Megvallom, sosem szerettem Bartos Erika könyveit, komoly erőfeszítésembe került, hogy se Anna, se Peti, se Gergő ne tegye be a lábát a gyerekszobánkba és az édibédi gerinctelenekből is csak egy könyvünk volt. Többször el kellett olvasnom, de aztán szerencsére valami véres kalóz-történet letaszította a trónról. Most azonban azt gondolom, hogy Bartos Erika nagyszerű szerző. Az Őrzők Alapítványoldalán érhető el ugyanis a Bátorságpróba című könyv (IDE KATTINTVA), amit ő illusztrált és ami daganatos gyerekeknek meséli el, mi is történik velük. Érthetően, az ő nyelvükön szépelgés nélkül.

Zseniális, egyszerű és mégis sok-sok dologra használható infografikát találtunk. Az ITT TALÁLHATÓ interaktív grafika azt mutatja be, hogy híres emberek milyen rendszerben élték mindennapjaikat. Közel harminc híresség napi rutinját követhetjük, köztük Thomas Mann, Beethoven, Vonnegut, Kant, vagy éppen Murakami életének eseményeit. Mindegyik ismert emberről egy rövid leírást is találhatunk, ami segíthet, ha órán használnánk az anyagot, nem kell magyarázni, ki is volt Styron, Amis vagy éppen Nabokov. Emellett izgalmas, hogy a megadott 6 kategóriát (kreatív munka, alvás, napi teendők, pihenés/étkezés, mozgás és egyéb) külön színnel jelzik nekünk, sőt, azt is megtudhatjuk, hogy mi volt az adott ember életében az, amit a kategóriában végzett (pl. ki sétált, ki futott vagy éppen gyúrt testmozgás gyanánt). Órán további lehetőségeket is kínál az oldal ...

Aki játszott már a Virágkarnevál című társasjátékkal, annak ismerős lehet a címben idézett mondat. A nevezett játék szülői létem egyik megkeserítője volt, kislányom ugyanis valamiért szerette, miközben én ennél unalmasabb dolgot elképzelni sem tudtam. Ez a társasjáték jutott eszembe, amikor kipróbáltam a Fornetti internetes játékát, a Rókalandozót (ITT TALÁLHATÓ). A játék 1.-4. osztályos diákoknak készült, egyénileg és az osztályok is versenyezhetnek benne. Alapvetően nagyszerű dolog, hogy egy cég veszi a fáradságot és készít egy olyan oldalt, amin a gyerekek játszhatnak és még tanulhatnak is, de én most mégis megvizsgálnám ennek az ajándék lónak a fogazatát.

Öten ültek az asztal körül csöndbe burkolózva. Nem néztek egymásra, mintha szándékosan kerülték volna a másik tekintetét. Hiszen mit is lehet mondani ilyenkor ...

Vége - törte meg a csendet nagy sokára Fernando. Ő egy dél-portugál egyetem középkorú, napbarnított adjunktusa volt, csupa optimizmus és energia, de most ő sem tudott urrá lenni apátiáján.

Hirtelen mindenki felnézett, szomorúan biccentettek. Maria, a varsói egyetemről kortyolt egyet a kihűlt kávéból, majd a mellette ülő magyar nőre nézet. Ágnes csendben biccentett és egy pillanatig a csészébe ömlő kávé hangja telítette be a termet. Fernando kedvetlenül kotorgatta tényérján a reggeli lazac maradványait.

Izgalmas játék angolul tudóknak a Cellcraft (ITT ÉRHETŐ EL). Egy vicces történetben egy sejt felépítését, működését ismerhetjük. Sorban kell beszerezni az egyes sejtalkotókat, majd megvédeni a sejtet mindenféle támadás, például a vírusok ellen. Ha valaki végigcsinálja a játékot, valóban megtanulja, miként épül fel és működik egy állati sejt.

Ma egy nem annyira kedves oldalt ajánlunk, amelyben egy képzőművész a legrejtettebb és legkomolyabb belső félelmeinket jeleníti meg rajzok formájában. Az oldal ITT TALÁLHATÓ és tényleg nem minden csoportban használható. Én most éppen egy olyan anyagrésznél tartok, ahol nagyrészt szociálpszichológiával foglalkozunk, ezért érdekes volt és a (már 18 éves) diákok nagy örömmel és borzongással írták le egymásnak a képek tartalmát (angolul) és beszélték meg, hogy kinek melyik a visszatérő rémálma. De azért nem biztos, hogy minden csoportba minden képet bevinnék!

A második világháború egyik legvéresebb ostroma Budapestért folyt. A harcok nyomai itt-ott még láthatók a belváros, a Vár házain. Két weboldalt is ajánlunk, amik az esemény feldolgozását segíthetik. A Budapest ostroma nevű oldal ITT TALÁLHATÓ térképekkel, napról-napra lebontott eseménytörténettel, filmhíradó részletekkel és a korabeli sajtó írásaival. Az Utolsó percek művészete blog (ITT TALÁLHATÓ) december 31. és február 14. között közöl dokumentumokat az ostromlott város életéről, naplókból, visszaemlékezésekből, vallomásokból, jelentésekből, rendeletekből.

Gyakran ér minket az a kritika, hogy persze nagyszerű mindaz, amit mutogatunk itt a TanárBlogon, de angolul van, magyarul alig érhető el valami, magyarul nem lehet naprakész anyagokhoz jutni. Ezért is örültem nagyon, amikor a Scientix programról hallottam. Ez az a program, ami összefogja az Európai Unió természettudományok tanításával kapcsolatos anyagait. Ami a legszebb benne, hogy ha három tanár kéri a fordítást valamilyen nyelvre, akkor azt pár hét alatt meg is csinálják, és máris ott van az óravázlat, tananyag magyarul is. Gondoltam, ha erről hallanak a magyar tanárok, tömegével fogják kérni a magyarításokat. Nem így történt. Lehet, hogy azért, mert még nem hallottak elegen erről a lehetőségről. Készítettem hát egy újabb bemutatót a programról és arról, mi mindent kínál a tanároknak.

Sokszor és sokat beszélünk arról, hogy milyen is lehetne egy jó közszolgálati médium. Hogyan szolgálhatná a nemzet felemelkedését, próbálhatna meg nem politikai (na jó, nem kizárólag politikai) igények kiszolgálására berendezkedett szervezetként egyre kevésbé népszerű élni életét. És ilyenkor gyakran hozzuk fel a BBC-t, hogy no lám, bezzeg ők. Ha valaki rendszeresen többet időzik a BBC oldalán (vagy nézi az adásait), ennek virtuálisan kézzel fogható bizonyítékait is találja. Kedvencem a BBC Future cikkgyűjteménye, de említhetnénk a GCSE Bitesize oldalát is, ahol az angol érettségire készülhetünk fel. Most egy YouTube csatornát ajánlunk minden angolul tanuló vagy tanító figyelmébe, melynek Head squeeze a neve, és rövid - 4-6 perces, azaz órán is kiválóan használható - videók segítségével tanít, magyaráz, segít megérteni a világot (IDE KATTINTVA érhető el).

A világ legrégibb egyetem Cambridge egy ideje már gyűjtögeti a könyveket. Aki elmegy Angliában meg is nézheti, de szerencsére ma már nem kell utazni ahhoz, hogy egy kicsit megnézzük, mi minden is van ott. A Cambridge Digitális Könyvtár (ITT TALÁLHATÓ) könyvritkaságok, kéziratok digitalizált változatát tartalmazza. Az egyes odalakt akár képként le is tölthetjük. A könyveket több gyűjteménybe is rendezték, érdemes azzal kezdeni a keresgélést. megtalálhatók itt Newton és Darwin kéziratai, iszlám és zsidó könyvek gyűjteménye vagy éppen az első világháború katona költőjének jegyzetfüzetei.