fejlesztéseként. Néha pedig néhány elkötelezett, megszállott munkájával, akik egy általuk felfedezett, megélt problémára keresnek választ. A napokban elindult Mid-van? nevű oldal - amely ITT TALÁLHATÓ - az utóbbi kategóriába tartozik, egy lelkes fiatal tanár munkáját, kitartását dicséri. A probléma az volt, hogy számára, aki magyar (mint idegen) nyelvet tanít, nincsenek meg azok a portálok, weboldalak, amelyek segíthetnék a hétköznapokban, illetve az általa elkészített tananyagokat szerette volna valahol megosztani. Szívós kitartással létrehozta hát a Mid-van?-t, amit most nagy szeretettel ajánlunk mindenkinek, aki magyart, mint idegen nyelvet tanít. Arra is biztatnánk az oldalra látogatókat, hogy ne csak le- hanem fel is töltsenek egy-egy anyagot.

Erdei iskolában voltam a diákjaimmal a múlt héten. A nagyobbaknál (9-10. évfolyam) ezeket az ötnapos táborokat kreditrendszerben tartjuk, azaz a diákok sokféle, többnyire párhuzamosan futó program közül választhatnak, ezekkel gyűjtenek kreditpontokat és a végén ebből adódik az érdemjegyük. Az egyik ilyen választható program a hajnali előadás, amit valóban hajnalban még a reggeli előtt tartunk. Az egyik idei téma a madárvonulás volt. Arra gondoltam, mennyire jó lenne, ha nem csak diákat vetítenék ki, hanem ott helyben tudnám berajzolni például az egyes fajok vonulási útvonalait. Igen ám, de nem volt velünk semmilyen tábla (még hagyományos sem, nemhogy interaktív), csak vetítővászon és projektor. Ekkor jöttem rá, hogy a OneNote a segítségemre lehet.