A Clue egy ingyenes (sajnos jelenleg magyarul nem elérhető) app, amely segít a nőknek a menstruációs ciklus számontartásában. Ez önmagában még nem lenne annyira újszerű, azonban a Clue (amely dizájnjában is remekül kidolgozott) rengeteg érdekes kiegészítő funkciót is tartalmaz, amely a peteérésen át a különböző figyelmeztetésekig (pl. fogalmzásgátló tabletta bevételének időpontja). A lapozás után egy rövid leírást találhatunk arról, hogy miben segít az alkalmazás egy nőnek, aki rendszeresen használja. Az app a Google play áruházból ingyenesen letölthető ITT, illetve az applikáció honlapjáról is tájékozódhatunk IDE KATTINTVA. És most következzék a rövid lista:

Egyre több olyan kezdeményezés lát napvilágot, amely célja a hírek (a valódi hírek) terjesztése, szűrése, hogy minél komplexebb, ám mégis világosabb - ha úgy tetszik, igazabb - képet alkothasson az egyszeri médiafogyasztó arról, hogy mi történik éppen a világban körülötte. Ez egy elég érdekes változás hiszen pár éve még arról cikkeztünk, hogy a robotok átveszik a médiafogyasztás irányítását, és algoritmusok határozzák meg, hogy mit és mikor láthatunk. Ez egyébként nagyjából be is jött, ugyanakkor úgy tűnik, hogy legalább a világ egy kis szeletének fontos, hogy ő irányítsa a híreket, vagy olyanokat bízzn meg, akik kiszűrik az álhíreket a hírfolyamból. Ilyen kezdeményezés a Compass News (ITT TALÁLHATÓ, ahol egy csapat folyamatosan szűri és figyeli a hírforrásokat, hogy megpróbálja a valóságot megmutatni számunkra. Érdemes (angolul tudóknak) kattintani.

Így az év végéhez közeledve az ember óhatatatlanul számot vet (és vihart arat - mondhatnánk rossz szóviccel) az óév tapasztalataival, eseményeivel kapcsolatban, és azt sem igen lehet megúszni, hogy tervezgessük a jövő évet. Ehhez nyújt remek eszközt a YearCompass nevű oldal (ITT TALÁLHATÓ), amely abban segít, hogy összeszedetten, pontos, egyértelmű kérdésekkel, jól látható lépésekben segítse ezt a folyamatot. Nincs másról szó, mint egy letölthető PDF dokumentumról, amely több nyelven hozzáférhető (igen, magyarul is!), amellyel akár órákat is eltölthetünk, tervezgetve, visszatekintve, a gondolatainkat, tapasztalatainkat, és nem utolsósorban a tanulságokat elemezve. Az oldal remekül használható nyelvórán is, sőt, nem is kell az egészet kinyomtatni, akár egyes elemeivel is remekül eltelik az idő.

Itt az év vége az összegzések ideje, mi is elkészítettük a legolvasotabb 2017-es cikkeink listáját. Fontos persze tudni, hogy egy ilyen versenyben az év elején született cikkek behozhatatlan előnnyel indulnak, hiszen hiába érdekel sokakat eg cikk, ami december 18-án került ki az oldalra, annál még egy amúgy közepesen érdekes januárinak is több olvasója lesz. Mindenesetre az látszik, hogy a TanárBlog olvasói olyan ezközöket szeretnének, amik minél jobban megkönnyítik a munkájukat és érdeklik őket az elméletibb eszmefuttatásaink is. Itt van tehát a legnépszerűbb öt cikk csokorba gyűjtve:

Egy szép (és karácsonyi) példát szeretnénk mutatni arra, hogy a maker szemlélet mi mindenre használható. A képen is látható kis díszeket egy diákom tervezte, kevesebb mint fél nap alatt. A projekt pontos leíása IDE KATTINTVA érhető el. Ha valakinek van 3D nyomtatója pár száz forintból csinálhat is magának egyet. Tanárként a számomra az az izgalmas, hogyan is alakult, fejlődött ez a projekt.

Iskolánkban (az AKG-ban) harmadik éve folyik már a digitális iskola projekt, aminek lényege, hogy a diákok iskolai felszerelésének része egy saját laptop is (minderről ITT EGY FILM). Már a kezdéskor tudtuk, hogy a diákokat meg kell tanítani arra, miként is használják ezeket az eszközöket a tanulásban, ezért készítettünk el egy 20 órás Digitális tanulásmódszertan kurzust, ami IDE KATTINTVA érhető el. Úgy gondoltuk, hogy két és fél év után érdemes visszatérnünk a témára, így az iskolánkban szokásos témahetek közé beiktattuk a Digitália hetet, ahol a digitális ismerteken túl az úgy nevezett puha képességek (soft skillek) fejlesztése is a célok között volt. Az alábbiakban közreadjuk a hét programját és az egyes programok leírását.

Fontos, hogy diákjaink (és mi is) tisztában legyenek azzal, hogy nem minden igaz, amit olvasunk az interneten. Eddig általában el is jut mindenki, a kérdés csak az, hogy mit tesz ezzel a tudással. Én egy tejes álhír-órát terveztem angolosoknak, B1-től használható szinten (bár B2 körül működik igazán jól). Ezt tettem: létezik egy Robert Haas nevű NatGeo fotósnak egy flamingós képe (lásd a cikk illusztrációja), amelyben flamingók összeállnak egy flamingó alakzatban. Emellé feltettem az állítólag Fukushima mellett fényképezett mutáns százszorszépeket, és röviden arról kellett beszélniük a diákoknak, hogy mit látnak a képen. Már eddig is izgalmas, de ez mind semmi ahhoz képest, ami a lapozás után jön!

Pár hete komoly hullámokat vetett egy iskolai újságban megjelent cikk a történelemtanításról (ITT OLVASHATÓ), a cikket író diák hiányolja, hogy keveset tanulnak történelemből a mindennapokról, a nem kiemelkedő emberek életéről. Ha bárki egyetért vele, biztosan örülni fog, hogy már weben is elérhető a Budapesti Czim- és Lakásjegyzék (IDE KATTINTVA). Az 1880 és 1928 között kiadott jegyzékek tartalmazzák Budapest betűrendes ház- és telekjegyzékét a tulajdonosok nevével, a képviseleti és az államhatalmi szervek, hivatalok adatait, az egyesületek, a vállalatok és különböző foglalkozáscsoportok jegyzékeit, az iparosok, kereskedők és egyéb szolgáltatásokat végzők listáját; továbbá Budapest lakosainak betűrendes lakcímjegyzékét. Bár keresni nem lehet a jegyzékben, a lapok között érdemes böngészni. Megtudhajuk például, hogy a VII. kerület Huszár utca 7-ben volt a Villanyos izzólámpagyár-részvény-társaság székhelye, melynek igazgatója dr. Deutsch Izidor volt. De arról is meggyőződhetünk, hogy 1882-ben két bélkereskedő is működött a városban.

Az alábbiakban Majoros-Geréby Ádám írását tesszük közzé. Ajánljuk szeretettel.

A Nemzetközi Diszlexia Szövetség szerint az USA-ban a gyermekek 5-6%-a kap fejlesztést olvasási nehézségeinek leküzdésére, de becsléseik szerint 15-20%-ra tehető azok száma, akinek bármilyen írott szöveg feldolgozási nehézsége akad. Jelenlegi tudásunk szerint a diszlexia örökletes, inkább az agyműködéshez, mintsem struktúrájához kapcsolódik, így feltételezhetjük, hogy ezek a számok nem csak az Egyesült Államokra vonatkoznak, hanem a helyzet globálisan is hasonló. Ebben az esetben viszont alsó hangon is 1,1 milliárd ember érintett az alábbi olvasási nehézség valamelyikében (ha nem is az összesben).

Most már lassan fél éve, hogy minden Facebook csoportom megszűnt, amely iskolai csoport volt, és - meg kell, hogy mondjam - az életem sokkal egyszerűbb lett. Nem az volt természetesen az alternatíva, hogy megszűnik köztem és diákjaim között a kommunikáció, hanem az, hogy egy zárt, biztonságos, mégis egyszerűen használható felületre tereltem a szakmai kommunikációt. Erre a Microsoft Teams lett a megoldás (ami egyébként ingyenesen használható minden magyar iskolában). Mivel mostanra teljesen világosan látszik, hogy mi minden változott meg, gondoltam, talán hasznos lehet összegezni pár rövid pontban.