avagy: Maker arzenál: a szervo-motor

A fizikai programozás agy előnye, ha nem csak a monitoron történnek meg a dolgok, hanem a fizikai valóságban is. Ezért izgalmasabb robotokat, mikrokontrollereket programozni a legtöbb gyereknek (és felnőttnek is) mint csak a biteket kergetni a monitoron. Már sokszor volt szerencsém látni azt az örömöt, ami a készítőket eltölti, amikor a valóságban valóban létrejön az, amit ők megterveztek. A legnagyobb élményt az adja, ha beprogramozott dolog egyszer csak mozogni kezd, tulajdonképpen életre kel. Ehhez nincs szükség feltétlenül drága robot készletekre, egy aprócska szervo-motor is megteszi. Az ilyen motorok pár száz forintért szerezhetők be (például ITT) és könnyedén irányíthatók Arduinóval vagy éppen micro:Bittel.

Az iskolai könyvtár lassan halódik, de legalábbis átértékelődik a digitális világban (erről ITT ÍRTUNK pár éve). Elmúlt az a gyomorszorító érzés, amit az áhított, és/vagy kötelezően elolvasandó könyv hiánya okozott a polcok böngészése közben. Ha nem ott kapnák a diákok az iskolai könyveket, és nem működne könyvraktárként, tényleg nehéz lenne funkciót találni neki. A kötelező olvasmányok manapság egészen biztosan elérhetőek online (főleg a klasszikusok, akiket már a jog sem véd). Nem nehéz ezeket megtalálni, mégis hasznos lehet egy olyan lista, ahol az összes egybe van gyűjtve. Nos, ma egy ilyen listát ajánlunk, IDE KATTINTVA az összes kötelezőt letölthetjük, vagy online olvashatjuk.

Több mint húsz éve indultak az első reality show-k, ahol egy villába betekintve nézhettük emberek mindennapjait. Szerencsére most itt egy olyan reality, amit nem csak elrettentő példának használhatunk a tanításban. A Nautilus expedíció kalifornai partjainál portyázik és kéát merülő egység folyamatosan kémleli és kutatja az óceán mélyét, új fajokat fedeznek fel és izgamas megállapításokat tesznek az élőlények viselkedésével kapcsolatban. Szerencsénkre mindezt folyamatosan élőben követhetjük is (IDE KATTINTVA), ráadásul a kutatók folyamatos narrációjával, akik vpégig kommentálják, hogy mit látunk éppen, mi benne az értdekes, mire lehet ebből következtetni. Úgy érezhetjük magunkat, mintha mi is ott ülnénk a hajóban velük együtt és hallgatnánk őket. Izgalmas lehet biológia- vagy földrajz órán is akár pár percet nézni belőle, de be kell vallanom, hogy kifejezetten addiktív a dolog, gyakran tévé helyett szoktam én is nézni.

Ha valaki túl akar lépni a kódolásban az első lépéseken érdemes megismerkednie a Google Colab oldallal (IDE KATTINTVA). A Google Drive-ba épülő jegyzetfüzetekben programokat írhatunk (Python nyelven) és rögtön le is futtathatjuk őket. Ami talán még fontosabb meg izgalmasabb, hogy akár Tensor Flow-t is használhatunk, tehát nyitva áll az út a komoly gépi tanulásos programok megírása előtt is, anélkül, hogy bármi újat kellett volna raknunk a gépünkre.

Rengeteg digitális eszköz elérhető az IKT iránt fogékony tanárok számára. Sőt, kimondhatjuk, hogy soha nem fognak kifogyni azon újdonságok, amelyek megkönnyíteni kívánják a munkánkat. Olyannyira így van ez, hogy mi, amikor a tanárblogot mintegy 10 évvel ezelőtt elindítottuk, komolyan tartottunk tőle, hogy egész egyszerűen ez a világ nem képes egy napi frissülésű portált eltartani ötletekkel. Most, több könyv és 5000+ cikk után azt látjuk, hogy ha egész nap kizárólag erről írnánk, és napi tíz cikket tennénk közzé, akkor is örök lemaradásban lennénk. A kérdés azonban mostanában már más. Sokkal fontosabbá válik az, hogy hatékonyan tudjuk a számunkra megfelelő eszközöket kiválasztani. A lapozás után 10 szempontot ajánlunk, amelyeket érdemes átgondolni mielőtt egy alkalmazást elkezdünk az osztályteremben használni. Öt ebben a cikkben, további szempontok a folytatásban.

Az ember csak kapkodja a fejét! nem is olyan régen írtunk az Év Fája szavazásról, ahol rengeteg izgalmas és egyedi jelölt közül választhatott a nagyérdemű, erre máris nyakunkon az Én Rovara versenye. És már a 2019-es kiírásnál tartunk. A tavalyi év győztese az Óriás-szitakötő lett, erről ITT TÁJÉKOZÓDHATUNK részletesebben. 2019-ben hárman indulnak a megtisztelő címért, mégpedig nem mások, mint a kis Apolló-lepke, a magyar tarsza és a havasi cincér. Szavazni ITT LEHET, mégpedig december 6.-ig. Hajrá :)

Ahogy egyes metálzenekarok is néha adnak erőstés nélküli, unplugged koncertet itt a TanárBlogban is bemutatunk olyan ötleteket, amikhez semmilyen komoly technikára, számítógépre nincsen szükség. Most éppen egy olyan játékot, ami az összeadást és az osztást segít gyakorolni, kellően kaotikus és mozgalmas, minimális előkészítéssel és tíz perc alatt lezavarható. Remek bemelegítő játék lehet vagy elővehetjük akkor, ha eg kicsit mozgatni akarjuk a diákokat az óra közben.

A házi feladat mindig nehéz kérdés, főleg abban a pontrendszerben, amit én (is) használok. Ez ugyanis feltételez felelősségtudatot, és biztosít autonómiát - abban a tekintetben, hogy a diákok nem csak abba szólhatnak bele, hogy hogyan tanulnak meg valamit, hanem arról is dönthetnek (bizonyos keretek között), hogy mit szeretnének megtanulni. Mondanunk sem kell, hogy ez - főleg a pontrendszer bevezetését követő szakaszban - arra sarkallja a diákokat, hogy olyan feladatokat válasszanak, amelyek könnyen mennek - így lehet sok pontot szerezni. Komoly lépés (mit lépés, Bob Beamon-szerű ugrás), amíg afelé is elmerészkednek, ami nehezen megy. Ebből adódik gyakran, hogy ha egyszer sikerült megtanulni pl. a hivatalos levelet angolból, akkor minden szinten kapok attól a diáktól akár 3 hivatalos levelet is. Ennek a helyzetnek a megoldásában segíthet a Házi feladat bingó, amire a lapozás után mutatok egy példát.

Ritkán ajánlunk programot éneket tanítóknak, de most végre itt a ehetőség rá. a MuseScore nevű ingyenesen letölthető programmal (IDE KATTINTVA) ugyanis kottát írhatunk és meg is hallgathatjuk az eredményt. Remek eszköz lehet a diákoknak arra is, hogy kísérletezzenek, mi történik, ha egy meglévő dallamot próbálnak módosítani. A programnak nincsen túl nagy gépigénye, de ha órán próbálják használni, fontos a fülhallgató, hogy ne legyen kakofónia a dologból!

Nincs olyan tanár, aki ne tanult volna a szociometriáról, sokan vannak, akik alkalmazzák használják is ezt a módszert egy osztály, egy közösség struktúrájának megismerésére. A többszempontú szociometria módszerét Mérei Ferenc dolgozta ki, azóta is ezt használják a legtöbben hazánkban. Aki már csinált az tudja, hogy a végén kirajzolódó izgalmas képért meg kell dolgozni, a kérdőíveket kódolni kell és kiszűrni a kölcsönös választásokat. Időrabló feladat. Ezt könnyíti meg az eSzocMet nevű eszköz (IDE KATTINTVA), amivel a kérdőívet számítógépen lehet kitölteni, majd azt a rendszer azonnal ki is értékeli.